Pellegrini az új szavazókkal tudott mobilizálni, Korčok alábecsülte a vidéket - elemzőt kérdeztünk
Jelentős fordulatot hozott az államfőválasztás második fordulója. Az első kör győztese, Ivan Korčok (46,87%) nem kis meglepetésre maradt alul Peter Pellegrinivel (53,12%) szemben. Mivel magyarázható Peter Pellegrini győzelme? Mely szavazótáborok voksolóit sikerült begyűjtenie? Miért nem tudta megismételni Ivan Korčok az első körben elért eredményét? A háborús retorika valóban erősebb volt a kormányellenes hívószónál? Jozef Lenč politológust kérdeztük.
A politológus szerint több meglepetés is történt a második körben.
A magas részvétel mellett három kulcsfontosságú momentum játszott szerepet Pellegrini győzelmében, amelyet a közvélemény figyelmen kívül hagyott.
Az egyik fontos momentum Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatója, melyben bejelentette a veszélyes medvék kilövéséről szóló alkotmánytörvényt. Ez egyfajta üzenet lehetett a nemzeti konzervatív szavazóbázis irányába, hogy a kormány konkrét és jelentős problémákkal foglalkozik. A másik ilyen fontos tényező a kormány közös sajtótájékoztatója, melyben a három legerősebb pártvezető egyértelmű álláspontot és jelzést küldött a kormány választói felé, miszerint Peter Pellegrini az egyetlen, aki államfőként szuverén módon képviseli a nemzetállamot. A harmadik döntő faktor pedig a kormány kihelyezett kormányülése Galántán, illetve a magyarországi köztévé, melynek hatására sikerült mobilizálni a Dél-Szlovákiában élő magyarokat.
Ivan Korčok vereségét Lenč abban látja, hogy míg az első körben inkább a nagyvárosi szavazók járultak az urnák elé, addig a második körben a vidéki választókat sikerült jobban mozgósítania Peter Pellegrininek. Az elemző szerint
Ivan Korčok már nem tudott más szavazótábort megszólítani, csak a saját választóbázisára koncentrált, a vidéket pedig alábecsülte.
- véli Lenč, aki hozzáteszi, a kampány egyértelmű és fő meghatározó témája az orosz-ukrán háború volt, mellyel sikerült olyan szavazókat is mozgósítani Peter Pellegrininek, akik az első fordulóban távol maradtak. A politológus leszögezi, hogy agresszív kampány folytatódott Ivan Korčok ellen. Sikerült őt úgy beállítani, hogy megválasztása esetén katonákat küldene Ukrajnába, Szlovákiát pedig belesodorná a háborúba.
- konstatálja az elemző.
Jozef Lenč szerint a másik kulcsfontosságú dolog az volt, hogy Peter Pellegrininek sikerült megszerezni a nemzeti konzervatív szavazókat. Ebbe a kategóriába tartoztak Štefan Harabin szavazói is, akik inkább Korčok ellen, mintsem Pellegrini mellett szavaztak. Az orosz-ukrán háború megítélésében pedig számukra Peter Pellegrini jelentette a kisebbik rosszat.
A nemzeti konzervatív szavazók nagy részét Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter tudta mobilizálni azzal a kijelentéssel és kampánnyal, hogy a hagyományos értékeket Peter Pellegrini, a kormány jelöltje képviseli.
A keresztény, vagy ultrakonzervatív szavazókat Štefan Kuffa sikeresebben szólította meg, mint a KDH, mely szavazóinak jelentős része ugyan Ivan Korčokot támogatta, de egy részük azért nem szavazott Korčokra, mert zavarta őket az a jelenség, hogy a KDH egy táborban van a PS-el.
-mondja Lenč.
A politológus szerint téves megközelítés az, hogy mai értelemben a magyarok mindig a "demokratikus" oldalon álltak, vagy ha jobban tetszik a kisebbik rossz jelöltet támogatják az államfőválasztásokon. Ezt egykoron Igor Matovič kezdte terjeszteni, illetve ez akkor volt érvényes, amikor Bugár Béla volt az egységes MKP elnöke. A későbbiekben azonban az MKP választói már nem így gondolkodtak, ráadásul úgy ahogy a parlamentben a Híd, regionális szinten az MKP is együtt tudott működni a Smerrel. A Magyar Szövetség, melynek a vezetése az egykori MKP politikai vezetőiből áll, pragmatikusabb okokból tud jobban együttműködni a kormányoldallal mint az ellenzéki pártokkal, mert a kormányon lévők tudnak konkrét ígéreteket javasolni.
- foglalja össze véleményét a politológus, aki hozzáteszi ez már látható volt akkor is, amikor Igor Matovič, aki mellett ott állt Gyimesi György is, igyekezett jó kapcsolatokat kiépíteni a magyar kormánnyal. Időközben azonban a Matovič-kabinet megbukott, jött Robert Fico, aki sokkal jobban ráérzett erre az együttműködésre. Lenč szerint ebben a kontextusban az államfőválasztás egyértelmű győztese Gyimesi György, akinek ebben a tekintetben sokkal fontosabb a szerepköre, mint a Magyar Szövetség elnökének, Forró Krisztiánnak, aki az államfőválasztás első körében a várakozásokhoz képest alulteljesített.
Az elemző úgy véli, a párton belül Gyimesi György támogatottsága és szerepe sokkal meghatározóbb lehet, hiszen még Matovič időszaka alatt is egyfajta közvetítője volt a Budapest-felvidéki magyar politikai közösség-szlovák kormány összekötésének.
Lenč viszont megjegyzi, a Magyar Szövetség számára komoly probléma, hogy csökkenőben van a magyarok nemzetiségi aránya, ráadásul közülük sokan szlovák pártra szavaznak. Ugyanakkor az is egy negatív tendencia, hogy a magyarok jelentős része az utóbbi időben rendszerint nem vesz részt a választásokon.