16 hónapig teknősvéren élt egy hajótörött
MARSHALL-SZIGETEK. Saját állítása szerint 16 hónapig hánykolódott a tengeren egy hajótörött férfi, aki több mint 12 ezer kilométerre sodródott Mexikótól, mire partot ért egy korallzátonyon a Csendes-óceán közepén.
A kórosan lesoványodott és rossz állapotban lévő férfi hétméteres üveggyapot csónakja a Marshall-szigetek részét képező Ebon-atollon sodródott partra csütörtökön. A férfi a jelek szerint 2012 szeptemberében indult útnak Mexikóból El Salvadorba, vele tartó társa már hónapokkal ezelőtt odaveszett a tengeren.
„Az állapota nem jó, de egyre javul” – mondta Ola Fjeldstad, egy norvég antropológushallgató, aki a korallzátonyon végez kutatásokat. A fiatal szakember szerint a partot érésekor mindössze rongyos alsóneműt viselő férfi túlélésének részletei egyelőre tisztázatlanok, mivel a hajótörött csak spanyolul beszél, de annyit sikerült megérteniük, hogy José Ivannak hívják.
„A hajó tele van horzsolásokkal, és látszik rajta, hogy hosszú időt töltött a vízen” – mondta Fjeldstad. A tengeren való hánykolódás során hosszú hajat és szakállat növesztő férfitől megtudták még, hogy teknősöket, madarakat és halakat evett, illetve esővíz hiányában teknősvérrel oltotta a szomját.
A Csendes-óceánnal kapcsolatos túlélőtörténetek korántsem szokatlanok. Nyolc évvel ezelőtt három mexikói férfi került az újságok címlapjára, miután egy ütött-kopott hajóban rájuk találtak az óceán közepén, kilenc hónappal az után, hogy útnak indultak egy cápavadász-expedícióra. 1992-ben pedig két kiribati halász hánykolódott a tengeren mintegy 177 napig, mielőtt partra sodródtak Szamoán.
„Az állapota nem jó, de egyre javul” – mondta Ola Fjeldstad, egy norvég antropológushallgató, aki a korallzátonyon végez kutatásokat. A fiatal szakember szerint a partot érésekor mindössze rongyos alsóneműt viselő férfi túlélésének részletei egyelőre tisztázatlanok, mivel a hajótörött csak spanyolul beszél, de annyit sikerült megérteniük, hogy José Ivannak hívják.
„A hajó tele van horzsolásokkal, és látszik rajta, hogy hosszú időt töltött a vízen” – mondta Fjeldstad. A tengeren való hánykolódás során hosszú hajat és szakállat növesztő férfitől megtudták még, hogy teknősöket, madarakat és halakat evett, illetve esővíz hiányában teknősvérrel oltotta a szomját.
A Csendes-óceánnal kapcsolatos túlélőtörténetek korántsem szokatlanok. Nyolc évvel ezelőtt három mexikói férfi került az újságok címlapjára, miután egy ütött-kopott hajóban rájuk találtak az óceán közepén, kilenc hónappal az után, hogy útnak indultak egy cápavadász-expedícióra. 1992-ben pedig két kiribati halász hánykolódott a tengeren mintegy 177 napig, mielőtt partra sodródtak Szamoán.
Forrás
MTI
