2026. március 7., 17:10

Új járási vezetése van a zoboraljai Csemadoknak – Kiss Beátát kérdeztük

Tegnap járási Csemadok-konferenciát tartottak a Zoboralján, ahol már jó ideje konfliktusok, békétlenség terhelik a szervezet működését. Ezen megválasztották a területi választmány új vezetését. Az elnök Mészáros Ferenc lett. Az eseményről és a várható fejleményekről Kiss Beátát, a Csemadok országos elnökét kérdeztük.

Fotó: Bokor Klára

Elöljáróban elmondta, a Csemadok számára a múlt év, 2025 tisztújító év volt, ami azt jelentette, hogy az alapszervezetektől kezdődően egészen az országos vezetésig mindenhol tisztújításra került sor, megváltoztak az elnökök, illetve a választmányok tagjai. Sajnos a Nyitrai járásban már több évre visszamenőleg van egy elég komoly békétlenkedés. Sok különböző olyan probléma miatt, aminek egyébként a Csemadokhoz semmi köze. Mivel az elmúlt négy évben már elég sok konfliktus terhelte ezt a régiót, ez a tisztújítási folyamatban úgy nyilvánult meg, hogy a járásban működő 16 alapszervezet két különböző járási konferenciát tartott. Először a jelenlegi kisebbséget képező négy alapszervezet tartott járási konferenciát. Ezen nem vettek részt a régió további 12 alapszervezetének küldöttei. Ők később tartottak egy járási konferenciát, ahol viszont nem jelent meg a már említett négy alapszervezet.

Az országos tanácsunk kezdetben hajlott arra, hogy elfogadja mindkét járási konferenciának az eredményét. Múlt nyáron a bényi országos tanács ülése jóváhagyta, hogy elméletileg két területi választmány működjön a járásban, függetlenül attól, hogy ennek nem örültünk, nem támogattuk. De a békesség kedvéért, bízva abban, hogy akkor konfliktusmentesen tudnak egymás mellett élni, elfogadtuk. A gyakorlatban ez nem igazolódott be, ez a konstrukció nem működött, az egyik fél ezt nem tudta elfogadni, ami nagyon komoly vitákat, nyílt leveleket, támadásokat gerjesztett. A helyzet megnyugtató megoldása érdekében jogászhoz fordultunk, hogy nyilvánítson véleményt arról, melyik járási konferencia volt rendben és zajlott szabályszerűen és melyik nem. Kiderült, hogy egyik sem. Ez pedig azt jelentette, hogy bár hónapok óta munka folyt a régióban, rendezvények is voltak, az alapszervezetek működnek, de mint választott legitim szerv, a területi választmány nem működött a Nyitrai járásban”

– vázolja fel az előzményeket a Csemadok országos elnöke.

Azzal folytatja, hogy végül a 12 alapszervezet írásban kérte a járási konferencia összehívását, amit a Csemadok alapszabálya lehetővé tesz. S így a januári országos tanács ülésén az országos elnökség, illetve az országos iroda feladatul kapta a járási konferencia összehívását a Nyitrai járásban.

Ezt megelőzően a szeptemberi megválasztásomtól számítódóan célként tűztem ki, hogy megpróbálok valahogy megoldást találni erre az áldatlan állapotra. Még az ősz folyamán baráti találkozóra hívtam a nyitrai járásbeli alapszervezeteknek az elnökeit. Végül is két időpontban került erre sor. Nem így terveztem, de így hozta az élet, hogy először egy 12 fős társasággal találkoztam, utána pedig a többi alapszervezet vezetőivel. Mindenhol elmondtam a tényállást, megbeszéltük, hogy mi a helyzet és a lehetséges megoldások is szóba kerültek.

Nagyon-nagyon szerettem volna egy olyan kompromisszumot elérni, hogy egy formálódó új járási elnökségbe kerüljenek olyan emberek, akik tulajdonképpen a konfliktusban egyik oldalról sem érintettek, vagy nem lehet azt mondani, hogy egyik vagy másik társaság erőt vagy fölényt gyakorol. Ilyen kompromisszumkész megoldás sajnos nem született, tehát nem találtunk, illetve a közösség a saját soraiban nem talált olyan személyt, aki teljesen neutrálisan és új emberként került volna bele ebbe a „történetbe”. Most a járási konferencia alaposan előkészítve, az alapszabályt, illetve a Csemadok szabályait maximálisan betartva folyt” – mondja el portálunknak.

Ez azt jelenti, hogy az alapszervezeteket felszólították, hogy tartsanak taggyűléseket, állítsanak küldötteket és minden alapszervezet meghívót is kapott. Még azok is, amelyek egyébként nem jelezték, hogy kik a küldötteik. Kiss Beáta szerint járási szinten a járási konferencia a legfelsőbb döntéshozó szerv, a demokratikus jogok gyakorlásának legfelsőbb fóruma, ahol a problémákat meg lehet beszélni. Itt mindenki jelen tud lenni, ebbe mindenki bele tud szólni, mindenki véleményt nyilváníthat és azokat választhatják meg tisztviselőknek, akiket akarnak.

Ez volt az alapelv, ennek ellenére az alapszervezeteknek csak a kétharmada jött el, tehát a 16-ból 12 alapszervezet képviseltette magát, a 24-ből 23 küldött jött el. Három alapszervezet előre jelezte, hogy nem óhajtanak ebben részt venni, illetve van egy alapszervezet, ahol már nagyon idős a tagság, ezért nem vesznek részt már csemadokos közügyekben. Így állt össze a tegnapi járási konferencia, és választottak új elnököt, Mészáros Ferenc személyében, valamint alelnököket, illetve országost tanács tagokat, területi választmányi tagokat. Sajnos nem született kompromisszum a személyi kérdésekben, de legalább formailag, szerkezetileg, jogilag egyértelmű és tiszta helyzet alakult ki. Egyébként valószínű, hogy a személyes ellentéteket ez nem oldja föl. Félő, hogy a konfliktusok, támadások, esetleg torz igazságok nyilvánosságra hozatala folytatódni fog, viszont jogi értelemben egy egyértelmű és tiszta helyzet állt elő. Innentől fogva hivatalosan egy járási vezetése van a Zoboraljának.”

Az alapszabály mindenkire vonatkozik

A Csemadok országos elnöke nem rejti véka alá, szomorúnak tartja a kialakult helyzetet, különösen, hogy olyan régióról van szó, ahol a magyarság száma egyre csak fogyatkozik.

„A tegnapi járási konferencián több dolgot világossá tettem az elnöki megszólalásomban. Az egyik az, hogy tiszteletben kell tartani, hogy a regionális szerveink önállóak. Tehát bizonyos szempontból nincs beleszólás abba, ahogy dolgoznak, hiszen jogalanyiságuk van. Másik oldalon mégis a nagy szervezett részei, a külvilág a Csemadokra egy egységes egészként tekint. És a Csemadoknak, mint egésznek van egy alapvető értékrendje. Ez az alapvető értékrend az, hogy minden munkánkat annak kell alávetni, hogy a nemzeti identitást tudjuk erősíteni, gyarapítani az itt élő magyarokban, a kultúra eszközeivel. Tehát, hogy nem lehet más motivációja senkinek, ez a fő feladat. Továbbá a különböző szóbeszédek miatt, amik terjednek a régióban, azt kértem, hogy a választott tisztségviselők ugyanúgy, mint ahogy jómagam meg ahogy a Csemadok egésze, értékeljük, örüljünk és legyünk hálásak azokért a nemzetpolitikai támogatásokért, amit a múltban kaptunk.

A harmadik dolog, amit kimondtam, megint csak a régióban terjedő ilyen-olyan szóbeszédek miatt, hogy a Csemadoknak a Magyar Szövetség stratégiai partnere. Ez nem azt jelenti, hogy mi párpolitikát művelünk. A Csemadok az aktuálpolitikában nem vesz részt, de a Magyar Szövetség, mint érdekérvényesítő erő – és remélhetőleg erőteljesebb érdekérvényesítő erő lesz a jövőben – nekünk partnerünk. A következő dolog, amit kértem az elnök úrtól és az új területi választmánytól, hogy legyen nyitott azok irányába, akik most ezen a járási konferencián nem vettek részt. Igyekezzenek velük együttműködni, próbálják a köztük lévő árkokat, amennyire csak lehet áthidalni és keresni egymáshoz az utat. Tehát, hogy nagylelkűen emelkedjenek felül a vélt vagy valós sérelmeken, és próbáljon az elnök úr azokkal is korrektül szót érteni, akik most ezt a megoldást nem támogatták, és nem jöttek el”

– folytatja.

Rögtön hozzá is fűzi, hogy ebben például az egyik első örvendetes lépés az lehet, hogy Nyitrán újraszerveződik az alapszervezet, aminek a hivatalos bejegyzésére még várni kell. Arra kérte az új járási elnököt, hogy a nyitrai alapszervezetet segítse a szükséges formai követelmények megteremtésében. Azt is elmondja, hogy a távol maradók ugyanúgy ennek a zoboraljai magyar közösségnek a részei, mint a többiek és a közös ügyek érdekében az összefogásra mindenképp szükség lesz.

Hogy mi lesz a folytatás, lecsitulnak-e a kedélyek a néphagyományokban gazdag szórványvidékünkön, az még a jövő zenéje. Az azonban biztos, hogy a helyi problémákat helyben kell és lehet a legjobban kezelni. A Csemadok vezetése meg is kapta azt a vádat, hogy kívülről avatkozik be az ügyekbe.

Erre viszont az a magyarázat, hogy a Csemadoknak van egy működési szabályzata és a mondás is úgy tartja, rend a lelke mindennek. Hogyha a szabályokat nem tiszteljük, akkor az egész szétesik, anarchiává válik. Egy szervezetet, pláne egy akkora létszámút, akkor lehet működtetni, hogyha a saját maga által fölállított szabályrendszert mindenki, a tagok tiszteletben tartják. Ezt a szabályrendszert a Csemadok saját maga alkotta meg, az országos közgyűlés szavazta meg önmaga számára, ezt a minisztériumban bejegyeztettük és innentől fogva minden tagra nézve egyformán érvényes. De nem csak azért kell a szabályokat betartani, mert kívülről ránk erőltetik, akár a Csemadok vezetés, a közgyűlés vagy bárki, hanem azért is, mert ez a garanciája annak, hogy a szervezeten belüli együttműködés tovább élhet.

Úgyhogy emiatt volt rákényszerítve az országos elnökség arra, hogy megtegye azokat a lépéseket, amiket megtett, illetve az országos tanács, hogy megfogalmazza azokat a határozatait, amik az elmúlt évben születtek. Erre mi a helyzet miatt egyértelműen rá voltunk kényszerítve, és mindenki a legjobb szándékkal állt hozzá. Nem azért, hogy kívülről beleszóljon egy régiónak az életébe, hanem annak érdekében, hogy ezt a rendet sikerüljön megőrizni” – tisztázza lépésüket Kiss Beáta.

Megosztás

Címkék