45 millió éves orchidea maradványaira bukkantak

Egy friss kutatás orchideakövület bizonyítékára bukkant balti borostyánban, amelynek kora a 45-55 millió évvel ezelőtti időszakra tekint vissza. Ezzel meg is dönti a korábbi orchideafosszília rekordját, amelyet 20-30 millió éves dominikai borostyánban leltek fel.

George Poinar, a vizsgálat vezetője szerint néhány évvel ezelőttig nem volt bizonyítékuk az ősi orchideákra, mivel semmit sem találtak. Most viszont már egyre több, borostyánban csapdába esett rovarhoz társuló pollenekre bukkannak, amelyek új felfedezések előtt nyitják meg az utat.

Az orchideák pollenje apró pollenzsákban található, amely a ragacsos, úgynevezett pollenkitt révén a beporzó rovarok, úgymint méhek, bogarak, legyek és szúnyogok testrészeire tapad. A beporzást segítő egység egészét pollináriumnak nevezik.

A friss tanulmányban egy nőstény gombaszúnyog hordozza hátulsó lábának tövénél egy kihalt orchideafaj pollináriáját több mint 45 millió éves borostyánban csapdába esve. A borostyán olyan jó állapotban őrzi meg a fosszíliákat, hogy a kutatók egy alvadt vércseppet is azonosítani tudtak a rovar lába hegyén, amely nem sokkal azelőtt tört le, hogy csapdába esett volna a gyantában.

A fosszília feltárja, hogy az orchideák már jelen voltak az eocénben, és az is valószínű, hogy családfájuk a krétáig nyúlik vissza. Amíg olyan formákat nem fedeznek fel, a jelenlegi lelet szolgál kiindulási dátumként, amelyet az orchideák fejlődéstörténetéhez fel lehet használni.

Egyelőre a szerzők nem biztosak benne, hogyan került az orchideapollen a szúnyog lábára, majd a gyantába, de Poinar szerint ezek a növények meglepően kifinomult rendszerre tettek szert a beporzó rovarok vonzására, ami talán a szúnyogra is hathatott.

Az orchideák színeket, szagokat és nektárt használnak a potenciális rovarok vonzására. Például olyan illatot generálnak, ami elhiteti az éhes rovarral, hogy táplálékra lel, de miután belépett a virágba, csalódik. Hasonlón járhatott a szúnyog is egy talán gomba illatú orchideával, azt hihette, megfelelő peterakási helyet talált, hiszen azért helyezi petéit bomló gombaszövetekbe, mert azok megfelelő tápanyagforrások. De valószínűleg neki is csalódnia kellett.

A friss eredményekről a Botanical Journal of the Linnean Society folyóiratban számoltak be.