Versenyben az idővel – 35 éves a települések lobbiszervezete
Ki irányítja ténylegesen a városokat, falvakat, azaz a települési önkormányzatokat? A válasz kézenfekvő, hiszen a helyi önkormányzatok polgármesterei és képviselői szavaznak egy-egy helyi érdekű kérdésről. Arról azonban, hogy milyen keretek között, milyen feltételek és jogkörök mellett hozhatják meg ezeket a döntéseket, már legtöbbször az országos törvényhozás dönt. A parlament hoz törvényeket, illetve a parlamentnek felelős kormány és annak egyes minisztériumai pedig rendeletekkel, határozatokkal írják elő, mivel is foglalkozzon Szlovákia 2749 falujának és 141 városának önkormányzata.
A feladat nem kevés, hiszen elvileg egy-egy önkormányzat több mint 4300 különböző kompetenciát láthat el, amelyek nem kis része igazából az állam feladata lenne, ám ereje révén az állam egyszerűen átruházza a feladatköröket a településekre. Ezt hívják elegánsan az államigazgatás átruházott teljesítésének, azaz, hogy a minisztérium helyett a helyi önkormányzatok látják el az állami jogköröket, ami akár még érthető is, hiszen önkormányzat minden településen van, s rajtuk keresztül az állam is közelebb kerül az ügyes-bajos dolgait intézni akaró polgárhoz.
A problémát „csak” az jelenti, hogy az állam gyengén, de leginkább sehogyan sem fizet ezért a településeknek, s így már egyoldalúnak mondható az együttműködés.
Ilyen és ehhez hasonló ellentmondások is hozzájárultak ahhoz, hogy a rendszerváltozás után az elsők között alakult meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS). Tagságát illetően az ország egyik legnagyobb szervezete, s ahogy azt a május 27-én és 28-án tartott kongresszuson elnöke, Jozef Božík elmondta, mára 2649 falu (az összes szlovákiai falu 96%-a) és 114 város (az összes szlovákiai város 81%-a) immár a szervezet tagja.
Az önkormányzatok problémái anyagi jellegűek, azon belül is a legnagyobb fejtörést a városok és falvak állami költségvetésből való finanszírozásának a rendszere okozza. Lényege, hogy a megyei és a települési önkormányzatok a természetes személyek adóját kapják meg, s ez képezi bevételeik legnagyobb hányadát. Ez nagyon egyszerű juttatásnak tűnhet, de ha a kormány adókedvezményt ad magánszemélyeknek, akkor az bevételkiesésként jelenik meg a települések számláján. Az adókedvezmény ténylegesen azt jelenti, hogy kevesebb adót szed be az állam, s így kevesebb pénzt oszthat szét a települések és a megyék között.
A ZMOS éppen ezért „adómixet” szorgalmaz, amelynek lényege, hogy nemcsak a természetes személyek jövedelemadójából részesednének az önkormányzatok, hanem a társasági adóból, illetve az áfabevételek 19%-át kapnák meg egy-egy évben. Így nem lennének kitéve annak, hogy kizárólag egyetlen adófajtából származó, olykor ingadozó bevételekkel kelljen minden évben szembesülniük, érvelt Božík elnök.
Arról azonban örömmel beszélt, hogy a kormány – remek érzékkel a ZMOS kongresszusának idejére időzítve – jóváhagyta az önkormányzati alkalmazottaknak már korábban beígért 800 eurós plusz juttatás pénzügyi alapját, így június első napjaiban azt kifizetik.
A kongresszuson több magyar nemzetiségű polgármester is részt vett, akik közül Balkó Róbert, a zoboralji Kolon polgármestere, a nógrádi Fülek polgármestere Agócs Attila, illetve a csallóközi Balódi László, Nemeshódos polgármestere lapunknak azt emelték ki, hogy a ZMOS-kongresszusok örökzöld témája, a városok és települések rendszerének átszervezése, reformja most is napirendre került. Ennek fő oka, hogy sok és költséges a majdnem háromezer település egy olyan kicsi országnak, mint Szlovákia.
A három polgármester hangsúlyozta, a fő döntéshozók elismerik, nem a települések számát kell csökkenteni, hanem az egyes települések közti munkamegosztást kell erősíteni, azaz, ha egy nagyobb település önkormányzati hivatala el tud végezni egy-egy feladatot a környékbeli települések számára is, akkor fölösleges ugyanazt a szolgáltatást minden egyes településen fenntartani.
Ezzel megelőzhető az is, hogy több száz éves falvakat kelljen esetleg megszüntetni csak azért, hogy kevesebb települési önkormányzat legyen az országban.
Ezt erősítette meg a lapunknak nyilatkozó Michal Kaliňák, a belügyminisztérium államtitkára is, aki határozottan kijelentette, hogy a polgárok települési identitásérzetét nem szabad megzavarni. A megoldás, hogy több település összefogásával kialakított közös hivatal nyújtaná a szolgáltatásokat.
Azt pedig már Zachar Pál, Ipolyság első embere jegyezte meg, hogy a ZMOS-nak kell előlépnie a reform javaslatával, ugyanis, ha ezt az érdekvédelmi szövetség nem teszi meg, félő, hogy a kormány áll elő saját javaslattal, amely újabb viták forrása lehet.
A főleg a dél-szlovákiai településeket hátrányos helyzetbe hozó magassági kvóta terén azonban már nincs ilyen egyetértés a ZMOS vezetése részéről.
A magasabban fekvő, főleg észak-szlovákiai települések arányaiban nagyobb juttatással számolhatnak a természetes személyek adójának elosztása során, mivel a törvényhozók szerint ezeknek a településeknek nagyobbak a költségeik a zord időjárás és a havazás miatt, mint az alacsonyabban fekvő, főleg dél-szlovákiai településeknek.
Csallóközcsütörtök polgármester, Őry Péter pontosan kimutatta, hogy a klíma változásával jelentkező általános felmelegedés éppen, hogy a déli települések költségeit növeli meg a hűtés jelentette kiadásokkal, míg az északon korábban rendszeresen jelentkező havazások az utóbbi években jelentősen alábbhagytak. Őry kezdeményezését, hogy a magasabb fekvés miatti plusz juttatást szüntessék meg, immár több mint háromszáz település támogatja. Jozef Božík, a ZMOS elnöke azt mondta lapunknak, hogy szívesen veszi, ha Őry Péter és csapata bemutatja számításait. Csallóközcsütörtök polgármestere azonban meglepődött, hiszen szóban és írásban is tájékoztatták javaslatukról a ZMOS vezetőségét, sőt a szervezet részéről egy írásbeli visszajelzés ígérete is elhangzott, a dokumentum azonban beszélgetésünk idejéig nem érkezett meg Őry Péterhez.
Michal Kaliňák belügyi államtitkár – akit a pozsonyi kabinet a kongresszus napjaiban nevezett ki a helyi önkormányzatokért felelős kormánybiztosnak – már pozitívabban reagált. A Magyar7-nek úgy nyilatkozott, hogy a déli települések számára hozzáférést kell biztosítani a Klíma Alaphoz, hogy a klimatizációval kapcsolatos megnövekedett költségeiket ebből a forrásból kompenzálja az állam. Lapunk ezzel kapcsolatban is kikérte Őry Péter véleményét, aki azt hangsúlyozta, hogy egy igazságtalan törvényt, amely ok nélkül hozza előnyösebb helyzetbe a magasabban fekvő településeket, nem kompenzálni, hanem megszüntetni kell.
A ZMOS-kongresszus hivatalos részében a magassági kvóták témájáról nem esett szó, amit Molnár Zoltán, Naszvad polgármestere és a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának alelnöke nem tart helyesnek. Az ország legfiatalabb (2020) városának vezetője szerint hatékonyabb lenne a munka, ha a kétnapos kongresszus első napján, a minisztériumi képviselők jelenlétében tartanák meg a szakmai beszámolókat és vitákat, hogy az állam képviselői első kézből értesülhessenek a települések és régiók problémáiról.
Jelenleg ugyanis az első nap a vendégek felszólalásaié, akik aztán általában a második napon már nincsenek jelen, így nem vesznek részt a kongresszus munkájában. A magunk részéről ezt nagyon érdekes, de vélhetően nehezen kivitelezhető megoldásnak látjuk. Talán a választások előtt még lenne rá lehetőség!
Azt már megszokhattuk, hogy az önkormányzatok érdekében folyamatosan lobbizni kell, nem lenne azonban jó, ha érdekellentét, vagy szembenállás jelenne meg a ZMOS-on belül az északi és a déli települések más-más elbírálása miatt!
Megjelent a Magyar7 hetilap 205/22. számában.
