Szirénázó immunrendszer
Újabb egészségügyi miniszter alatt inog a bársonyszék Szlovákiában. Kamil Šaško már a huszonkettedik „versenyző”, aki az önálló Szlovákia szűkre szabott 32 évében az egészségügyi tárca vezetésére vállalkozott.
Ha megengedőek vagyunk, akkor csak a huszadik, mert Tibor Šagát a rövid életű Moravčík-kabinet mellett az első Dzurinda-kormányban is betöltötte a tisztséget. Nem is beszélve Eduard Hegerről, aki az előző ciklusban kormányfőként két ízben is megbízott tárcavezető volt.
A statisztikába kívánkozik, hogy a 2023-ban felállt Fico-kabinet is már a második egészségügyi miniszterét „fogyasztja”. A tavaly távozott Zuzana Dolinská rövidre sikerült minisztersége is hozzájárult ahhoz, hogy az egészségügyi tárcavezetők az elmúlt bő három évtizedben átlagosan mintegy másfél évet töltöttek a hivatalukban.
Mondani sem kell, hogy az egészségügy olyan kulcsterület, ahol ciklusokon átívelő kiszámíthatóságra lenne szükség. Ezzel szemben a pőre szlovák valóság egészen más képet mutat. Aligha tévedünk nagyot, ha rögzítjük, hogy a szlovákiai egészségügy „betegségeinek” hű tükörképe és egyben egyik legfőbb oka, hogy a gyakori minisztercserék miatt éppen a kiszámíthatóság hiányzik a rendszerből. Úgy is fogalmazhatnánk, évek óta szirénázik a szlovákiai egészségügy immunrendszere, igaz, a mentőautók csak az utóbbi napokban kerültek reflektorfénybe.
Kamil Šaško múlt októberben ült be a bársonyszékbe, miután a konszolidációs csomag egészségügyet érintő megszorításaira hivatkozva lemondott a szintén a Hlas-SD által jelölt Zuzana Dolinková.
A negyvenedik életévében járó, közgazdász végzettségű Šaško az Egyesült Királyságban tanult, politikai szerepvállalása előtt évekig a brüsszeli szlovák uniós képviseleten dolgozott pénzügyi attaséként.
A belga fővárosból előbb a Szlovák Nemzeti Bankba, majd 2023-ban a pozsonyi parlamentbe vezetett az útja, miután az őszi választásokon a Hlas-SD színeiben szerzett mandátumot. A mezei képviselőség helyett azonban villámkarrier várt rá a honi politikában, előbb a gazdasági tárca államtitkárává, majd múlt októberben – ahogy már jeleztük – egészségügyi miniszterré nevezték ki. Arra azonban az elmúlt napok tükrében már nem fogadnánk nagy összegben, hogy Kamil Šaško lesz az a politikus, aki megszakítja az elődei sormintáját, és kitölti a neki rendelt ciklust.
Az augusztus eleji kánikula ellenére is a címlapokra kerülő mentőtender könnyen Šaško idő előtti bukásához vezethet. Bár a tárcavezető, vagy legalábbis a pártja, láthatóan ragaszkodik a bársonyszékhez, nagyon valószínűnek tűnik, hogy Robert Fico kormányfő a botrány magasra csapott hullámainak elcsitulása után az első adandó alkalommal megszabadul a koalíció számára komoly politikai tehertételt jelentő Šaškótól.
Kamil Šaško botrány ide vagy oda, még a nyári szabadságát töltötte, amikor a múlt héten megkérdeztük Viola Miklóst, a Magyar Szövetség szakpolitikusát, gyakorló sebészorvost, miért vetett ekkora hullámokat a mentőállomások működtetésére kiírt pályázat. Viola elmondta, „hatévenként kerül kiírásra a mentőtender, amelynek során újraosztják a szolgáltatókat. A pályázat nem a mentőállomások létszámát érinti, hanem arról döntenek, kik lesznek az egyes állomásokon az üzemeltetők”.
Az egészségügyi szakpolitikus emlékeztetett, az év elején a Magyar Szövetség is bekapcsolódott a tárcaközi egyeztetésbe. Viola aláhúzta, hamar nyilvánvalóvá vált, hogy „a Hlas által irányított egészségügyi minisztérium egyértelműen az Agel társaságot favorizálja. Amit az is jól mutat, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban érzékelhetően erősödnek a társaság pozíciói”.
Viola aláhúzta, „a mentőtender körüli botrány azért vetett ekkora hullámokat, mert a minisztérium még a bírálóbizottság tagjainak névsorát sem tette elérhetővé, ráadásul a pályázat kritériumait sem határozták meg. Azt, hogy jó előre megvolt a ’győztes’, jól mutatja, hogy az Agel társaság már a pályázat elbírálása előtt megrendelte az új mentőautókat Lengyelországból”.
A Magyar Szövetség szakpolitikusát arról is kérdeztük, a magyarok által lakott déli és keleti régiókban, az ország többi térségével összevetve, milyen sűrű a mentőállomások hálózata, és a rohamkocsik milyen feltételekkel érnek el szükség esetén a betegekhez. Viola elmondta, „az uniós elvárás szerint 25 km-es körben kell működnie egy-egy mentőállomásnak”.
Viola hozzátette, „az ország peremterületei, így a déli járások is hátrányosabb helyzetben vannak a központi régiókhoz képest. A probléma leginkább a középső és a keleti országrész járásaiban érzékelhető, ahol a sok esetben rossz állapotú utak miatt a mentőkocsik lassabban jutnak el a páciensekhez”. Kérdésünkre Viola Miklós megerősítette, hogy az utóbbi évtizedekben több mentőállomás is megszűnt a déli régiókban, amit azzal magyaráztak, hogy a légi mentőszolgálat fejlesztése ellensúlyozza a kieső kapacitásokat.
Viola hozzátette, „a botrányos mentőtender az egészségügyi ellátást, a kórházak finanszírozását is hátrányosan érintheti. A pályázatra kétmilliárd eurót különítettek el, ami a teljes egészségügyi költségvetés közel negyedét teszi ki. A kétmilliárd euró tetemes összeg, ha nem találják meg a kiegészítő forrásokat a költségvetésben, akkor ez a kórházi ellátás rovására is mehet”.
„Az is kérdéses” – húzta alá Viola, „hogy hat év után szükséges-e ilyen költséges beruházás, és egyáltalán mekkora színvonal emelkedést jelentene a sürgősségi ellátásban. Ez egy túllőtt összeg, a jelenlegi forráshiányos időszakban a kórházi ellátás fejlesztésében jobban hasznosulhatott volna” – hangsúlyozta a Magyar Szövetség szakpolitikusa, hozzátéve, hogy pártja új pályázat kiírását tartja szükségesnek.
A szabadságáról hazatérő Šaško végül múlt pénteken állt a sajtó nyilvánossága elé. A miniszter a mentőtender gyors kivizsgálását ígérte, majd azzal vált el az újságíróktól, hogy hétfőn tájékoztat a további lépéseiről. Péntek este megérkezett Robert Fico reakciója Kamil Šaško sajtótájékoztatójára. A kormányfő elég egyértelműen fogalmazott, nem szükséges a politikai felelősség kérdésének megnyitása a „rossz kommunikáció" miatt, ha az egészségügyi miniszter hétfőn visszavonja a mentőtendert és új pályázatot ír ki.
Ami végül így is lett, bár a jelek szerint Šaško a végsőkig próbálta menteni a menthetetlent. Hétfőn előbb az a hír jött, hogy saját elhatározása alapján távozik a pozíciójából Marián Povolný, a Mentőszolgálat Műveleti Központjának vezetője. Šaško néhány órával később már úgy emlékezett, ő rúgta ki Povolnýt. Így vagy úgy, ami történt, aligha véletlen, hiszen Šaško egy vasárnapi tévéműsorban arról beszélt, a pályázatot csak az vonhatja vissza, aki kiírta, ebben az esetben a műveleti központ igazgatója.
Még a hétfői napon, mielőtt lejárt volna a kormányfő ultimátuma, az egészségügyi tárca egy szűkszavű közleménnyel jelentkezett, amelyben még csak arról tájékoztatott, hogy Šaško a főügyészségtől kér törvényességi vizsgálatot a mentőtender ügyében. Egyidejűleg a tárcavezető a Zsolnai Járásbírósághoz fordul, hogy tisztázza a pályázaton induló vállalkozások hátterét, különös tekintettel a személyi összefonódásokra. Šaško röviddel ezután egy videót tett közzé a közösségi oldalán, amelyben világossá tette, hogy törlik a mentőállomások működtetésére kiírt tendert, és a Mentőszolgálat Műveleti Központjának kedden hivatalba lépő vezetője új pályázatot ír ki.
A cikk a Magyar7 2025/32. számában megjelent írás szerkesztett változata.
