Szlovákia léte veszélyben, hazaárulás... - hadrendbe állította a szlovák pártokat a Beneš-dekrétumok ügye
Mint arról egy tagnapi cikkünkben beszámoltunk, Andrej Danko, az SNS elnöke felszólította a pártokat, beleértve a Progresívne Slovenskot (PS), hogy ne foglalkozzanak a Beneš-dekrétumok kérdésével. Ezt követően több politikus és politikai párt is felszólalt ezzel kapcsolatban, többek között a Magyar Szövetség is.
A kormány leszögezte, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács által a II. világháború utáni rendezési tervek keretében elfogadott jogi aktusok a Szlovák Köztársaság jogrendjének részét képezik. Az alkotmányos, jogi és politikai döntéseket a háború utáni rendezési tervek keretében, a nácizmus legyőzésének következményeként fogadták el, a nemzetközi jogból kiindulva, és azok alapján nem keletkezhetnek új jogviszonyok – állítja a kormány. Azt is leszögezi, hogy az akkori döntések értelmében keletkezett jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
Egyúttal arra is emlékeztet, hogy a szlovák parlament határozatot fogadott el a háború utáni rendezéssel kapcsolatos dokumentumok érinthetetlenségéről. Ezzel megerősítette, hogy a rendezési tervekkel kapcsolatos alkotmányos, jogi és politikai döntéseket oly módon fogadták el, mint más európai államokban, a fasizmus vereségének következményeként, összhangban a nemzetközi joggal és a potsdami konferencia eredményével. A parlamenti határozat azt is leszögezte, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács által elfogadott háború utáni döntések nem eredményeznek diszkriminációt a gyakorlatban, és azok alapján ma nem keletkezhetnek új jogviszonyok, valamint az akkori döntések értelmében keletkezett jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok.
„Óriásit téved, aki meg akarná nyitni a Beneš-dekrétumok kérdését, mert azt hiszi, ez egy olcsó politikai téma” – jelentette ki Robert Fico (Smer-SD) kormányfő a kabinet ülése után. Leszögezte, hogy a dekrétumok a háború utáni rendezés részét képezik. Elmagyarázta, hogy 1940 és 1945 között Edvard Beneš elnök több rendeletet is kiadott, amelyek aztán törvényerőre emelkedtek. Ezek érvényesek voltak, és ma is azok, először a csehszlovák, majd 1993-ban a szlovák jogrend részévé váltak. „Felelőtlenség és nevetséges dolog ilyen módon támadni azt, ami a szlovák jogrend része. Csak az tehet ilyet, akiknek fogalma sincs, miről van szó” – jelentette ki Fico.
Juraj Blanár (Smer-SD) külügyminiszter szerint a Progresívne Slovensko Szlovákia szuverenitásának lényegét támadja. Blanár állítja, hogy a kormány, amelynek része volt a Smer-SD is, jó kapcsolatokat épített ki Magyarországgal, és elsimított számos súrlódást. Az önálló Szlovákia történetében a legjobbnak mondhatók a magyar-szlovák kapcsolatok.
Korábban írtuk
Andrej Danko az SNS elnöke kategorikusan felszólította a politikai pártokat, hogy „ne foglalkozzanak” a Beneš-dekrétumokkal, mert szerinte ez a kérdés „nem aktuális”, és csak felesleges társadalmi feszültséget szül. Danko érvelésében azt hangsúlyozta, hogy a történelmi múlt újranyitása veszélyes precedenst teremthet, s ahelyett, hogy a múlt sebeivel foglalkoznánk, Szlovákia inkább a jövő felé kell forduljon.
Ez a megszólalás azonban egy nagyon is konkrét politikai helyzetre volt reakció. A Progresszív Szlovákia (PS) kezdeményezésére, amely felvetette, hogy ideje lenne a Beneš-dekrétumok teljes jogi érvényét megszüntetni, és ezzel jelképesen is lezárni azt a korszakot, amely a kollektív bűnösség elvén fosztotta meg több tízezer magyar és német nemzetiségű állampolgárt jogaitól és vagyonától.
A PS érvelése szerint Európa 21. századi demokratikus értékeivel nem fér össze, hogy olyan jogi dokumentumok maradjanak hatályban, amelyek etnikai alapon diszkrimináltak embereket. Ezt a kezdeményezést több ellenzéki párt is támogatólag fogadta, köztük a SaS, amely szerint a múlt sérelmeinek tisztázása nem gyengíti, hanem erősíti Szlovákia hitelességét.
Milan Majerský, a KDH elnöke diplomatikusabb hangot ütött meg. Szerinte szükséges lenne a párbeszéd a múlt örökségéről, de ezt „nem kampánytémaként, hanem szakmai és történész közegben kell lefolytatni”.
"Jó diákhoz" híven Juraj Blanár külügyminiszter is beállt a Beneš-dekrétumok témájának megnyitását ellenzők közé. Úgy ítéli meg, hogy ez a Szlovák Köztársaság alapjainak aláásása, valamint a háború utáni rendezés megzavarása.
Valószínűleg Rudolf Huliak idegenforgalmi és sportminisztertől sem várhattunk mást, aki egy videóban fejtette ki véleményét a PS kezdeményezésével kapcsolatban. Ahogy fogalmazott: „A Progresszív Szlovákia megkérdőjelezi az államunkat, a határainkat és a fasizmus felett aratott győzelmünket. A Beneš-dekrétumok felfüggesztése a Szlovákia létét veszélyezteti. Ez az őrült javaslat a hazaárulással határos”
„Elutasítok mindenféle hazardírozást és a Beneš-dekrétumok témájának kirívó kihasználását, amelyet az ellenzéki PS nyitott meg a pártrendezvényén. A PS részéről történő politikai visszaélés ezzel a témával — amelynek nem fontos a Szlovákia és annak szuverenitása, csupán a progresszív-liberális érdekeik, azzal a céllal, hogy hatalomra kerüljenek Szlovákiában akár a magyar kártya kihasználása árán is, az ország alapjainak aláásásának és a háború utáni rendezés megzavarásának tartom, ami teljes mértékben elfogadhatatlan.”
A Magyar Szövetség Danko kijelentésével kapcsolatban közleményt juttatott el a szerkesztőségünkhöz, melyben többek között kiemelik, hogy a 13 dekrétum épp az alibista politikai hozzáállás miatt élhette túl a korábbi rendszereket, az elmúlt öt évben is emiatt hajthattak végre „a múltbeli hibák korrekciója” fedőnév alatt elkobzásokat.
Itt az ideje, hogy nevén nevezzük a dolgokat, és megvizsgáljuk, milyen szerepe van az elkobzott vagyon kezelésének teljes rendszerében a Szlovák Földalapnak (SPF) és a Szlovák Állami Erdőgazdaságnak (Lesy SR). Nemcsak a politikai örökséggel kell szembenéznünk, hanem azzal is, hogy az embereket állítólagos „hibakorrekció” miatt két állami intézmény fosztja meg ingatlanától" - áll a közleményben.
A pártban ezért kidolgozták a STOP BENEŠ – STOP FÖLDMAFFIA törvénymódosítási javaslatot, az emberek ugyanis megérdemlik, hogy megszűnjön az a jogbizonytalanság, ami a dekrétumokból ered.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a közösségi oldalán közzétette bejegyzésében reagált Danko megszólalására. Ahogy fogalmazott, a PS csupán ki merte jelenteni, hogy az utólagos földelkobzások folytatása tarthatatlan, jogbizonytalanságot szül és emberi jogokat sért.
- olvasható a pártelnök bejegyzésében.
Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke a Beneš-dekrétumok gazdasági hatásaira, azon belül is elsősorban a földelkobzásokra hívta fel a figyelmet.
Rámutatott, hogy 2019-2020 között 400 hektár földet koboztak és írattak át a Pozsony körüli falvakban, melyek értéke megközelítette az egy milliárd eurót.
A Beneš-dekrétumok jogi hatályának formális megszüntetése nem jelentene vagyon-visszaszolgáltatást vagy történelmi revíziót, viszont fontos szimbolikus gesztus lenne. Üzenete az lenne, hogy Szlovákia nem a kollektív bűnösség elvén álló államként definiálja magát, hanem egy érett demokráciaként, amely képes szembenézni múltjával.
A kérdés tehát nem pusztán jogi, hanem erkölcsi és társadalmi természetű. A szlovákiai magyarok számára az ilyen kezdeményezések azt jelentenék, hogy a nemzet egyenjogú tagjaiként, nem pedig hallgatásra ítélt kisebbségként kezelik őket.
Danko álláspontja ezzel szemben azt az üzenetet küldi, maradjon minden úgy, ahogy volt, még akkor is, ha az igazságtalan.
A történelem azonban azt tanítja, hogy a fájdalmas kérdések elhallgatása sosem vezet valódi megoldásokhoz. Csak a nyílt, őszinte párbeszéd. És talán éppen itt lenne az ideje elkezdeni.
