Meddig lesz még rajtunk a kollektív bűnösség pecsétje?
Gergely Papp Adrianna, a Magyar Szövetség országos elnökségi tagjaként vett részt Strasbourgban a Minority Intergroup – Európai Parlament kisebbségügyi munkacsoportja ülésén. Ezen Tárnok Balázzsal egyetemben a Beneš-dekrétumok máig tartó hatásáról és a Lex Benešről számoltak be. Mint portálunknak elmondta, a jelenlévő EP képviselők valamennyien biztosították őket támogatásukról, hogy az EP elé kerüljön az ügy.
– mondta el portálunknak.
Hozzátette: felkérték az Európai Bizottságot, hogy részleteiben vizsgálja ki a problémát, sérült-e az uniós jogállamiság, az uniós jog és ennek megfelelően eljárást kezdeményezzen.
„Jómagam a Szövetség részéről voltam ott, mint elnökségi tag. Inkább gyakorlati oldalról világítottam rá a problémára. Elmondtam, képzeljék el a képviselők azt, hogy hazamennek a saját országukba, ami az ő otthonuk, de valójában háborús bűnösöknek vannak titulálva. Ez már a hetedik generáció, ha a jogszabály érvénybe lépésekor élő gyermekekhez hozzávesszük a szüleiket és a nagyszülőket is, amelyikre Szlovákiában még mindig rá van sütve a kollektív bűnösség pecsétje. Mi ez, ha nem diszkrimináció? Beszéltem arról is, hogy polgármesterként nekünk minden nemzetiséghez tartozó emberrel a településen törődnünk kell.
– tette hozzá.
Gergely Papp Adrianna számára meghatározó élmény volt, hogy a képviselők hinni nem akartak a fülüknek, pedig minden, amit közöltek, tényekkel is alá volt támasztva. Egyetértettek velük abban, hogy a 21. század Európájában ilyesminek nincs helye. Remélhetőleg mihamarabb uniós vizsgálat indul az ügyben. Természetesen Tánok Balázzsal együtt azt is elmondták, hogy a szlovákiai magyar párt ennek a problémának a megoldását többször is kezdeményezte már, de nem jutottak el a megoldásig, mert nem volt meg rá a politikai akarat.
Örültünk annak is, hogy Vincze Lóránt és asszisztense, a felvidéki Mészáros Anikó minden segítséget megadtak nekünk és előkészítették a terepet” – fűzte hozzá.
Végezetül beszélt arról is, hogy faluját, Debrődöt, ahol polgármester, szintén érintette a lakosságcsere, igaz, nem olyan nagy mértékben, mint a környező településeket. Igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni a távolba szakadtakkal, a Magyarországon élő leszármazottakkal, akik számára egyáltalán nem közömbös a Lex Beneš és a dekrétumok.
