Vissza kell adnunk a felvidéki magyarság önbecsülését: nemzetpolitikai panelbeszélgetés Gombaszögön - VIDEÓVAL
Vissza kell adnunk a felvidéki magyarság önbecsülését, politikai szinten is – fogalmazott Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a Gombaszögi Nyári Tábor egyik kiemelt panelbeszélgetésén. A szerda délutáni esemény a nemzetpolitika múltjáról, jelenéről és jövőjéről szólt, s résztvevői szerint a közösség előtt álló kihívások és lehetőségek együttműködést és bátor stratégiai döntéseket követelnek.
A „Nemzetben gondolkodva – Múlt, jelen és jövő egy asztalnál” című beszélgetésben Hideghéthy Andrea, a Felvidék.ma kiadója és szerkesztője moderálása mellett három meghatározó közszereplő – Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, valamint Orosz Örs, Nyitra megyei képviselő, a tábor egykori főszervezője – ült közös asztalhoz.
Az esemény elején Duray Miklós emléke előtt tisztelegtek a résztvevők. Gubík ennek kapcsán bejelentette, hogy pénteken Érsekkétyen egy Duray Miklósról elnevezett könyvtárat avatnak fel, s örömét fejezte ki Tóth Károly gombaszögi szobrának holnapi felavatása kapcsán is.
– fogalmazott. Kiemelte: szükség van hozzájuk hasonló példaképekre és szellemi iránytűkre, akik előre tudják vinni a magyar közösség ügyét.
Az őszinte hangvételű beszélgetés során felidézte saját kezdeti, viharos viszonyát Gombaszöghöz, amely azonban mára szoros együttműködéssé formálódott. „Most egy asztalnál ülve beszélünk közös vízióról. Ez a nemzetpolitika feladata: megtalálni a közös víziókat és célokat, illetve azokat a személyiségeket, akikkel szinergiában haladhat előre a közösség” – mondta. Hangsúlyozta a magyar kormány támogatásának jelentőségét is.
Nacsa Lőrinc a rendszerváltás utáni nemzetpolitika állomásait idézte fel, a 2010 utáni időszakot pedig áttörésként értékelte, amikor egyre intenzívebbé vált az együttműködés a külhoni magyarsággal.
– szögezte le.
A nemzetpolitikai államtitkár a felvidéki magyarság legnagyobb erősségei közé sorolta a közösségeket és az önkormányzatiságot, a kiterjedt intézményrendszer, amelyet azonban tartalommal kell megtölteni. A legnagyobb gyengeségként azt említette, hogy „hárman négyfélét gondolunk és négyfélét cselekszünk.” Úgy fogalmazott: „Fogyunk, és ez nem megengedhető. Össze kell kapaszkodnunk – a történelemből tudjuk, hogy baj idején ez az egyetlen esély.”
A nagy érdeklődéssel övezett fórum során hangsúlyosan előkerült az erdélyi magyar közösséggel való összevetés kérdése is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a romániai magyar közeg jelentősen eltér a felvidékitől, mind történeti, mind egyházi és társadalmi, mind pedig politikai szempontból. Orosz Örs úgy fogalmazott: Erdélyben teljesen más kulturális és közéleti közegben működik a magyar közösség, ahol az etnikai különállás élesebb határvonalakat képez, ez pedig több teret nyit az önszerveződésre és a közös fellépésre. Felvidéken ezzel szemben a magyarok és szlovákok évszázados együttéléséből adódó szoros közelség, a társadalmi átfedések kevésbé kedveznek a markáns érdekképviseletnek – de ez sem jelenthet felmentést a politikum számára. „Itt nehezebb résen tartani a közösséget. Más nemzetrészekhez képest sokkal kedvezőtlenebb helyzetből indulunk, de az életösztön megvan bennünk” – fogalmazott Orosz, aki szerint a Magyar Szövetség által nemrégiben kijelölt irány lehet az egyetlen járható út a felvidéki magyarság számára.
Nacsa Lőrinc államtitkár is megerősítette: „Nem a szlovákságot kell legyőzni, hanem a közönyt és a közömbösséget.” Hangsúlyozta, hogy a magyar közösségnek saját maga érdekében kell cselekednie, és példaként hozta fel az RMDSZ-t, amely parlamenti jelenlétével kézzelfogható eredményeket ért el a román-magyar viszonyban és az ott élő magyarok életminőségének javításában. Szerinte ha a Magyar Szövetség bejut a pozsonyi parlamentbe, hasonló előnyöket élvezhetne a felvidéki magyarság is – de ennek kulcsa az egységes fellépés és a hiteles politikai képviselet.
Gubík szerint az eddigi gyenge választási eredmények mögött három tényező áll: a veszélyérzet hiánya, a demográfiai csökkenés és az alulteljesítő politikum. „Erdélyben vállvetve álltak ki az egyházak, civilek, politikai szereplők. Nekünk is ezt kell megvalósítanunk” – hangsúlyozta. Elutasította az együttműködést a szlovák pártokkal való indulás formájában: „Az csak C-terv lehet.” Ehelyett a pártnak önerőből kell elérnie, hogy bejusson a törvényhozásba. Másik alternatívát a választási rendszer módosítása, például a nemzetiségi mandátum, vagy a regionális küszöb bevezetése jelenthetne, s ezen módosítások kérdésének megvitatását a párt szorgalmazni fogja – szögezte le.
Orosz a választások jelentőségére kitérve kiemelte, hogy az nem egy 24 órás aktus, hanem négy évre szóló döntés. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár nem tűnhet úgy, hogy veszélyhelyzet lenne mégis 13 fővel csökken a felvidéki magyarság lélekszáma naponta, s csak idén már 32 ember vesztette el vagyonát idén a Beneš-dekrétumok értelmében folytatódó földelkobzások miatt, miközben „láthatatlan” pozíciókból is eltűnik az érdekképviseletünk.
A beszélgetést a résztvevők egyhangúlag az együttműködés és az önálló, tartalmas közösségi politizálás szükségességével zárták. Gubík szerint nem politikai programra van szükség, hanem közösségi tervre. A Magyar Szövetség által Kassán meghirdetett 13 pontos jövőkép lehet a sorvezető. "Akik ezekben a pontokban valóban partnerek kívánnak lenni, azokkal van miről tárgyalni, és akik nem, azokkal nincs" - zárta a párt elnöke.
