A Csemadok első kisebbségi szervezetként kapta meg az Európai Polgári Díjat

A díjátadó ünnepségen számos jeles felvidéki közéleti személyiség és politikus is jelen volt. Köztük a Csemadokot jelölő Csáky Pál és a siker érdekében vele hatékonyan lobbizó Anna Záborská, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) európai parlamenti képviselője, továbbá Dyoníz Hochel, az EP Szlovákiai Tájékoztatási Irodájának képviselője, illetve a díjat átvevő Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, valamint Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) jelenlegi és Berényi József, a magyar párt előző országos elnöke, Nagyszombat megye alelnöke, s nem hiányzott Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere sem. A jelenlévők elsőként Petőfi Sándor Magyar vagyok című költeményét hallgathatták meg Boráros Imre, Kossuth-díjas színművészünk tolmácsolásában. „Itt minálunk nem is hajnallik még, holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon el nem hagynám én szűlőföldemet, mert szeretem, hőn szeretem, imádom, gyalázatában is nemzetemet!... Jöhet ezer új barát, sose keress új hazát, a mi hazánk itt van!“ – hangzottak a verssorok.

A békei Búzavirág Női Népdalkör csallóközi népdalcsokra után Hájos Zoltán a házigazda város nevében köszöntötte a Vermes Villa nagytermét megtöltött közönséget. Hangsúlyozta: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Dunaszerdahely láthatja vendégül a rendezvényt, amiért köszönetet mondott Csáky Pálnak. Egyúttal örömét fejezte ki amiatt, hogy ezt a díjat éppen a Csemadok kapja, amely a rendszerváltás előtt is nagyon fontos szerepet játszott a felvidéki magyarság megmaradásában, s manapság, a multikulturális hatások idején még nagyobb a jelentősége. Végül a Csemadoknak azt kívánta, hogy a díj által is megerősödve a továbbiakban még többet tudjon tenni magyar közösségünkért.

Kulcsár Tibor Kezdősorok a folytatáshoz című versét Kiss Helga mondta el, azután Dionýz Hochel kapott szót. Szlovákul és bár tört magyarsággal, de magyarul is köszöntötte „Európa barátait“, akik igyekezetét nagy tapssal hálálták meg. Az EP Szlovákiai Tájékoztatási Irodájának képviselője elmondta, hogy az Európai Parlament által 2008-ban alapított elismerést minden évben olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeknek és szervezeteknek ítélik oda, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az unió értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítottak ki, hiszen mindez az európai szellemiség megerősítését célozza. A jelöléseket az EP-képviselőkből álló nemzeti zsűrik rangsorolták, majd az EP brüsszeli zsűrije döntött a díjazottakról.

Kiemelte: Csáky Pál jelölését Záborská képviselőasszony is intenzíven támogatta. Nekik köszönhetően a Csemadok is, akárcsak a többi 49 díjazott előbb a saját országában rendezett ünnepségen részesül a kitüntetésben, ám mindnyájan meghívást kaptak a brüsszeli díjátadóra is októberben. Végül ismét két nyelven gratulált a Csemadoknak.

Az 1998-ban a Csemadok békei alapszervezete mellett alakult Búzavirág Női Népdalkör (szakmai vezetője Kovács Zsuzsanna) bodrogközi dalcsokra után Anna Záborská is szólt a rendezvény résztvevőihez. Elárulta, hogy a felmenői között magyarok is voltak, és őt a családján belüli multikulturális helyzet is arra sarkallja, hogy az Európa sokszínűségét biztosító kisebbségeket is pártolja, akik nélkül, nyelvük és kulturális értékeik nélkül szürkébb és szegényebb lenne a vén kontinens.

Azután Csáky Pál mondta el, hogy az EP az Európai Unió nevében kétféle fontos díjjal szokta jutalmazni az arra érdemes magánszemélyeket és szervezeteket: „A Szaharov-díjat minden évben a nem uniós társadalmakban élő, de nagyon jelentős nemzetközi tevékenységet kifejtő személyek kaphatják meg. Valamennyi EP-képviselő javaslatot tehet, majd a 451 képviselő szavazás útján dönt a díjazott személyéről. Az Európai Polgári Díjjal pedig az EU területén élő arra érdemes személyeket és szervezeteket díjazzuk. Annak mechanizmusa a következő: az EP elnökének hivatala felhívja valamennyi képviselő figyelmét arra, hogy mindnyájan tehetnek egy-egy jelölést. Idén 450 jelölt neve futott be, Szlovákiából öt jelölés érkezett, végül a Csemadok győzött“.

A Csemadokot Pozsonyban, 1949. március 5-én alapították, és mindmáig a szlovákiai magyar közösség legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, amely hagyományt teremtve számos országos kulturális és társadalmi rendezvény elindítója és megszervezője. Tevékenységével nagyban hozzájárult a 25 évvel ezelőtti demokratikus változásokhoz. Közel 70 éves fennállása alatt, beleértve a kommunista rezsim évtizedeit, a szervezet mindvégig azonos, a közösség számára fontos európai megtartó értékeket közvetített és közvetít ma is. Ezek az értékek a közösségi identitás, az anyanyelv használata, a kultúra megőrzése és a párbeszéd az európai, és a szűkebb közép-európai környezetben. Továbbá a közös európai gondolkodás és szellemiség táplálója, és egyben támogatja a dél-szlovákiai régió lakosai identitásának megőrzését, emellett jelenléte a kulturális életben erősíti az európai nemzetek közötti határokon belüli és határon átnyúló együttműködését.

Csáky kiemelte, hogy a díjátadásnak 3 üzenete is van. Az első üzenete az, hogy érdemes vállalni anyanyelvünket, kultúránkat, s azokért érdemes dolgozni. A második üzenete az, hogy az EP Tanácsában éppen elnöklő Szlovákia figyeljen fel az ország multikulturális jellegére. A harmadik üzenet pedig tőlünk Brüsszelbe irányul: fontosak számunkra a gyökereink, amelyek hagyományainkban és kultúránkban gyökereznek, s azokról továbbra sem akarunk lemondani...

Miután Bárdos Gyula átvette az emlékplakettet Csáky Páltól, Anna Záborskától és Dionýz Hocheltől, leszögezte, hogy az a Csemadokért évtizedeken át fáradhatatlanul munkálkodó Csemadok-életműdíjasokat, a jelenlevő Bauer házaspárt, továbbá a szövetség hajdani tagjait és jelenlegi több mint 400 alapszervezetének bő 50 ezer tagját is illeti. Õk tagdíjat fizetnek azért, hogy a szervezetben dolgozhassanak. „Ez a díj az elődeinknek is szól, akik 67 évvel ezelőtt a küldetést komolyan vették, s kormányoktól, rendszerektől függetlenül tettek az anyanyelvünkért és kultúránkért. A Csemadok október 22-i közgyűlése után is ezen az úton akarunk haladni, s ez a díj ösztönzést ad a jövőbeli munkánkhoz, hogy unokáink, dédnokáink is megmaradjanak magyarnak itt, a szülőföldjükön!“ – mondta. Hozzáfűzte: a díj értékét az a tény is növeli, hogy azt először kapta kisebbségi szervezet, s ezért külön köszönet illeti a jelölteket.

Csáky Pál tavaly Puss Sándor jezsuita szerzetest, 2014-ben pedig Miroslav Kusý politológust, a pozsonyi Komenský Egyetem volt rektorát jelölte az Európai Polgár Díjra. Portálunknak elmondta: „ Az EP szlovákiai illetékes irodája tavaly rosszul menedzselte a díjazás menetét, aminek következtében egyetlen szlovákiai díjazott sem volt. Idén kézbe vettem a dolgot. Bár többen kételkedtek abban, hogy egy kisebbségi szervezetnek egyáltalán van-e esélye bekerülni a díjazottak közé, ám némi lobbizással ezt sikerült elérni. A szlovák képviselő kollégáimnak is véleményt kellett nyilvánítaniuk, többen támogatták is a Csemadok díjazását, miközben 5 jelölt közül titkos szavazással kellett kiválasztanunk a díjazottat. A Csemadok első kisebbségi szervezetként kapta meg az Európai Polgári Díjat, sőt, azt eddig még őshonos kisebbséghez tartozó magánszemély sem kapta meg“.

Október 12-én Brüsszelben Bárdos Gyula személyesen veheti majd át a díjjal járó oklevelet. „Mivel úgy gondoltam, hogy ez több tízezer Csemadok-tagot érinthet, ezért a brüsszeli díjátadó ünnepségen ott lesz 14 olyan felvidéki személyiség, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak ezen díj megkapásához. Köztük lesznek a Csemadok jelenlegi országos alelnökei és olyan további személyiségek is, akiket Bárdos Gyula javaslatára hívtam meg. Öten külön személyi elismerésben is részesülnek. Névsoruk majd csak aznap válik publikussá“ – zárta tájékoztatását Csáky Pál.