Körülbelül négy perc jut egy betegre

A kórházi orvosok béremelése messze nem old meg minden problémát, ráadásul az nem vonatkozik a járóbetegeket ellátó szakorvosokra. Az energiaárakkal kapcsolatos helyzet pedig olyan súlyos jelenleg, hogy sokan közülük a rendelők bezárását vagy a díjbeszedés megkezdését tervezik.

Így aztán teljesen reális, hogy február 1-jétől már a rendelőbe való belépéskor tíz euró körüli összeget kell fizetünk.

A kórházi orvosok nemrégi béremelése nem érinti az első kapcsolatfelvevő kollégáikat. Annak ellenére, hogy a betegek akár 60 százaléka az ő vállukat nyomja. Ezek az orvosok valójában üzletemberek, akiknek saját zsebből kell kifizetniük a nővért és a rendelő üzemeltetését. És ezt csak a biztosító pénzéből, ráadásul a régi szolgáltatások árlistái alapján.

A magánorvosok egyesülete elnökén, Marián Šóthon keresztül jelentette be, hogy csak a magasabb költségeket kívánják ezzel kompenzálni. Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter a hónap végén jelenti be a javasolt megoldásokat.

Az a helyzet, hogy óriási az energiaárak emelkedése, az elmúlt év során már több mint 30 százalékkal nőttek, az idei évre pedig még megbecsülni sem tudjuk. Feszülten várom, mennyire emelkedik a bérleti díjunk januártól” – mondta Martin Matejka pozsonyi gyermekorvos a hnonline.sk portálnak, aki már egy évvel ezelőtt arra figyelmeztetett, ha a kormány nem avatkozik be és nem szabályozza az árakat a szegmensükben, akkor a helyzet néhány rendelő számára likvidáló hatású lehet.

– figyelmeztetett Jaroslava Orosová, a mintegy 11 ezer járóbeteg-rendelőt lefedő Járóbeteg-ellátók Szövetségének elnöke.

Emlékeztetett arra is, hogy már több hete figyelmeztetnek az energiaárak emelkedése miatti helyzet megoldatlanságára, valamint egyéb olyan problémákra, amelyek a járóbeteg-rendelők folyamatos bezárásához vezetnek.

A problémát nemcsak a jelenleg magas energiaköltségek jelentik, hanem a rendelőintézetek évek óta tartó túlterheltsége, illetve az illetékes minisztériummal való rossz kommunikáció is. „A magas energiaköltségek az elmúlt év problémája, mindenkit érint, és egy viszonylag új probléma, amivel foglalkoznunk kell.

– teszi hozzá a gyermekorvos, aki maga is a díjakat bejelentő orvosok közé tartozik.

Matejko szerint a rendelők túlterheltsége időzített bomba, amiről az állam évek óta tud, de senkit sem érdekelt a megoldás, és mindenki csak arra vár, hogy felrobbanjon.

– mondja hozzátéve, erre az orvosszakszervezeti képviselők is felhívták a figyelmet, és ez is a „memorandum” része. „Bár nem hiszem, hogy ebből bármi megvalósul” – fűzi hozzá.

A szakértők szerint alapvetően három lehetőség van. Először is növelni kell a járóbeteg-szektorra jutó pénzösszeget, amelyet az egészségbiztosítókon és az új szerződéseken keresztül a járóbeteg-szakrendelésekre irányítanak át. Évekig így működött, és ez az egyetlen út. „A probléma az, hogy a tervezett hat százalék korántsem elég, sokkal több forrást kell felszabadítani” – teszi hozzá a pozsonyi orvos.

Másodszor, ha a befizetések csak a tervezett hat százalékkal emelkednek, szükség lesz a betegek hozzájárulására díjak formájában.

Mivel ez politikai öngyilkosság, a politikusoknak a legjobb, ha magukra hagyják ebben a kérdésben a rendelőintézeteket. Ezt minden politikus elismeri, de senki nem akar vele igazán foglalkozni” – mondja a gyermekorvos hozzátéve,

senki sem hajlandó hangosan kimondani, hogy az ország polgárainak fizetniük kell az egészségügyi ellátásért, mégpedig egyre többet.

Harmadszor pedig a rendelőintézetek nem kötnek szerződést az egészségbiztosítókkal, szerződésen kívüli jogviszonyban lesznek, és a betegeknek közvetlenül az orvosnak kell fizetniük. Ezt követően a betegek a biztosítóhoz fordulnak, hogy a nyújtott egészségügyi szolgáltatásról szóló számlát térítsék meg nekik. Matejko szerint ez hosszú távon tarthatatlan, mert az orvosi beavatkozások reálköltsége jóval magasabb, mint amennyit jelenleg a biztosítótársaságok megtérítenek.

„El sem tudom képzelni, hogyan valósulnának meg például a megelőző vizsgálatok és a védőoltások. Ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani. Bár hosszú távon ez a rendszer lenne a legátláthatóbb” – magyarázza Matejka. Szerinte a mai rendszer rendkívül rossz, mert az orvost a beteg és a biztosító közé helyezte.

„A korrekt azonban az lenne, ha kijelentenénk, hogy az egész világ elaludt ebből a szempontból” – vélekedik Matejka. Ma szerinte egyértelmű, hogy a lakosság átlagos várható élettartamának növekedésével, a megbetegedések növekedésével, a jobb és elérhetőbb diagnosztikával és kezeléssel sokkal több pénzt kell majd az egészségügyi rendszerekbe fektetni, több orvosra, nővérekre és egészségügyi személyzetre lesz szükség. És a szakértők szerint ezt mindig az az emberek fizetik meg.

– véli Matejka.

Segítene a járóbeteg-szakorvosok kompetenciájának járóbeteg-ellátók szövetsége által követelt erősítése? Matejko szerint „a járóbeteg-orvosok kompetenciájának erősítéséről” vitázni a jelenlegi orvoslétszám mellett abszurd. „Ha kevés az orvos és rengeteg a vizsgált beteg, és így nagyon kevés idő van a kivizsgálásra, akkor minek a „megnövelt kompetencia”?” – teszi fel a kérdést az orvos. „És egyáltalán mikor kellene ezeket végrehajtani?

– ecseteli a rendelőintézetek túlterheltségét az orvos.

A szakemberek kritikusan értékelik az egészségügyi minisztérium hozzáállását és Lengvarský megoldását is a jelenlegi helyzethez, aki állítólag erősíteni szeretné az orvosok kompetenciáját, több orvosi karon keresztül új egészségügyi szakemberekkel ellátni és több ápolóval bővíteni a rendszert.

– mondja a szakember, aki nem hisz a miniszternek.

Matejko szerint széles körű nemzeti konszenzus, hosszú távú jövőkép és stratégia, hozzáértő menedzserek, elegendő forrás, lelkes egészségügyi dolgozók és az állampolgárok türelme képes csak megoldani a szlovák egészségügyi rendszer problémáit. „Minden egyes fogaskerekét újjá kell építeni, különben nem lesz javulás” – teszi hozzá a pozsonyi orvos.