A bajor CSU alkotmánysértéssel vádolja a Merkel-kormányt

A bajor tartományi kormány keddi üléséről kiadott közlemény szerint Bajorország szövetségi állam hivatalos levélben követeli a szövetségi kormánytól a "menekültáradat korlátozását".   

A berlini vezetés a jelenlegi menekültpolitikájával "alkotmányjogi értelemben megsérti az alaptörvényt", ezért Bajorország az alkotmánybírósághoz fordul, ha a szövetségi kormány a határvédelemben nem tér vissza haladéktalanul a jogszabályok alkalmazásához és nem álltja helyre a rendet - idézték a közleményben Joachim Herrmannt.   

A tájékoztatás szerint Bajorország követeli, hogy a szövetségi kormány "európai szinten" törekedjen az uniós külső határ "hatékony biztosításáról és a menekültek hatékony és méltányos elosztásáról". Továbbá a menekültválság "európai megoldásáig" gondoskodjon az államhatár biztosításáról valamennyi átkelőhelyen, maximálja 200 ezer főben az évente befogadható menekültek számát és alkalmazza a harmadik országokkal kapcsolatban az alaptörvényben lefektetett szabályozást, ami "visszautasítást jelent az osztrák határon.

A szövetségi kormánynak megküldött levelet pénteken hozzák nyilvánosságra - áll a közleményben.   

Az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU)  és a CSU-val szövetségi szinten kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről bírálták a bajor koalíciós társat. A CSU a szövetségi kormánynak küldött levéllel "bejelenti, hogy szakít a koalícióval" - mondta Thomas Oppermann, az SPD parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője. Hozzátette, hogy "egy koalícióban nem fenyegető leveleket kell írni, hanem problémákat kell megoldani", és "elviselhetetlen" a CDU/CSU pártszövetségben kialakult viszály, amely miatt egyre nehezebb a menekültválság megoldása.   

A CDU részéről is elhangzott bírálat, például Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának CDU-s elnöke úgy vélte, a CSU fellépése a tartalmat és a formát tekintve sincs rendben. A politikus kifejtette, hogy a német határ lezárása a menedékkérők előtt "azonnal dominóhatást" idézne elő a balkáni migrációs útvonalon, és ennek révén akár "humanitárius katasztrófa" is bekövetkezhet.

Támogatja az osztrák kormány a menekültügyi törvény szigorítását

Támogatja az osztrák kormánykoalíció a menekültügyi törvény szigorítását - jelentette be az osztrák vezetés a keddi kormányülést követően. A módosító javaslat szerdán kerül a parlament elé.

Európa egyik legszigorúbb menekültügyi törvényéről van szó - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki egyúttal elégedettségének adott hangot a keddi kormánydöntéssel kapcsolatban. A miniszter cáfolta, hogy a törvényi változtatás nagyobb bürokratikus költséget vonna maga után.

Werner Faymann kancellár szerint a módosított törvény lehetővé teszi, hogy a menekültek befogadására vonatkozó múlt héten megállapított irányszámot betartsák. A szociáldemokrata politikus aláhúzta ugyanakkor, hogy a közös európai megoldást előnyben részesíti, azonban nem lehet várni addig, míg az unió meghozza az  erre vonatkozó lépést. Cselekedni kell - jelentette ki a kancellár.

Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az intézkedés jelzésértékű. Ausztria lakosai felé azt üzeni, hogy már túl sok a menekült, a migránsok számára pedig azt, hogy fennállhat a visszatoloncolás kockázata - hangoztatta a néppárti politikus. A leköszönő védelmi miniszter Gerald Klug szerint a módosított törvény pedig az unió számára jelzés, miszerint Ausztria, Németország és Svédország a menekültválságot nem tudja egyedül megoldani.

A tervek szerint a menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ez idő után újra megvizsgálnának minden egyes kérelmet, és ha már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból. A megváltozott menekültügyi eljárás visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehet Ausztriában. Határozottabb feltételekhez kötnék továbbá a családegyesítést, a menekülteknek három hónapon belül kellene benyújtaniuk erre vonatkozó igényüket.   

Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba. Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.   

A migránsokat köteleznék továbbá a mielőbbi integrációra, a német nyelvi tanfolyamok és a demokratikus társadalmat bemutató értékteremő kurzusok látogatására. A tervek szerint a kísérő nélkül érkező kiskorúaknak családegyesítés során nem kell az előírt anyagi feltételeket teljesíteniük.   

Az ellenzéki Zöldek pártja kritizálta a döntést, miszerint "politikai erőfitogtatás" helyett inkább az integráció megkönnyítésére kellene figyelni, a szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig a döntést bírálva a befogadási létszámstopot szorgalmazta.   

Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.   

Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Jelenleg naponta mintegy 1300-an érkeznek az országba.