Uniós forrásokat használnak beneši-földeken
Lassan immár egy évtizede tart az a folyamat, amelyben a szlovákiai magyar közösséget sújtó váratlan beneši „utóbombázások” ellen küzdenek jogászok, politikusok, újságírók, közéleti aktivisták és sok-sok jóérzésű ember. Az ügy lényegét a szlovák politikusok részéről csak „korrekcióknak” nevezett eljárások jelentik, amelyek során nyolcvan évvel ezelőtti, be nem fejezett elkobzási határozatokat érvényesítenek Beneš-dekrétumokra és azok szellemében született szlovák nemzeti tanácsi határozatokra hivatkozva.
Azóta senki sem lehet biztos abban, hogy az örökölt földtulajdonának még ő a tulajdonosa, hiszen elég egy magyar vagy német felmenő, akire ráhúzható a kollektív bűnösség határozatba foglalt elve, és az ingatlan átvándorolhat a szlovák államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond – SPF) vagy a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat (Slovenské lesy – SL) tulajdonába. Ingyen és bérmentve – amint az a konfiskáció lényege.
Az Európai Unió mindezidáig a kívülálló pozíciójából szemlélte a második világháború utáni jogfosztás napjainkig nyúló folyamatait mondván, az Edvard Beneš egykori csehszlovák köztársasági elnök által kiadott dekrétumok még az Európai Unió létrejötte előtt születtek, így az EU joghatóságán kívül esnek. Az Unió csak akkor járhat el ténylegesen a dekrétumok vagy az azokra való hivatkozás ügyében, ha lenne valamilyen konkrét kapcsolat az Európai Unió és a dekrétumok között, de eddig nem sikerült ilyen kapcsolódási pontot találni vagy bizonyítani az újkori földelkobzások ügyében. Jegyezzük meg, megalapozottnak tűnő feltételezések már eddig is születtek, főleg az autópályák építése során alkalmazott kisajátítások, pontosabban konfiskációk körülményeit vizsgálva.
A Bugár Viktor és Fiala-Butora János alkotta jogászpáros beadvánnyal fordult az Európa Unióhoz, amely alapjaiban változtathatja meg az EU hozzáállását. A beneši utókonfiskációk témájában már évek óta külön-külön aktív, illetve közösen is fellépő jogászok olyan ügyletet mutatnak be az Unió illetékeseinek, amelyben uniós pénzeket használtak utókonfiskációs földeken. A legapróbb részletekig dokumentált ügy szerint az uniós alapokból is támogatott, Dénesdtorcsmisérd (Dunajská Lužná) önkormányzata által kezdeményezett kerékpárút esetében két olyan parcella szerepel, amelyeket a szlovák állam utólag kobzott el a 2020-as években, mégpedig a Beneš-dekrétumokon nyugvó határozatok alapján.
A dénestorcsmisérdi önkormányzat uniós támogatást kért a kerékpárútra, amelyet 900 ezer euró értékben meg is kapott a közlekedési minisztérium által kezelt uniós forrásokból. Nagyon fontos a lényeg kibontása! Bugár Viktor és Fiala-Butora János felhívja az Európai Unió figyelmét arra a tényre, hogy olyan projektet támogat, amelyben két, a közelmúltban konfiskált parcella is szerepel.
A jogászok pontosan dokumentálják, hogy az elkobzási határozatokat nyolc évtizede adták ki, de a két parcellát csak 2004-ben és 2024-ben kobozták el, és így kerültek a szlovák államot képviselő Szlovák Földalap tulajdonába.
Bugár Viktor külön is kiemelte, a sors furcsa fintora, hogy az első parcella elkobzásának időpontja 2004. május 1-je, vagyis azon napon történt az elkobzás, amikor Szlovákia az Európai Unió tagja lett! Természetesen a parcellák tulajdonosait ezúttal sem illette meg semmilyen vételár vagy jóvátétel.
Az Európai Uniónak megküldött, mellékleteivel majdnem kilencven oldalas beadvány egyebek mellett kiemeli, többször is bizonyítást nyert, hogy a Földalap és a Szlovák Erdőgazdálkodási Vállalat folyamatosan nyújt be olyan kereseteket a bíróságoknak, amelyekben a fentiekben vázolt módon kérik földterületek átírását magántulajdonból állami tulajdonba.
Az dénestorcsmisérdi esetben azonban előállt az a helyzet, hogy az elkobzott területek uniós források felhasználására jelentenének kiindulási alapot.
A beadvány lényege nem csak a Beneš-dekrétumok újkori alkalmazásának eklatáns példája. Mivel uniós forrásokat használtak utólag elkobzott földterületeken, felmerül az Európai Bizottság felelőssége is, hiszen az a feladata, hogy biztosítsa, az uniós támogatásokat senki ne használhassa fel uniós polgárok jogainak megfosztására az uniós jog alapján!
Kíváncsian várjuk az Európai Unió reakcióját, amely vélhetően nem napok, hanem inkább hónapok múlva válhat ismertté. A Ma7-en természetesen beszámolunk majd erről is olvasóinknak.
Megjelent a Magyar7 2026/17.számában.
