1400 francia érintett az iraki és szíriai harcokban

Ezek a számok újabb növekedést mutatnak a kormány által néhány héttel ezelőtt közzétett adatokhoz képest, amelyek szerint 1200 ember érintett és hatvanan vesztették életüket a két országban.

A hatóságok december közepén úgy becsülték, hogy 1200 francia állampolgár vagy franciaországi lakos áll kapcsolatban dzsihadista hálózatokkal, közülük 390-en vannak jelenleg az övezetben, és 231-en éppen úton vannak Irakba vagy Szíriába. Akkor a kormány úgy vélte, hogy 234-en már eljöttek Szíriából, és közülük 185-en visszatértek Franciaországba.

"Ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt jelentős a növekedés: amikor belügyminiszter voltam (2012 közepén) harminc esetről tudtunk, most 1400-ról" - hangsúlyozta Valls.
A miniszterelnök elmondta, hogy a Charlie Hebdo elleni merényletet elkövető testvérpár, Chérif és Said Kouachi is azok közé tartozik, akik azért utaztak el (Jemenbe), hogy "a halálra és a terrorra" képezzék ki őket.

A harmadik dzsihadista, Amedy Coulibaly viszont soha nem járt külföldi kiképzésen, "soha nem volt rajta a titkosszolgálatok radarján" - mondta a kormányfő.

A Le Monde című napilap hétfő délutáni számában azt írta, hogy az idősebb Kouachit testvért 2011 és 2014 júniusa között szoros megfigyelés alatt tartotta a francia titkosszolgálat, miután az Egyesült Államok tájékoztatta Franciaországot arról, hogy Said 2011 nyarán három hétig Ománban járt, és valószínűleg átlépte a jemeni határt is. Öccsét, Chérifet 2011 november és 2013 vége között folyamatosan lehallgatták a hatóságok.
A megfigyeléseket azt követően szüntették meg alig hét hónappal ezelőtt, hogy semmilyen gyanús jelet nem mutattak a testvérek.

A Szíriába vagy Irakba jelentkező franciaországi dzsihadisták száma 2014-ben egyébként megduplázódott. A hatóságok hónapok óta arra hívták fel a figyelmet, hogy tartani lehet, attól, hogy a hazatérők terrortámadásokat akarnak elkövetni Európában. A francia hatóságok egy év alatt 13 dzsihádra toborzó hálózatot számoltak fel.

A brit biztonsági szolgálatok "párizsi forgatókönyveket" gyakorolnak

A párizsi terrortámadáshoz hasonló merényletek "forgatókönyveit" is beépítik a brit biztonsági szolgálatok elhárítási gyakorlataiba, és a brit hadsereget is felkészítik a válaszlépésekre - egyebek mellett erről döntöttek a brit nemzetbiztonsági kabinet hétfői ülésén.  Az értekezleten David Cameron miniszterelnök és a brit elhárító ügynökségek vezetői vettek részt.

A brit terrorkészültség szintjét nem emelték, a riasztási fokozat a tavaly nyár óta érvényes második legmagasabb szinten maradt. Ez a hivatalos meghatározás szerint "súlyos" terrorfenyegetést jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint Nagy-Britanniát "nagy valószínűséggel" terrortámadás éri.

Előzőleg a brit sajtóban olyan értesülések jelentek meg, hogy a párizsi merényletek nyomán a brit hatóságok fontolóra veszik a legmagasabb, "kritikus" szintű terrorkészültségi fokozat elrendelését. Ezt akkor léptetik érvénybe, ha a brit kormány küszöbönálló nagyszabású merénylet terveiről kap konkrét értesülést.

A Downing Street szóvivője a biztonsági kabinet hétfői tanácskozása után mindazonáltal elmondta: az értekezlet döntése alapján a biztonsági ügynökségek azonosítják a párizsi merénylet azon elemeit, amelyeket be kell építeni a rendszeres elhárítási gyakorlatokon tesztelt forgatókönyvekbe.

A tájékoztatás szerint Cameron kérte a rendőrség és a brit hadsereg "szoros együttműködését" is, annak érdekében, hogy a rendőrség "megfelelő mértékű katonai segítséget tudjon kérni országszerte", ha ez szükségessé válik. A biztonsági kabinet ülésén döntöttek a fegyvercsempészet elleni még szigorúbb fellépésről is.

A brit kormány már tavaly év végén a terrorellenes jogszabályok széles körű és jelentős szigorítására jelentett be terveket, elsősorban a Közel-Kelet felől fenyegető, egyre súlyosabb terrorveszélyre hivatkozva.

Az intézkedési csomag elemei között szerepel, hogy a kiutazóktól a határátkelő pontokon a hatóságok a jövőben bevonhatják útlevelüket és menetjegyüket, ha az a megalapozott gyanú merül fel, hogy az illető terrorcselekmények végrehajtása céljából akarja elhagyni az Egyesült Királyságot, például fegyveres terrorcsoporthoz akar csatlakozni. Lehetővé válik az olyan brit állampolgárok hazatérésének időleges megakadályozása is, akikről gyanítható, hogy ilyen célból utaztak külföldre.

Mindemellett a Nagy-Britanniába közlekedő légitársaságoknak a jövőben szélesebb körű adatszolgáltatást kell nyújtaniuk utasaikról, figyelembe kell venniük a brit kormány által összeállított repüléstilalmi névjegyzéket, és alkalmazniuk kell a London által megszabott biztonsági szűrési eljárásokat. Ha ennek nem tesznek eleget, járataik nem szállhatnak le brit repülőtereken.