170 ezer menedékkérő érkezett Bajorországba szeptemberben
Horst Seehofer a tartományi kormány ülése után azt mondta: a következő időszakban még tovább erősödhet a menekülthullám a közelgő hideg hónapok miatt, és azért, mert sok Németországba készülő ember megpróbálhat még az idén eljutni az országba, tartva attól, hogy később kevésbé lesz valószínű a befogadása.
Horst Seehofer köszönetet mondott Joachim Gauck államfőnek vasárnapi beszédéért, amelyben a szövetségi elnök kiemelte, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan. A bajor kormányfő hangsúlyozta, hogy "hasonló jelzésekre" van szükség a szövetségi kormánytól, és megjegyezte, hogy nem tapasztalni ilyen jelzéseket.
A müncheni vezetés három eszköz alkalmazását mérlegeli a menekülthullám korlátozására - mondta Horst Seehofer. A részletekről csak annyit mondott, hogy közöttük van az úgynevezett tranzitzóna intézményének bevezetése a határokon.
Erről Seehofer pártja, a konzervatív CSU parlamenti (Bundestag) képviselőinek vezetője, Gerda Hasselfeldt egy keddi lapinterjúban elmondta, hogy ki kell terjeszteni az úgynevezett repülőtéri eljárást, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy tranzitzónákat jelölnének ki az országhatárnál. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban - mondta Gerda Hasselfeldt.
Közben Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón a belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Bild című lap értesülését, mely szerint szeptember eleje óta naponta átlagosan 10 ezer menedékkérő lép be az országba.
Johannes Dimroth hangsúlyozta: a tárcának ugyan vannak kimutatásai, de ezek között az utóbbi hetekről nincsenek pontos és ellenőrzött, összefoglaló jellegű adatsorok, amelyeket érdemes volna nyilvánosságra hozni. Napi vagy heti szintű adatokat pedig egyáltalán nem érdemes közölni, mert nem segítik a véleményalkotást és nem viszik előre a politikai vitát, hiszen jelentősek az ingadozások, és így csak hosszabb időtávot áttekintve lehet kiegyensúlyozottan megítélni a folyamatokat.
A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása.
A menedékkérők legnagyobb része Ausztria felől érkezik, az utóbbi hetekben kialakult gyakorlatnak megfelelően többnyire különvonatokkal. Ezeket a járatokat a német és az osztrák hatóságok közösen szervezik, és az utóbbi napokban felmerült, hogy megszakadhat az együttműködés. Ezzel kapcsolatban a belügyminisztérium szóvivője újságírói kérdésre válaszolva kiemelte, hogy az együttműködés "rugalmas", vagyis mindig az adott helyzet követelményeinek megfelelően alakul, és a közös munka befejezésére nincs előre kijelölt dátum.
Johannes Dimroth hozzátette: a német-osztrák együttműködés mindkét félnek hasznos, enyhíti az Ausztriára nehezedő migrációs nyomást, és biztosítja a német hatóságoknak, hogy tervezhető és ellenőrizhető legyen a menedékkérők beáramlása az országba.
Németországba több mint 150 ezer menedékkérő érkezett, amióta szeptember 13-án visszaállították a határellenőrzést - írta kedden a Bild című lap. A határellenőrzés ideiglenes visszaállítása nem lassította érdemben a menekülthullámot, továbbra is naponta átlagosan 10 ezer menedékkérő lép be az országba - írta a Bild. Az értesülés forrását nem jelölték meg.
A hivatalos adatokból nem lehet megállapítani, hogy pontosan mennyi menedékkérő érkezik Németországba. A szövetségi belügyminisztérium kizárólag havi összesítésű adatokat közöl, így majd csak október közepén lehet megtudni, hogy mennyi menedékkérő érkezett szeptemberben.
A Die Presse című osztrák lap szerint a bécsi kancellári hivatalban úgy becsülik, hogy szeptember eleje óta 160 ezer menedékkérő ment Ausztriából Németországba, 133 ezren vonattal.
A német kormány arra hivatkozva állította vissza a határellenőrzést, hogy a menedékkérők tömeges, ellenőrizetlen és irányíthatatlan beáramlását rendezett keretek közé kell szorítani, és legalább lélegzetvételnyi szünethez kell juttatni a menedékkérőkről gondoskodó hatóságokat és önkénteseket.
Németországban őrizetbe vettek 15 menedékkérőt egy tömegverekedés miatt
Õrizetbe vettek kedden a németországi Türingia tartományban 15 menedékkérőt, akik a hatóságok gyanúja szerint augusztusban részt vettek egy tömegverekedésben.
A Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint kedden kora reggel 310 rendőr bevetésével tartottak razziát több türingiai befogadóállomáson, köztük a tartományi főváros, Erfurt térségében fekvő Suhlban, ahol a tömegverekedés történt. Az őrizetbe vett embereket egyebek között garázdasággal és testi sértéssel gyanúsítják.
Az MDR szerint a bűnügyi rendőrség szakemberei hetekig elemezték az összecsapásról készült videofelvételeket, és nagyjából 50 feltételezett elkövetőt azonosítottak. Végül 16 elfogatóparancsot adtak ki. Az MDR hírportálján közölt beszámolóban nem szerepel, hogy miért 15, és miért nem 16 embert vettek őrizetbe.
A suhli befogadóállomáson augusztus 19-én tört ki tömegverekedés, miután egy afgán férfi egy vallási vita hevében széttépte a Korán egy példányát. Egy csoport muzulmán férfi üldözni kezdte az illetőt, aki az állomás biztonsági szolgálatának irodájába menekült. Támadói megpróbáltak bejutni a helyiségbe, az őrök ezért riasztották a rendőrséget. A támadók kövekkel, betondarabokkal dobálták meg a kiérkező rendőröket. Végül 120 rendőr, köztük egy kommandós egység bevetésével sikerült helyreállítani a rendet. Az összecsapásban legkevesebb 17 ember megsérült, köztük hat rendőr. Az MDR szerint három rendőr jelenleg is pszichológiai kezelés alatt áll.
