2019. november 9., 17:37

A berlini fal leomlott, de a kettéosztottság nem szűnt meg

A berlini fal leomlása 1989. november 9-én a legújabbkori európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett. Azonban több kutatás is azt bizonyítja, hogy bár a fal leomlott, ma is érzékelhető a különbség Németország nyugati és keleti régióiban.

berlini fal
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: Wikipedia

Szögesdróttal választották el 1961. augusztus 13-án Berlin keleti és nyugati felét. Ezzel tárgyiasult leglátványosabban Winston Churcill fultoni vasfüggöny szimbóluma a hidegháborúban. A kerítésépítést a Walter Ulbricht vezette Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága rendelte el, de az építkezést és a védelmét a későbbi német pártvezér, Erich Honecker irányította.

Honecker egy csöndes puccs után 1971-től kemény kézzel irányította 1989. október 18-i lemondatásáig a Német Demokratikus Köztársaságot. Honecker bukása után kártyavárként omlott össze a Stasi által félelemben tartott és terrorizált NDK.

Harminc évvel ezelőtt november 9-én a berliniek elkezdték szétverni a német fővárost kettéosztó betonfalat.

A fal lebontása egyszerre lett az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma.

Fotó:  Wikipedia

Különbségek Kelet- és Nyugat-Németország között

Szakértők szerint bár 30 éve leomlott a berlini fal, de a különbségek még mindig észlelhetők Kelet- és Nyugat-Németország közt. Ez azzal magyarázható, hogy 

több mentalitásbeli elemet a keletnémetek magukkal hoztak az egyesült Németországba.

Az aktuális kutatásokból az derül ki, hogy a tizenhat és huszonhat év közötti fiatalok hetven százaléka úgy vélekedik,

még mindig jobbak a lehetőségeik Németország nyugati részén, mint a keletnémet régiókban.

A kettéosztottság gazdasági szempontból mind a mai napig látszik: ami igazán szembeötlő, hogy

a top 500 német nagyvállalatbólmindössze harminchatnak van központja az ország keleti felén.

A fal felhúzásáig Kelet- és Nyugat-Berlin között rengeteg ember ingázott, gyakorlatilag a kelet-berlini bevételek nagy része Nyugat-Berlinből származott, és ez az egyik napról a másikra megszűnt.

Komoly elszámoltatások 

Németországban az egyesítés után az egykori kommunista vezetőket elszámoltatták.

Például, ha valaki egy keletnémet egyetem vezetője volt, az egyesülés után már nem tölthette be ugyanazt a tisztséget, mint az egyesítés előtt. Magyarországon vagy Szlovákiában ezek a lépések nem valósultak meg ilyen következetesen.

A teljes bezártság miatt Erich Honeckernek erőtejesen kellett fellépnie, hogy egyben tudja tartani az országot, ennek is köszönhető, hogy

a Stasi sokkal aktívabb volt, mint a magyar vagy az egykori csehszlovák állambiztonság.

Az NDK összeomlásának okai

Az NDK összeomlása nem annak köszönhető, hogy lemondatták a Német Szocialista Egységpárt főtitkári tisztéről, Erich Honeckert, hanem annak, hogy Gorbacsov a glasznoszty és a peresztrojka révén újabb nyitást kezdett el a Szovjetunióban. 

A határok megnyitásáról szóló döntést az akkori magyar kormány hozta meg,

ezt követte a német főváros és az egész ország fizikai egyesítése előbb a berlini fal leomlásával, majd az egységes Németország létrejöttével 1990. október 3-án.

berlini fal
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.