Szlovákiában már csak három településen 2 százalék alatti a szlovák anyanyelvűek aránya – az sem a Csallóközben
Február 21-ét 1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése az anyanyelv nemzetközi napjává. A nemzetközi szervezet ezzel is a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára kívánta felhívni a figyelmet.
A dnes24.sk portál a legutóbbi népszámlálási adatokból az emléknap kapcsán azt vizsgálta, mely településen a legnagyobb, és hol a legkisebb azoknak az aránya, akik szlovák anyanyelvűnek vallották magukat.
Összességében a magukat szlovák anyanyelvűnek vallók aránya a legmagasabb Zsolna megyében, a legalacsonyabb pedig Nyitra megye lakói között.
Zsolna megye 691 613 lakosából 654 039 ember vallja anyanyelvének a szlovákot, vagyis a lakosság közel 95 százaléka. A Nyitra megyében állandó lakhellyel rendelkező 677 900 lakos közül pedig 462 859-en, azaz a lakosok több mint 68 százaléka jelölte meg a legutóbbi népszámláláskor, hogy szlovák anyanyelvű.
A 2011-es népszámláláshoz képest 2021-ben a szlovák anyanyelvűek viszonylatában a legnagyobb növekedés Kassa és Eperjes megyében volt,
Kassa megyében 7 százalékos növekedéssel 76 százalékos lett a magukat szlovák anyanyelvűnek vallók aránya, Eperjes megyében pedig 6 százalékos növekedéssel 83,5 százalékos. 2011-hez képest csökkent viszont a szlovák anyanyelvűek aránya Pozsony megyében mintegy 4 százalékkal 86 százalékra.
Érdekességnek számít, hogy három olyan település van, ahol csak 2 százalék alatti a szlovák anyanyelvűek aránya, mindhárom Besztercebánya megyében a Rimaszombati járás területén található: Nemesradnót, Cakó és Zsip.
Ez is azt mutatja, hogy lassan eltűnnek a színmagyar települések Szlovákiában.
