2024. január 6., 13:18

Szlovákia multietnikus ország

Robert Fico negyedik kormánya már az első ülésén visszahívta posztjáról a kisebbségi biztost, Bukovszky Lászlót, és helyére szokatlanul hosszú ideig nem jelölt senkit. Az eljárást sokan bírálták, elsősorban szlovákiai magyar fórumokon, hiszen ez volt az új kormány első lépése a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ami érthető módon nem keltett jó benyomást. A dél-szlovákiai politikai paletta minden oldaláról érkező kritika azt is jelezte, a közösség számára fontos posztról van szó.

A háttérember
Horony Ákos
Fotó: Katona Tamás

Lapunk is fontosnak tartja, hogy kinevezése után közelebbről is bemutassa az új kormánybiztost, Horony Ákost azoknak az olvasóknak is, akik nem igazán jártasak a kisebbségi és emberi jogi kérdésekben, így Horony Ákos eddigi munkássága és eredményei sem ismertek előttük. Az alábbi összeállításunkban a Ma7 médiacsalád különböző felületein megjelent anyagokból, Horony Ákos nyilatkozataiból közlünk részleteket, és előrebocsátjuk, hogy január hónap folyamán egy hosszabb interjú készül az új kisebbségi kormánybiztossal.

Jogsegélyszolgálat, Velemjáró (2019. május 21.)

A kisebbségek jogvédelmének és a nyelvhasználati jogok érvényesítésének ügye hosszú évek óta kitölti Horony Ákos mindennapjait. Ebben segít a Velemjáró elnevezésű mobilalkalmazás, amelynek megalkotásában és fejlesztésében ötletgazdaként és projektvezetőként nagy munkát végzett.

Az államnyelvtörvény megszigorítása és a bírságok bevezetése után tapasztalható volt, hogy a magyarok féltek élni nyelvi jogaikkal, gyakran alaptalanul nem mertek magyarul beszélni a hivatalos ügyintézés során. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat első kiadványa volt a Nyelvhasználati útmutató, amelyet több tízezer példányban osztottak szét Szlovákia magyarlakta településein. Ahhoz ugyanis, hogy az emberek éljenek a nyelvi jogaikkal, szükséges, hogy legyen jogtudatuk: tudniuk kell, hogy hol, milyen helyzetben van joguk használni az anyanyelvüket.

A Jurista Polgári Társulás keretében valósították meg és indították el a Velemjárót, ami egy mobiltelefonokra letölthető alkalmazás és egy honlap. Úgy gondolták, az embereknek segíteni kell, ha jogsértést tapasztalnak a magyar nyelvhasználat területén, és azt bejelenthessék. Ezzel az alkalmazással ezt a folyamatot akarták egyszerűsíteni és megkönnyíteni.

Szimbólumainkért (2019. szeptember 19.)

Aláírásgyűjtés indult a nemzeti kisebbségek szimbólumainak a használatáért.

 Úgy gondoljuk, hogy a sporttörvényből törölni kell azt a részt, amely kimondottan a magyar szimbólumokat, tehát a zászló használatát tiltja. Meg kell keresnünk azokat a lehetőségeket, amelyek kifejezetten lehetővé teszik a nemzeti kisebbségek szimbólumainak a használatát."
A parlamenti bejutási küszöbről (2020. július 30.)

Az etnikai politizálást az utóbbi időben pejoratív mellékzöngével emlegetik. Szerintem azonban az etnikai politizálás szerepe pozitív, de a törvényi korlát, a parlamenti bejutási küszöb nagyon magas, különösen, ha figyelembe vesszük Szlovákia nemzetiségi összetételét. Az 5 százalékos küszöb egységesülési kényszerként jelenik meg a kisebbségnél, amelyet az elmúlt évtized példája alapján nem sikerül létrehozni.

Szlovákia nem biztosítja intézményi szinten a magyarok képviseletét, azt mindig a közösségünk érte el a választásokon. Az intézményes keret biztosítása a magyar képviselők feladata is lenne, ám ennek feltételeit a többséggel együtt kell megteremtenünk. Mindenekelőtt azonban azt kellene meghatároznunk, hogy mi magunk mit akarunk. Ezért van a politikai elitünk, hogy ezt megfogalmazza és tisztázza. Az viszont nem látszik jó politikának, ha a saját szennyesünket teregetjük ki a többségi közvélemény előtt.

Ha az ötszázalékos küszöb nem módosul, és nem egyetlen magyar párt vág neki a következő (2023-as) választásoknak, akkor több mint valószínű, hogy nehéz lesz ezt a küszöböt átlépni; és ez további lehetőséget ad a szlovák pártoknak, hogy felfedezzék, itt is (délen) olyan polgárok élnek, akiknek van választójoguk. A szlovák pártok is etnikai pártok, de kettős csatornájuk van a kommunikációra, azaz van egy, amelyet külön a magyarok irányában használnak.

Elfogadták a módosított táblatörvényt (2021. október 20.)

A pozsonyi parlamentben egy elegáns lépéssorozat eredményeképpen megtárgyalták, s még azon melegében, szintén aznap el is fogadták Gyimesi György (OĽaNO) képviselő javaslatát, amely táblatörvény néven vált nem egész két hónap alatt széles körben ismertté. Gyimesi képviselő erről így nyilatkozott:

Meg szeretném köszönni Forró Krisztiánnak, hogy összehozott dr. Horony Ákossal, mivel a javaslataik mind bele is kerültek a törvényjavaslatba, amelyet így fogadott el a parlament. Ezzel el tudtuk kerülni azt, hogy ne csak a nyíl alakú irányjelző táblákon legyen magyar felirat, hanem szinte az összes táblafajtán.”
Lehetőség a táblákban (2022. augusztus 9.)

Gyimesi kikaparta a gesztenyét, Horony Ákos pedig fogyasztható állapotba hozta – mondhatnánk sommásan. A kisebbségi nyelvhasználati törvény január elejétől hatályos módosítása jogot és lehetőséget is biztosít arra, hogy egyes nemzeti közösségek nyelvén írott szöveg is megjelenjen a táblákon.

– De az – még – nincs sehol sem leírva, hogy a törvény kit jelöl meg az egyes kisebbségi közösségek képviselőjeként, aki a törvény adta lehetőséggel élni szeretne. Ki jelenti a szlovákiai magyarság képviseletét? – tette fel a kérdést a kisebbségi jogi szakértő, Horony Ákos, aki a dunaszerdahelyi városi képviselő-testület tagja is.

Mondhatnánk, Horony Ákos mondta ki, amit szinte mindenki érzett, amikor a képviseleti demokrácia elvei alapján megfogalmazta, hogy a kisebbségi jog címzettjei a kisebbséghez tartozó polgárok, az önkormányzat pedig a polgárokat – lakosokat képviseli, s így képviseli a kisebbséghez tartozó lakosokat is! Azaz, esetünkben a Dunaszerdahely közigazgatási területén élő magyar nemzetiségű lakosságot a helyi önkormányzat képviseli.
Horony megakadályozta…  (2022. október 21.)

Horony Ákos megakadályozta, hogy a minisztérium csendben megtorpedózza a táblatörvényt.

A háttérben pedig már készült a torpedó, amely majd léket üt a táblatörvényen, pontosabban annak alkalmazhatóságán. Szerencsére van egy „torpedórombolónk”, Horony Ákos!

Mostantól nyugodtan kiérdemelheti ezt a jelzőt, hiszen vette a fáradságot és hónapok óta figyelte a közlekedési minisztérium által kibocsátott törvényeket, határozatokat, rendelkezéseket. Emlékezett az év elején elhangzott ígéretfélére, hogy nyárra elkészülnek a magyar nyelven kihelyezhető táblák szakmai leírásai, amelyek alapján a táblákat legyárthatják.
A településlista, mely ápol, s eltakar (2023. február 14.)

Ugyancsak anomália, hogy a műszaki előírás szerint a kisebbségek nyelvén írt szöveget dőlt betűvel kell feltüntetni, egyedül a helységnévtábla esetében tekintenek el ettől.

Horony Ákos ezt is kifogásolta, hiszen az Európában általános gyakorlat nem véletlenül alkalmaz azonos írásmódot. Nem különbözteti meg a kisebbség nyelvét ily módon, hanem a betűtípus és a betűméret is azonos a közlekedési táblákon.
Miért maradt fiókban a kisebbségi törvény? (2023. július 18.)
Még 2014-ben kezdődött a munka, az egyszínű Fico-kormány idején. A kisebbségi kormánybiztos hivatala készített egy kisebbségi akciótervet, aminek az előkészületeibe a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről én is bekapcsolódtam. Az egyik ajánlás az volt, hogy egy komplex törvényt kellene alkotni, amely szabályozná a kisebbségi jogokat, mivel az a széttöredezettség, ami a jelenlegi jogrendszerben található, hogy más-más törvényekben vannak olykor még egymásnak ellent is mondó rendelkezések, ez gyakorlatilag a törvény végrehajtását nehezíti meg vagy teszi lehetetlenné, (…) s ahogy a rendszerváltás óta eddig sosem, a mostani 2020–2023-as kormányzati ciklusban sem került sor a sokszor megénekelt jogi norma elfogadására.
Mi vár a KultMinorra? (2023. december 22.)

A hivatalába egy napja belépett új kormánybiztos elmondta, hogy számára meglepő az összevonási terv (a Kisebbségi Kulturális Alap és a Művészeti Alap összevonása – a szerk. megj.), mivel ez a kormány programjából nem következik közvetlenül, hiszen abban elsősorban az alapok jobb ellenőrizhetőségéről volt szó, a statútumok esetleges változásáról, de nem az összevonásukról. Horony Ákos minél előbb szeretne bekapcsolódni a jogalkotási folyamatba, illetve szeretne konzultálni a kulturális minisztériummal, a törvénytervezet gesztori intézményével, illetve a jogalkotásba minél előbb szeretné bevonni magukat a kisebbségeket is.

Megjelent a Magyar7 51. számában

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.