Klenovics Gábor, akinek szakterülete a külpolitika, azt állítja, hogy bár az Európai Uniónak nincs alternatívája, mert rengeteg pozitívumot hozott az emberek életébe, mégis kell egyfajta újraindítás az európai projektet illetően.
Nem a mi háborúnk
A legfontosabb és legaktuálisabb külpolitikai téma a szomszédunkban dúló szörnyű orosz-ukrán háború. Klenovics Gábor nem győzi hangsúlyozni, hogy
az agressziót és a háborút korábban és most is elítéli a Magyar Szövetség. Továbbá hozzáteszi, hogy Szlovákia és a közép-európai térség alapvető érdeke, hogy a háború mielőbb befejeződjön, és visszatérjen a béke.
Ez a háború, de bármilyen más háború is, elsősorban bizonyos gazdasági és politikai csoportok érdekeit szolgája. Előbb a hadiipart és a nehézipart támogatja, majd pedig a háború végeztével az újjáépítés kecsegtet hatalmas bevételekkel bizonyos érdekköröknek.
- hangsúlyozza Klenovics, aki hozzáteszi, hogy a szomszédban dúló fegyveres konfliktus egyáltalán nem a mi háborúnk.
A Csehországból indult magánkezdeményezés révén adományokból és felajánlásokból mára sikerült 4 millió eurót összegyűjteni muníció vásárlására Ukrajnának. Azért az elgondolkoztató, hogy miért nem vagyunk ilyen szolidárisak akkor, amikor például beteg gyerekek, rászorulók megsegítéséről van szó? De töltényekre, amelyek csak meghosszabbítják a szomszédunkban zajló háborút, egyesek önként adakoznak. Természetesen együtt érzünk keleti szomszédunkkal és igyekszünk humanitárius segítséget nyújtani mi is, elsősorban a Magyar Szövetség polgármestereinek és megyei képviseletének köszönhetően. Ugyanakkor a háborúnak csak akkor lesz vége, ha a két érintett fél – Oroszország és Ukrajna is akarni fogja.
- fogalmaz a politikus.
A bevándorlás kérdését nem Európában kell megoldani
A migráció és az illegális bevándorlás szintén egy olyan örökös téma, amelyet ez idáig nem sikerült megoldani az Európai Unión belül, és továbbra sincs egyetértés az egyes tagországok között. Klenovics Gábor szerint
a 2015 óta tartó migrációs válság kezelése terén a nyugati hatalmak jócskán melléfogtak, hiszen gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedték be Európába a bevándorlókat, miközben hosszú évtizedek alatt sem sikerült megoldást találniuk a területükön élő második-harmadik generációjú bevándorlók problémáira.
Hisszük és valljuk, hogy a migránsválságot az afrikai kontinensen és Közel-Keleten kell megoldani, még azelőtt, hogy az embercsempészek hazugságaitól vezérelve a bevándorlók életüket veszélyeztetve nekivágnának az Európába vezető hosszú, viszontagságos és életveszélyes útnak.
- mondja Klenovics Gábor.
A politikus szerint az egyes országokban fellépő munkaerőhiányt átgondolt, szabályozott módon kell megoldani, és meg kell hagyni a tagállamoknak a döntés lehetőségét, hogy ezt a munkaerőhiányt a bevándorlók révén akarják-e enyhíteni, vagy más megoldásokhoz folyamodnak.
Elutasítjuk az Unión belüli kötelező kvótákat és a visszautasítása miatti büntetéseket! A schengeni övezetbe való belépésünk egyike az EU azon hozományainak, amelyet pozitívumként szoktunk jellemezni. Hiszen ezáltal megszűnt a határellenőrzés az Unión belül. Ugyanakkor ahhoz, hogy ez működjön, fontos, hogy a külső schengeni határokat valóban szigorúan ellenőrizzék, és azon ne juthassanak be illegálisan a bevándorlók. Azt azonban nem várhatja el senki, hogy ennek minden terhét azok az országok viseljék, amelyek külső határként működnek. Itt van a helye a szolidaritásnak. Hiszen az illegális bevándorlók nem Magyarországot, Szlovákiát szemelték ki maguknak letelepedési országként, hanem Németországot, Franciaországot, illetve más nyugati és északi tagállamokat.
- fejti ki a politikus.
Közös európai hadsereg, vagy a NATO?
Jelenleg a NATO az egyetlen olyan katonai szövetségi rendszer, amely védelmet biztosít az Európai Uniós tagországoknak. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy szükség van-e egységes európai hadseregre, vagy a NATO-nak nincs alternatívája?
Klenovics Gábor szerint egyértelmű, hogy
az európai országok és az USA külön-külön nem tudják biztosítani biztonságukat a globális „játékosokkal”, Kinával, Oroszországgal, Indiával szemben, így szükség van összefogásra.
Ezt az összefogást jelenleg a NATO testesíti meg és véleményem szerint fölösleges egy újabb, jelen esetben uniós hadsereg kiépítése. Azonban látjuk, hogy geopolitikai téren gyorsan változnak a dolgok, és a jövőben lehet, hogy szükség lesz az Unió védelmi politikájának újragondolására is.
- jegyzi meg Klenovics.
A nemzeti közösségek jövője a nemzetek Európája?
Európáról, az Európai Unió jövőjéről már több filozófus is kifejtette véleményét. Adja magát a kérdés, hogy vajon milyen Európai Unió lenne a megfelelő, illetve előnyös, nekünk felvidéki magyaroknak?
A Magyar Szövetség politikusa szerint egyértelműen nemzetállamokban kell gondolkodni.
Nem egy olyan Európai Uniót szeretnénk, amelyben elvesznek a kulturális, nemzeti, nemzetiségi különbségek. Az Unió atyjai által megálmodott Európa is egy ilyen kölcsönös együttműködésre, az államok közötti béke és segítségnyújtás biztosítására épült, nem pedig arra, hogy a nagyobb és erősebb tagállamok figyelmen kívül hagyják a kisebb tagállamokat. Ennek vagyunk most tanúi. Ezért is fontos számunkra az uniós tagság mellett például az erős V4-es formáció is, hogy a négy közép-európai tagállam egységesen és határozottabban tudjon fellépni a nyugati hatalmakkal szemben.
- szögezi le a politikus.
Klenovics Gábor szerint a magyarok számára kulcsfontosságú az anyaországi és a határon túli magyarok együttműködése.
Minél több magyar képviselő lesz az Európai Parlamentben, annál erősebb lesz az összmagyar képviselet, annál inkább át tudjuk ültetni azokat a témákat, amelyek számunkra fontosak. Ez is a tétje a június 8-i EP-választásoknak.
-mondja Klenovics Gábor.
