Valós esély van a választási rendszer megváltoztatására? Elemzőket kérdeztünk
A közelmúltban már több politikai erő is felvetette a választási rendszer megváltoztatását. Néhány héttel ezelőtt a kormánypárti Hlas jött elő ilyen javaslattal, bár a konkrét részleteket nem ismerjük, a házelnök annyit elárult, mindenképpen több választókörzetet hoznának létre. Vajon miért szeretné a Hlas megváltoztatni a választási rendszert? Csak a saját érdekeiket nézik, vagy tényleg szükség van több választókörzetre, hogy a régióknak nagyobb súlya legyen? Mit jelenthet ez a magyarokra nézve? Elemzőket kérdeztünk.
Mint ismeretes, Peter Pellegrini, a Hlas elnöke bejelentette, érdemes lenne több választókerületet létrehozni, hogy az ország régióiból arányosan legyenek képviselők a szlovák parlamentben. Ehhez azonban törvényt kell módosítani, legalább kilencven honatya szavazata kell, vagyis a parlamentben alkotmányos többségre van szükség.
Öllös László politológus szerint a pártok előszeretettel jönnek elő azzal a javaslattal, hogy a választási rendszert meg kell változtatni. Véleménye szerint akkor lehet erről komolyabban beszélni, ha már ismerjük a részleteket.
"Addig csak találgathatunk, de egy biztos, amíg nincs meg a szükséges kilencven képviselő ahhoz, hogy alkotmányos többséggel változtassák meg a választási rendszert, addig ez csak egy politikai téma marad, melyet az egyes pártok olykor gumicsontként bedobnak"- mondja az elemző. Öllös szerint még az sem tudni, hol húzódnának a választási körzetek, valamint megmaradna-e az arányos választási rendszer, vagy vegyes lenne. Utóbbi esetében a mandátumszámok hogyan oszlanának el, vagyis hány képviselő jutna mandátumhoz a többségi elv szerint, és hány az arányos rendszer szerint.
Öllös emlékeztetett, „a többségi választói rendszer a nagy pártoknak kedvez, a kisebb pártoknak nehezebb bejutni a parlamentbe, így jóval kevesebb politikai erő kerül be a törvényhozásba.
Ez a választási rendszer gyakorlatilag azt eredményezi, hogy csak a két legerősebb párt tud talpon maradni, kettejük között dől el, ki kerül hatalomra. Kivételt képeznek azonban a regionális pártok, Szlovákia esetében például a magyar érdekeltségű pártok, amelyek, ha jól szerepelnek egy olyan régióban, ahol a magyarok aránya jóval nagyobb, akkor be tudnak juttatni egy-egy képviselőt. Ez a választási rendszer gyakorlatilag két nagy erős pártot generál, és a hatalomban általában ezek váltakoznak. Ez azonban akkor érvényes, ha az ország pártpreferenciái stabilak” – húzta alá az elemző.
Öllös szerint pontosan nem tudni, hogy a vegyes választási rendszer kedvezne-e például a Smernek, vagy a Hlasnak, de Szlovákiában ennek nincs hagyománya. A vegyes választási rendszer a többségi és az arányos rendszerek kombinációja. A választópolgár egy szavazatot ad le a pártlistára, egyet pedig a választókörzeten belüli jelöltre. A mandátumok egy részét arányosan, a másik részét pedig az egyéni körzetek szerint osztják el. Ennél a választási rendszernél is érvényes az, hogy a két legerősebb párt tud talpon maradni. “A vegyes választási rendszer ott működik, ahol stabil a pártrendszer. Szlovákia azonban ilyennel nem rendelkezik. A pártok itt nagyon ingatagok, általában rövid életűek, az egész rendszer nagyon gyorsan változik” – szögezte le Öllös.
Öllös szerint tévedés, hogy a vegyes választási rendszer kizárólag a Smernek lenne előnyös, hiszen az mindig az aktuálisan legerősebb pártnak kedvez.
Azok pártok, amelyeknek nincs regionális beágyazottsága, mint például az SaS, a PS, vagy az SNS, hallani sem akarnak a változtatásról, mert tulajdonképpen őket leradírozzák a térképről.
A politológus szerint azonban a KDH, amely kiépült regionális struktúrával rendelkezik, hajlandó tárgyalni erről a kérdésről, ám nekik sem mindegy, hol húzódnának a választókörzetek határai, hiszen vannak régiók, ahol erősek, és ha ott kis választási körzet alakulna ki, akkor értelemszerűen onnan kevesebb képviselőt tudnának bejuttatni a parlamentbe.
Juraj Hrabko politikai kommentátor szerint a választási rendszer megváltoztatása csak a parlamenti pártok akaratán múlik, melyhez alkotmányos többség kell. Az elemző szerint a parlamentben jelenleg nincs meg a politikai igény arra, hogy ez változzon.
"Egyelőre csak találgatunk, hiszen nincs semmiféle konkrét javaslat, illetve a pártok sem ültek még le egymással, hogy legalább beszéljenek erről. Azok a pártok, amelyek rendszerint felhozzák ezt a témát, még maguk sem tudják, hogy mit akarnak. "
Hrabko szerint a jelenlegi választási rendszer több pártnak kedvez, még azoknak is, amelyek ezt meg akarják változtatni, hiszen nem biztos, hogy a népszerűségük mindig kedvező lesz.
"Vladimír Mečiar kormánya alatt vezették be a jelenlegi választási rendszert, amely alapján az ország egyetlen választókörzet. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott párt elnöke és szűk köre dönt a jelöltlista formájáról, ki és milyen helyen kerüljön fel a listára. Amikor Mečiar beavatkozása előtt négy választókerület volt érvényben, a pártvezetésnek figyelembe kellett vennie, kik lesznek az első helyeken, így nem csak a pártelnökön múlott ez a döntés." – emlékeztetett a kommentátor.
Hrabko szerint a kisebb pártok számára azért sem lenne ideális, ha több választókörzet jönne létre, mert nem rendelkeznek elegendő taglétszámmal ahhoz, hogy minden lehetséges választókerületben megfelelő jelöltlistát tudjanak állítani, ami végső soron tovább csökkentené a parlamentbe jutás esélyét.
"Az nem normális, hogy egy pártnak csak néhány tucat tagja van, de többmillió eurót kap az államtól a működéséért. Ha sarkosan szeretnék fogalmazni, akkor a politikai pártok a demokrácia "erei". Pluralitás nélkül nincs demokrácia, a szlovákiai politikai pártok ezzel nagymértékben visszaélnek, olyan szabályokat állítva fel, amelyekkel a saját érdekeit nézik, és nem azt, mi kedvezne az országnak" – hangsúlyozta Hrabko.
Öllös László szerint tévedés, ha azt hisszük, hogy a magyar közösségnek minden esetben kedvezne, ha a választási rendszer megváltozna. Ugyanis az egyéni választókörzetek esetében lényeges kérdés az is, hogy hány mandátumot osztanának ki az egyes választókerületekben. Ha egy mandátumos körzetek lennének kialakítva, akkor újból rajzolgatni kéne, és be kellene tartani azt az elvet, hogy minden körzetben többé-kevésbé ugyanannyi lakos legyen. Ha a vegyes választási rendszert vesszük alapul, akkor listára és egyéni körzetek szerint is lehet szavazni. A lényeges kérdés ebben az esetben az lenne, hogy a 150 képviselői helyet milyen arányban osztanák el.
"Nyitott kérdés, hogy az arányos résznél maradna-e az öt százalékos parlamenti küszöb. Ha maradna, akkor a kihívás hasonló lenne, mint most, a magyar pártnak el kellene érnie az öt százalékos parlamenti küszöböt” - vetette fel Öllös. Az elemző hozzátette, ha egy adott jelölt megnyeri az egyéni választókerületét, akkor parlamenti képviselő lesz függetlenül attól, hogy az őt jelölő párt átlépi-e a parlamenti küszöböt.
Vagyis rengeteg kombinációja létezik a választási rendszereknek, nagyon sok múlik a részleteken.
A Magyar Szövetség nincs a parlamentben, így ha a választási rendszer megváltoztatására sor kerülne a jövőben, az biztos, hogy nem a magyarlakta vidéknek kedvezne – hangsúlyozta Öllös.
Juraj Hrabko is hasonlón látja magyar szempontból a helyzetet. Elmondása szerint a Magyar Szövetség a legutóbbi parlamenti választáson nem szerepelt jól, és ha több választókerület jönne létre, az még inkább csökkentené a magyar párt bejutási esélyeit.
Hrabko hozzátette, "a több választókerület bevezetése automatikusan az egyes pártokon belüli demokrácia kiszélesedéséhez és az ezzel járó nagyobb politikába való bekapcsolódási hajlandósághoz vezet, vagyis minden egyes választókörzetben fel kell tölteni a listát. Egyes pártoknak már az országos 150-es jelöltlista felállítása is gondot okoz, több választókörzet esetében még inkább problémás lenne számukra a jelöltállítás”.
