Mik a szlovákiai magyarok létének kulcstényezői?
A Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege 2025. október 13. és 31. között kérdőíves felmérést végzett a 18 éven felüli szlovákiai magyarok körében. A mintát, amely nem, kor, iskolai végzettség, valamint a magyar lakosság járásonkénti aránya szerint reprezentatív, 1010 személy alkotta.
A személyes jelenléttel zajló lekérdezést az ASA (Társadalmi Elemzések Ügynöksége) végezte.
A felmérés az „A szlovákiai magyarok létének kulcstényezői” c. interdiszciplináris, konkrétan demográfiai, szociológiai és politológiai kutatás részét képezi, amelyet a Kisebbségi Kulturális Alap támogatott. A kutatás vezetője Lampl Zsuzsanna, a tudományos munkatársak Gyurgyík László, Mrva Marianna és Öllös László.
A kérdőíves felmérés fő témái a szubjektív és a társadalmi közérzet, a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdök, valamint a nyelvhasználat. Az adatok feldolgozása és elemzése jelenleg még folyamatban van, de ízelítőül mellékelünk néhány, a nyelvhasználattal kapcsolatos eredményt.
A saját szlovák nyelvtudásukat a válaszadók egy 10 fokú skálán értékelték, ahol a 10-es érték az anyanyelvi szintet jelentette. Az átlagos szlovák nyelvtudás ezek szerint 7,12, ami azt jelenti, hogy csaknem háromnegyedük saját bevallása szerint a közepesnél jobban tud szlovákul, ebből 21% anyanyelvi szinten.
Arra a kérdésre, hogy egy szlovákiai magyar számára mi a fontosabb, a szlovák nyelvtudás vagy az egyéb idegennyelv tudás, 57% azt válaszolta, hogy mindkettő egyformán fontos, 29% szerint fontosabb a szlovák nyelvtudás, 11% szerint az idegennyelv tudás a fontosabb, 3% szerint pedig egyik sem fontos.
Azt, hogy Dél-Szlovákiában a nyilvános helyeken legyenek kétnyelvű, szlovák és magyar feliratok, a többség, azaz 69% fontosnak tartja (ebből 45% nagyon fontosnak, 24% inkább fontosnak).
