2021. március 19., 07:58

Svetozár Krno: A politikai pártok feladata kinevelni az államférfiakat

Érdekes kommentár jelent meg a Pravda hasábjain. Svetozár Krno politológus, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológiai Tanszékének vezetője arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi kormányválság okait a múltban kell keresni. Az OĽaNO és Igor Matovič kormányfő népszerűtlensége egyedüli jelenség Európában. A kialakult helyzetről nem az ellenzék, de nem is a koronakrízis tehet.

Fotó: Svetozár Krno facebook

Szlovákiában az utóbbi években sok mindent történt. Néhány társadalmi gyerekbetegséget sikerült orvosolni, de sok más problémára nem tudtunk gyógyírt találni. Ugyanakkor

még soha nem volt ilyen frusztrált a társadalmi közhangulat, és ennyire még nem éleződött ki a konfliktus a kormány és az ellenzék között.  

Ráadásul most újdonságnak számítanak a kormányon belüli éles összetűzések, amelyekre korábban még nem volt példa. Vulgáris és durva megjegyzéseket használnak egymásra a szövetséges politikusok, ez pedig túl megy minden határon.

A politológus Carl Gustav Jung példáját hozza fel, aki egyébként Sigmund Freud tanítványa volt Svájcban. Carl Gustav Jung  azt mondja, hogy

a választások előtti időszakot, tehát a kampányt hidegháborús, illetve polgárháborús állapothoz lehet hasonlítani.

Ez a háborús hangulat Szlovákiában még a választások után is jelen van.

Minden háborúban az észérvek hátrébb szorulnak az indulatok előtt, a középpontba pedig az ellenségkeresés kerül. A jelenlegi kormányválságon belüli konfliktusok sokkal durvábban kiéleződtek a kormány és az ellenzék között.  A mi és ők, vagy ők és mi hagyományos szembenállás egyik következménye az, hogy az egyik fél mindig bűnöst kiált.

Tehát azok, akik a kormányfőnek azt róják fel, hogy nem képes az önreflexióra, nem hitelesek. Nem feltétlenül Igor Matovič tehet arról a helyzetről, amelybe került. A mostani parlamenti és parlamenten kívüli pártok között nem értékrendbeli különbségek vannak. Ez még akkor sem érvényes, ha nyíltan deklarálják a történelmi és hagyományos értékrendjüket. A törésvonal a sikeres és sikertelenség vonala mentén húzódik.

Az ellenzék támadása, és a koalíción belüli éles viták mind a mostani kormányzási stílushoz tartozik. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a kormányfő nem újonc a politikában.

Indulatos és heves kirohanásai már régebben is voltak. Az utóbbi évekhez képest semmit sem változott. Ugyanakkor most a legmagasabb állami pozícióba került, így aztán az egész ország sorsát befolyásolhatja. Kikiáltani, hogy a király meztelen, már túl késő.

Igor Matovič a legnagyobb belső riválisa, Richard Sulík pártlistáján jutott be 2010-ben a törvényhozásba, és lett részese az akkori kormánynak, majd annak a bukásának. Veronika Remišová pedig az OĽaNO soraiban kezdte meg politikai pályafutását. A 12 évnyi Smer uralom alatt az ellenzéki pártoknak elég idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy egy működőképes alternatívát készítsenek elő. Ezt az időszakot azonban könnyelműen vették. A választások előtt mindenki győztesnek hitte magát. Akkor azonban senki nem számolt Igor Matovič és Boris Kollár kimagaslóan sikeres választási eredményével. Az eredmények ismeretében, az akkori ellenzéki pártok közül ketten átlépték az 5 százalékos választási küszöböt (SaS, Za ľudí), ketten pedig alul maradtak (PS, Spolu).
Pillanatnyi populizmus kontra szakmaiság

Igor Matovič úgy mutatkozott be, mint egy zseniális választási stratéga. Az internet és a közösségi oldalak karizmatikus személyiségének csaknem negyedmillió állampolgárt sikerült meggyőznie. Nem is kellett hozzá neki párttagsági igazolvány, illetve hagyományos pártstruktúra.

Különutas politikájával leiskolázta a hagyományos pártokat, de még a jövőbeli esetleges potenciális szövetségeseit is legyőzte. Egy dolog azonban sikeres kampányról és választási eredményről beszélni, másik dolog a kormányzás és az államvezetés. Ehhez teljesen más tulajdonságok kellenek.

Krno szerint a probléma fő oka itt van.

A jelenlegi demokratikus rendszeren belül két ellentét áll egymással szemben: a pillanatnyi populizmus és a szakmaiság.

A koalíciós partnerek nagy része tudott a jelenségről, voltak azonban olyanok, akik nem is vettek erről tudomást.

Abban, hogy Matovič gyenge szövetségesei elfogadták, hogy ő lesz a kormányfő, felelősségük is van. Még egyetlen szlovák kormány, és ez érvényes a rendszerváltás előtti, illetve a háborús időszakokra is, nem vette ilyen könnyelműen és nem hagyta figyelmen kívül az ország irányításához szükséges felkészültséget és rátermettséget.

Krno szerint ez egy szomorú rekord. A könnyen megszerzett hamis diplomák, amelyeket az egyes állami tisztviselők szereztek, nem csupán erkölcsi probléma. A ravasz csalóknak és marketingben jártas személyeknek, akik magasabb államvezetői funkciót töltenek be,

nagyon alacsony szinten van az elvont gondolkodásmódjuk. Nem tudnak következtetni, a mindennapi életüket és a társadalmon belüli polgárok életét is megnehezítik azzal, hogy nem tudják kellőképpen kiértékelni és elemezni a járványügyi adatokat.

Ma már ott tartunk, hogy a 21. században pártstruktúra nélkül is lehet parlamenti választásokat nyerni.

A politikai pártoknak nemcsak az a feladatuk, hogy egybegyűjtsék a hasonlóan gondolkodó polgárokat, hogy aztán egy közös eszmerendszeren belül építsenek pártot, hanem olyan személyiségeket is ki kell nevelniük, akik képesek vezetni egy önkormányzatot, később pedig egy államot is.

A történet nem újszerű, minden egyes kormányalakításnál hasonló a probléma.

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.