A Curiosity először "ízlelte meg" a Mars talaját
WASHINGTON. Először "ízlelte meg" a vörös bolygó talaját a Curiosity amerikai marsjáró.
A radioizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Marsi Tudományos Laboratórium augusztus 6-án landolt a Marson. A NASA 2,5 milliárd dolláros összköltségű, csaknem két földi évre tervezett programjának célja, hogy kiderítse: létezhettek-e valamikor a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek, mindenekelőtt víz.
Az egytonnás rover robotkarjával egy "falatnyi" földet helyezett a Curiosity mintaelemző berendezésébe (SAM). A marsjáró tíz elemző berendezéssel rendelkezik, ezek összsúlyának több mint a felét teszi ki a SAM - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A SAM képes érzékelni a szerves anyagokat, ami kulcsfontosságú a marsjáró küldetése szempontjából, hiszen a szénalapú vegyületek az élet "építőkövei". Az első talajmintát, amelyet a Rocknest (Sziklafészek) nevű homokos helyszínen "vételezett", november 9-én "emésztette meg" a Curiosity. A következő két napban a berendezés elemezte a mintát tömegspektrometria, gázkromatográfia és lézerspektrometria segítségével.
"Jó adatokat kaptunk az első szilárd mintából" - hangsúlyozta Paul Mahalffy, a SAM vezető kutatója, a NASA Goddard Ûrkutatási Központjának tudósa. Hozzátette: rengeteg elemezni való adattal rendelkeznek, de további mintavételt is terveznek a "Sziklafészekben", hogy alátámasszák az előző eredményeket.
Míg a talajból most történt az első mintavétel, a marsjáró korábban már jó néhányat "szippantott" a vörös bolygó légköréből, metán után kutatva, amelyet a Földön az élő szervezetek állítanak elő. Az első néhány "szippantás" során nem találtak metánt, de a Curiosity tovább folytatja a keresést.
Az egytonnás rover robotkarjával egy "falatnyi" földet helyezett a Curiosity mintaelemző berendezésébe (SAM). A marsjáró tíz elemző berendezéssel rendelkezik, ezek összsúlyának több mint a felét teszi ki a SAM - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.
A SAM képes érzékelni a szerves anyagokat, ami kulcsfontosságú a marsjáró küldetése szempontjából, hiszen a szénalapú vegyületek az élet "építőkövei". Az első talajmintát, amelyet a Rocknest (Sziklafészek) nevű homokos helyszínen "vételezett", november 9-én "emésztette meg" a Curiosity. A következő két napban a berendezés elemezte a mintát tömegspektrometria, gázkromatográfia és lézerspektrometria segítségével.
"Jó adatokat kaptunk az első szilárd mintából" - hangsúlyozta Paul Mahalffy, a SAM vezető kutatója, a NASA Goddard Ûrkutatási Központjának tudósa. Hozzátette: rengeteg elemezni való adattal rendelkeznek, de további mintavételt is terveznek a "Sziklafészekben", hogy alátámasszák az előző eredményeket.
Míg a talajból most történt az első mintavétel, a marsjáró korábban már jó néhányat "szippantott" a vörös bolygó légköréből, metán után kutatva, amelyet a Földön az élő szervezetek állítanak elő. Az első néhány "szippantás" során nem találtak metánt, de a Curiosity tovább folytatja a keresést.
Forrás
MTI
