Önkormányzati terjeszkedés nyugatról keletre
Az önkormányzati választások után törvényszerű, hogy összehívják a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának (a továbbiakban Társulás) a kongresszusát, hogy megtartsák a mostanság már több mint harmincéves szervezet tisztújítását. Ezzel kezdi ismertetését a társulás élén 2023 óta álló Balódi László, Nemeshódos első embere.
Bár több mint három évtizede alakult az önkormányzati társulás, tevékenysége nem minden választópolgár előtt ismert, így az elnök először ezzel ismerteti meg lapunk olvasóit. Mielőtt azonban hosszas felsorolásba kezdene, leszögezi, hogy minden társulásnak és szövetségnek annyi a feladata, amennyit önként felvállal. A Csallóközi Városok és Falvak Társulása is választhatott, hogy évi egy, inkább formális, ünnepi összejövetelt ír elő a maga számára, vagy a folyamatosan végzett munkát határozza meg munkaeszközül. Az új elnök semmiképpen sem akart egy „hobbi társaságot” vezetni, így polgármester társaival egyetemben inkább a kemény munkát választották, de nemcsak maguk, hanem a többi partnerszervezet számára is, amelyekkel munkájuk során kapcsolatba kerülnek.
– Nyugodtan kijelenthető, hogy az 1992-ben alakult szervezetnek soha nem volt olyan erős programja, mint most, s ebbe beletartozik a tagság bővítése is.
Ez azért is különleges feladat, mivel már a „csallóközi” nevükből adódóan is csupán meghatározott számú településsel tudnak számolni. Balódi László szerint azonban ez nem így van.
– Ez csak felfogásbeli váltás kérdése. Vannak a Csallóközön kívüli tagjaink is, hiszen gyakran kerestek meg olyan polgármesterek, akikhez már eljutott, hogy milyen munka folyik a Társulásunkban, s mivel másutt még nem találkoztak ennyire hatékony érdekképviselettel, csatlakoztak.
A már említett 92 település mellett csatlakozott már a Csemadok Komáromi és Dunaszerdahelyi Választmánya, illetve a Szlovákiai Magyar Közgazdászok Társasága is. Most folynak intenzív tárgyalások a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével, hogy a napjainkban aktuális iskolaügyi kérdésekben a szakemberekkel folytatott konzultációt követően tudják kialakítani álláspontjukat. Hozzáteszi, ezek magyar szervezetek, és úgy igyekeznek tagokat választani, hogy világlátásuk, preferenciáik lehetőleg hasonló szempontokból induljanak ki.
A küszöbön álló, április 14-ei konferenciájuk egyik meghatározó témája a tagság bővítése lesz, s ehhez kapcsolódik a helyszín megválasztása is. Azért esett Gútára a választás, mert a város is kérte felvételét a Társulásba, és beszélgetőpartnerünk azt is hozzáteszi, hogy finiselnek a tárgyalások Kamocsa és Csallóközaranyos belépéséről is. Dunaszerdahely, Somorja, Nagymegyer, Bős, Naszvad után Gútával immár hatra emelkedik a városok száma, s ezzel a Társulás érdekérvényesítési képessége is növekszik.
A növekedés egyik lehetséges követkeménye, hogy nevet kell változtatniuk, és el kell hagyniuk a „Csallóközi” jelzőt? Balódi László nem titkolja, hogy a folyamatok ezt diktálják, és kifejezőbbnek tűnik a Dél-szlovákiai Városok és Falvak Társulása megnevezés.
Kérdésünkre, hogy a tavaly alakult Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulásával (SZMÖT) milyen a kapcsolatuk, Balódi kijelentette, hogy a két társulás működése nincs egymással ellentétben, sőt, egy-egy település tagja lehet akár mindkettőnek is. Előbb-utóbb kikristályosodik a SZMÖT tevékenysége és el tudja képzelni azt is, hogy akár a Társulásba is belépnek.
Az elmúlt időszakban rengeteg jogi, iskolaügyi, hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi fórumot tartottak, emellett különböző szakmai képzéseket indítottak a polgármesterek számára, kezdve az etikai kódex kialakításától a legújabb számítógépes szoftverekig. Legutóbbi akciójuk egy kassai szakmai út volt, amely során a hulladékkezelés és -válogatás, illetve a későbbi újrahasznosítás és felhasználás helyi megoldásával ismerkedtek meg egy olyan cég telephelyén, amely a Csallóközben is jelen van. Az út két pozitívumot is hozott. Az első, hogy helyben tudták megnézni a hulladékgazdálkodás immár minden szakaszát, a másik a kapcsolatok megerősítése a polgármesterek között, vagyis csapatépítésként is felfogható egy-egy szakmai út.
A Társulás egyébként országos viszonylatban sem számít kispályásnak, sőt! A taglétszámot illetően csak a Jászlóapátszentmihály és környéke (Jaslovké Bohunice) társulásának a tagsága haladja meg a csallóköziekét, az egyes települések lakosságának összlétszámában viszont a Balódi László vezette szervezet van az első helyen.
Az országban mintegy harminc önkormányzati társulás van, amelyek csúcsszerve a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (Zduženie miest a obcí Slovenska – ZMOS). Ebből kiindulva a nemeshódosi polgármester elismeri, hogy a Társulásnak már most is komoly politikai, gazdasági és társadalmi érdekérvényesítő ereje van, ami például az államigazgatással való kapcsolattartásban is megmutatkozik. Ha egyedül lép fel egy polgármester, nincs esélye, de ha maga mögött tudja a 92 tagú Társulást, mindjárt készségesebbek a minisztériumok is.
– Szeretnénk elérni, hogy Dél-Szlovákia specifikus helyzetére való tekintettel, legalább alelnöki szinten legyen képviselve térségünk a ZMOS-ban – mondta Balódi László elnök, aki szerint az lenne logikus, ha a Társulás egészen a Bodrogközig terjeszkedne. A Társulás konferenciáit szándékosan úgy szervezik, hogy egyik polgármester se legyen „otthon”, vagy a saját hivatala közelében, mert az a tapasztalat, hogy a helyi problémák elvonják a figyelmet a tanácskozásról. Ezért a legutóbbi konferenciát Budapesten tartották, ahol felmerült a füleki térség egyes polgármestereinek, mint érdeklődőknek a részvétele is.
A Társulás vezetősége az érdeklődést pozitívan értékelte, azt azonban kijelentették, hogy addig nem lehet a „harmadik szomszéd” tag, amíg a köztes térség nem lépett be, azaz nem szeretnének sakk-ugrásszerűen bővülni, viszont a szisztematikus, megfontolt bővülés egyáltalán nincs ellenükre.
– szögezi le Balódi László, aki a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnökeként elégedett az elvégzett munka mennyiségével és minőségével.
Ez az a mágnes, ami vonzóvá teszi a Társulást. Célja, hogy a polgármesterek a magukénak érezzék az érdekvédelmi szervezetet, amely szakmailag és emberileg is tud valami pluszt adni számukra.
– Itt a kollégái között oszthatja meg az esetleges gondokat, olyanok között, akik lehet, hogy hasonló problémákkal már megküzdöttek, vagy éppen hasonló problémákkal néznek szembe. Ahogy említettem, szerveztünk szakmai utakat akár külföldre is, és ezek végén mindig az a legnagyobb elismerés, amikor a kollégák elégedettek a tartalmi résszel és szervezéssel, valamint azzal, hogy az egy-két napos együttlét milyen sok tapasztalatcserét tett lehetővé – zárja gondolatait Balódi László, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke, Nemeshódos polgármestere.
Megjelent a Magyar7 2026/14-15. számában.
