„Magyarország hangjára odafigyelnek” – interjú Robert Palladinóval, az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivőjével
Örömmel osztjuk meg Önökkel Robert Palladinoval, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes megbízottjával készített interjúnkat. Az interjút a történelmi Róheim Villa épületében készítettük, a Magyar Corvin Lánc és Vizi E. Sylvester professzor, a Magyar Transzatlanti Tanács alapító tagja és a Magyarország Barátai Alapítvány volt elnöke jóvoltából. Az interjút Deme Dániel, a Hungary Today és az Ungarn Heute főszerkesztője készítette.
Új ügyvivőként olyan politikai/diplomáciai környezetbe került, amelyet a magyar kormány és a korábbi Fehér Ház közötti feszültségek jellemeztek. Hogyan sikerült áthidalnia ezt a nehéz diplomáciai környezetet, és megerősítenie az USA elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok javítása és fejlesztése iránt?
Amikor megérkeztem, tudtam, hogy az elsődleges feladatom a bizalom helyreállítása és egy új fejezet megnyitása az amerikai-magyar kapcsolatokban. Nem titok, hogy a korábbi kormányzat idején a diplomáciai kapcsolatok minden, csak nem diplomáciaiak voltak. Az én megközelítésem a vissza az alapokhoz diplomácia. Ez azt jelenti, hogy megjelenek, meghallgatom a másik felet, tisztelettel irányítok, nem pedig előadásokkal. Az érkezésem első napjától kezdve hangsúlyoztam, hogy ez a kapcsolat nem tranzakció jellegű. Alapvetőbb értékeken és kölcsönös bizalmon alapul - szuverenitáson és közös örökségen.
Úgy véli, hogy sikerült áthidalnia a magyar politikai spektrum két szokásos buborékát és oldalát, és minden itteni párttal beszélni? Hajlandóak meghallgatni?
A diplomatáknak mindenkivel beszélniük kell, és mi tudatosan döntöttünk úgy, hogy a magyar társadalom minden rétegével kapcsolatba lépünk. Érdekeltek vagyunk az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatainak előremozdításában, és valódi előrelépéseket értünk el.
Nagyok voltak az elvárások az érkezésével kapcsolatban. Mi volt a leggyakrabban feltett kérdés vagy kérés, amit hallott, miután ideérkezett? Volt köztük visszatérő téma?
Egy gyakori téma, amit hallottam, az volt, hogy mit fog tenni az Egyesült Államok, hogy „helyrehozza” a korábbi kormányzat által okozott károkat? Őszintén szólva, ebben a tekintetben sok konkrét, mérhető előrelépést értünk el.
Alig hat hónapja érkeztem, és hat hónap alatt a korábbi kormányzat által okozott károk nagy részét sikerült helyrehoznunk. Jelentős előrelépést értünk el. Például a Budapest és az Egyesült Államok közötti közvetlen járatok – ez jelentős hatással lesz az üzleti életre, a családokra, a két ország közötti emberáramlásra. Ez előrelépés.
Eltávolítottuk a politikai irritáló tényezőket, szankciók enyhítését biztosítottuk egy magyar miniszter és egy magyar atomerőmű számára. Mindezt meglehetősen gyorsan elintéztük. Ha belegondolunk, mennyi időbe telik a kormányzati munkában a dolgok elintézése, akkor ezek nagy eredmények.
Továbbá azt kérdezte, mi a leggyakrabban felvetett téma, vagy mi a leggyakrabban említett probléma. A kétoldalú adóegyezmény hiánya az, amit az emberek és a vállalkozások gyakran említenek. Ez egy olyan aggály, amit gyakran hallok, amikor itt működő amerikai állampolgárokkal és amerikai vállalkozásokkal, valamint az Egyesült Államokban befektetni kívánó magyarokkal beszélek. Az előző kormányzat idején a szerződés lejárta kárt okozott. Továbbra is a legmagasabb szinteken dolgozunk a szerződés újratárgyalásának előmozdításán.
Ez néhány példa az elért és remélt eredményekre, és azt is elmondanám, hogy kibővítettük az emberek közötti kapcsolatokat. Fulbright-ösztöndíjprogramunkhoz új programot csatoltunk a HUN-REN-nel, amelynek keretében tudóscsere zajlik az Egyesült Államok és Magyarország között.
A leggyakrabban feltett kérdés az, hogy lesz-e új nagykövetünk? Sok spekuláció kering arról, hogy miért nincs még. Tudna erről friss információkat adni, vagy elmondani, hogy a Külügyminisztérium miért nem halad előre a folyamatban?
Valójában nem a Külügyminisztérium feladata ez, hanem az alkotmányunk szerint az Egyesült Államok elnöke jelöli ki a nagykövetet, majd a Szenátus hagyja jóvá a kinevezést. Én vagyok a „chargé d’affairs”, ami egy díszes francia szó, jelentése „megbízott nagykövet”. Rubio külügyminiszter úr kért meg, hogy jöjjek ide, és dolgozzak a két ország közötti kapcsolatok új fejezetének megkezdésén. Továbbra is ezen fogok dolgozni, sok tennivalónk van, hogy növeljük a lehetőségeket mind a magyarok, mind az amerikaiak számára. Ezt fogom továbbra is követni.
Említette, hogy az Ön ittlétének rövid ideje alatt kézzelfogható előrelépések történtek. És ez nem csak a két ország közötti korábbi mérgező retorika eltűnésére vonatkozik, hanem az üzleti és kulturális kapcsolatok is kezdnek fejlődni. Mi lenne Ön szerint a legfontosabb dolog, ami alapját képezhetné a jövőbeli kapcsolatainknak, amelyeken jelenleg az amerikai nagykövetség, illetve a washingtoni kormányzat dolgozik? Mi a legfontosabb szempont ennek a kapcsolatnak a helyreállításában?
Számomra az egyik feladat, ami ezt a kapcsolatot még nagyobb magaslatokba repíthetné, az lenne, ha vezetőink találkoznának egymással. Ma még nincs bejelenteni valóm, de annyit elmondhatok, hogy keményen dolgozunk ezen a célon. Vezetőink közötti kapcsolat erős, és amikor vezetőink találkoznak, az sok különböző területen előrelépést jelent. Ez remek módja annak, hogy mindkét kormányt ösztönözzük arra, hogy megállapodásra jussanak kapcsolatunk fontos aspektusaiban – az energiától, a kereskedelemtől a védelemig és az oktatásig, vagy az űrrel kapcsolatos megállapodásokig. Vezetőink találkozója komoly eredményeket hozhat és még nagyobb lendületet adhat. E tekintetben optimista maradok.
Orbán Viktor jelentős politikai tőkét fektetett abba, hogy a nehéz 2023–24-es években kiállt Donald Trump mellett. Ezért is nagyok voltak a várakozások, hogy ez pozitív tényezővé válik az amerikai–magyar kapcsolatokban, ha Donald Trump visszatér a Fehér Házba. Mégis, Washington és hazánk közti szövetségben továbbra is fennáll egy bizonyos egyensúlyhiány. Miért? Ez egy átmeneti jelenség?
Kérdésében két rész van. Az első rész a miniszterelnök és az elnök közötti kapcsolatra vonatkozik. Azt mondanám, hogy ez valóban nagyon szoros. Nagy tisztelet és csodálat van vezetőink között. A második rész, amikor „egyensúlytalanságról” beszélt. Tisztelettel nem értek egyet azzal, hogy egyensúlytalanság lenne. A múlt héten Szijjártó Péter külügyminiszter beszélt Marco Rubio külügyminiszterrel. Ez csak egy volt a kormányaink közötti számos magas szintű találkozó közül. A külügyminiszter utána azt mondta, hogy Magyarország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok teljesen új dimenzióba léptek. Egy olyanba, amelyet a barátság és a kölcsönös tisztelet jellemez.
Tehát ez nem csak ábrándozás magyar oldalról...
Ez nem ábrándozás! Teljesen egyetértek a külügyminiszterrel. Ez valóság!
Van egy lendület, amely mindkét irányban érezhető. Őszintén szólva, Magyarországon nap mint nap érzem ezt. A magyar kormány hihetetlenül vendégszerető, minden minisztérium ajtaja nyitva áll az amerikai tisztviselők előtt, beleértve engem is. Érezhető a különbség abban, ahogy Magyarország kezeli az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Washingtonban tiszteletben tartják Magyarország hangját. Magyarország politikáját nagyra értékelik. Európa közepes méretű országaként Magyarország hihetetlen súllyal bír az Egyesült Államokban. Ez annak köszönhető, hogy politikája egyértelmű és meggyőző.
Az Amerikai Külügyminisztérium új emberi jogi jelentése Magyarországnak szinte teljesen tiszta egészségügyi bizonyítványt ad, ellentétben a korábbi évekkel. Ez azt jelenti, hogy a korábbi jelentések politikailag elfogultak voltak?
Ha minden évben ugyanazokkal a kritikusokkal beszélünk, akkor elfogult jelentést fogunk készíteni. Mi ezt másképp csináljuk. Nagyon átgondolt és tudatos megközelítést alkalmazunk, és szélesebb körű együttműködést keresünk a jelentés elkészítése során. A jelentés nemcsak szélesebb körű együttműködésen alapul, hanem a magyarországi helyzet mélyebb megértésén is.
A jelentés célja nem politikai jellegű. Célja, hogy tisztességes, pontos értékelést nyújtson, amely alapul szolgálhat a nemzetek közötti konstruktív párbeszédhez. Úgy véljük, hogy ez az idei jelentéssel sikerült. Megfelelő méretűre szabtuk az elemzést, és új alapvonalat hoztunk létre. Ez a jelentés sokkal tisztességesebb, kevésbé polemikus, és inkább a valóságon alapul. Olyan alapokon nyugszik, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy erősebb partnerséget építsünk ki a jövőben.
Puha hatalom – a közép-európai új, törékeny demokráciák olyan politikai paradigmát keresnek, amelynek kulcsfontosságú elemei a nemzeti érdekek, a szuverenitás és az önrendelkezés tiszteletben tartása. Képes lesz-e Amerika újra olyan hatalommá válni, amely ezeken az értékeken alapuló szövetséget tud kínálni?
Beszéltünk az értékekről, a soft powerről, az inspiráló, másokat vonzó erőről. Az amerikai rendszer nagyon régóta a szuverenitáson, az önrendelkezésen és a demokrácián alapszik. Ezek azok az értékek, amelyekben hiszünk, amelyek erőteljesek és továbbra is visszhangot keltenek, különösen olyan helyeken, mint Magyarország és Európa ezen része. Van egy „Amerika első” politikánk, de az „Amerika első” nem azt jelenti, hogy „Egyedül Amerika”. Nagyon szorosan együttműködünk más nemzetekkel, amelyek osztják értékeinket, elkötelezettségünket a szuverenitás és a biztonság iránt. Magyarország jó példa egy ilyen nemzetre, ahol a szuverenitásra való összpontosítás nagyon jól illeszkedik az amerikai küldetéshez, amelynek célja, hogy a nemzeteket erősebbé, biztonságosabbá és virágzóbbá tegye. Ez az az alap, amelyre építhetjük egy erősebb transzatlanti partnerséget.
Az EU folyamatos nyomására Magyarország megnyitotta gazdaságát Kelet felé. Oroszországból származó energiaforrások, növekvő kereskedelmi kapcsolatok Kínával és stratégiai szövetség Törökországgal. Ez akadályt jelent majd a jövőbeli kapcsolatokban?
Az Egyesült Államok tiszteletben tartja Magyarország szuverenitását. Tiszteletben tartjuk Magyarország döntését, hogy sokszínű gazdasági és diplomáciai kapcsolatokat ápoljon. Ugyanakkor Magyarországot szövetségesünknek és barátunknak tekintjük. A legjobbat akarjuk Magyarországnak, azt akarjuk, hogy a lehető legbiztonságosabb, legerősebb és legvirágzóbb ország legyen. Az energiaügyekben az energia egyenlő a biztonsággal és a szuverenitással. Úgy véljük, hogy Magyarország hosszú távú érdeke az energiaellátás diverzifikálása, és mi készek vagyunk ebben segítséget nyújtani.
Ezen stratégiai megfontolásokon túlmenően azért még egy lépéssel tovább mennék, és azt mondanám, hogy a Magyarország és az Egyesült Államok közötti kötelék még nagyobb, mint pusztán az energia és a kereskedelem kérdése. Ez a kapcsolat egy civilizációs szövetségen alapul.
Az új Trump-adminisztráció hajlamos homogenizáló módon beszélni Európáról, Magyarországot egy kalap alá véve az EU hanyatló, de még mindig domináns hatalmaival. Mindezt annak ellenére, hogy hazánk következetesen a józan ész politikájának oldalán állt, amelyet a Trump-adminisztráció most nagy lendülettel folytat. Számíthatunk-e a jövőben a Fehér Ház részéről egy választékosabb megközelítésre, amely ezt a tényt tükrözi?
Washingtonban nagy tisztelet és csodálat övezi Magyarországot: kitartását, nemzetünk közötti történelmi kapcsolatokat stb. Ebben a kormányzatban nagy csodálat övezi a Magyarország által bevezetett politikákat, amelyek más európai fővárosokban nem mindig népszerűek. A magyar emberek elsőbbségének biztosítása sok szempontból példát mutatott és inspirálta az amerikai politikát. Máris megértették, hogy ez a közép-európai kis-közepes méretű ország a súlycsoportjánál jóval nagyobb szerepet játszik. Magyarország nagy szerepet játszik az amerikaiak tudatában, miközben megmutatja Európának is, hogy mire is épült ennek múltbeli nagysága. Ezt mi nagyon nagyra értékeljük.
A Magyarország Barátai Alapítványnál, hírportáljaink kiadójánál, a mi feladatunk az, hogy kapcsolatot tartsunk a világszerte élő magyar diaszpórával, különösen az amerikaiakkal. Ők gyakran felteszik a kérdést: hogyan tudnak segíteni a magyar-amerikai kapcsolatokban? Hogyan tudjuk közelebb hozni egymáshoz a két nemzetet? A kérdés bizonyos mértékben arra utal, hogy Washingtonban nincs elég erős magyar lobbitevékenység. Mit mondanál ezeknek az amerikai magyaroknak?
Először is azt mondanám nekik, hogy Magyarországnak hihetetlenül nagy befolyása van Washingtonban, olyan hozzáféréssel rendelkeznek, amiről sok más ország csak álmodozhat. Magyarország kivételes munkát végzett a befolyásos és valóban jelentős hatalommal rendelkező emberekkel való kapcsolatok ápolásában, oly módon, hogy ez közelebb hozza egymáshoz a két nemzetet. Bármikor itt, Budapesten, nagyon sok (amerikai) közéleti értelmiségi, akadémikus, kutató találkozik magyar kollégáival, majd visszatérnek Washingtonba, ahol gyakran az Egyesült Államok kormányában dolgoznak. Ez jelentős dolog, más nemzeteknél nem láttam még ilyet. Magyarország méretéhez képest tehát nagy befolyással bír.
A második dolog, amit elmondanék nekik, hogy idén ünnepeljük az Egyesült Államok 250. évfordulóját. Sok lehetőség nyílik arra, hogy kiemeljük a amerikai magyarok érdemeit. Amit az Egyesült Államokért tettek, valamint az Egyesült Államok és Magyarország közös történelmét. Az ünnep maga, valamint országunk alapításának valódi jelentőségére való visszatekintés remek alkalom lesz arra, hogy emlékeztessük az embereket a magyar nép jelentős érdemeire.
Hogyan tehetjük a kapcsolatainkat ellenállóbbá, hogy ne kelljen újraindítanunk, nulláról kezdenünk minden alkalommal, amikor a kormányaink nem találják meg a közös hangot? Mit tehetünk, hogy ez a kapcsolat rugalmasabbá váljon?
Használjuk ki azt, ami most aranykorszakként virágzik országaink között. Valódi lehetőségünk van arra, hogy erre a lendületre építve bővítsük az országaink közötti kapcsolatokat. Minél erőteljesebben tesszük ezt most a kereskedelem, az energia, a befektetések, a védelem, az űrkutatás és az akadémiai élet területén, annál inkább előmozdíthatjuk ezeket a személyes kapcsolatokat, amelyek összekötnek minket a hatalmon lévő aktuális kormány politikájától függetlenül.
Másodsorban azért is optimista vagyok, mert az Atlanti-óceán mindkét oldalán az emberek lassan ráébrednek arra, hogy a civilizáció fontos. A közös civilizációs értékeink olyan erősek, hogy amíg ápoljuk azt, ami közös bennünk, olyan kapcsolatokat építhetünk, amelyek képesek lesznek tiszteletben tartani a jövőbeli különbségeket.
