Hungarikum lett a pozsonyi kifli
Április 18-án tartotta ülését a Hungarikum Bizottság, amely minden évben döntést hoz a Hungarikumok listájának bővítéséről. A Hungarikum Bizottság döntésének értelmében a Hungarikumok Gyűjteménye a pozsonyi kiflivel és a höveji csipkével gazdagodott.
A hírt Nagy István magyar agrárminiszter jelentette be, aki a bizottság döntését azzal indokolta, hogy „az egyedülállóan változatos höveji csipke eredete a 19. századig nyúlik vissza, és gyorsan hírnevet szerzett a Győr-Moson-Sopron vármegyei községnek. Az 1962-es brüsszeli világkiállításon aranyéremmel jutalmazták, 2017 óta az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének része”.
„Első receptje Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvéből ismert, 2012 óta a hagyományos különleges termék címet viseli – tette hozzá az agrárminiszter, aki azt is hangsúlyozta, „a hungaricumok az ország arculatának mindennapi és mindenütt jelenlévő építőkövei, amelyek szavak nélkül mesélnek a magyarokról, a hagyományaikról”.
„A bizottság az új hungaricumok megszavazásán kívül, a Magyar Értéktár bővítésére érkezett előterjesztésekről is szavazott” – fogalmazott portálunknak Gergely Papp Adrianna, aki szintén tagja a Hungarikum Bizottságnak. Amint az elmondta, a MÁÉRT-on részt vevő külhoni szervezetek által delegált bizottsági tagok rotációs rendszerben vesznek részt a bizottság ülésein és rendelkeznek szavazati joggal, minden évben más-más közülük.
Nagy István agrárminisztertől és V. Németh Zsolttól, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztostól előzetes ígéretet is kaptam erre” – fűzte hozzá a Szövetség Nőtagozatának elnök asszonya.
Amint azt Gergely Papp Adrianna portálunknak elmondta, a pozsonyi kifli a Felvidéki Magyar Értéktár javaslatára került az előterjesztések közé,
a höveji csipkét pedig már nem először terjesztették elő a hungarikumok közé való felvételre, de korábban nem lett elfogadva a javaslat, most viszont a szakmai bizottság támogató véleménye után igen. A Szövetség által jelölt bizottsági tag azt is elmondta, a hungarikumok megszavazásához mindig legalább 14 szavazat szükséges.
A hungarikumok megszavazása után került sor a nemzeti értékek gyűjteményébe, a Magyar Értéktárba előterjesztett javaslatok megszavazására, amelyekből a későbbiek során akár hungarikumok is lehetnek. Idén nyolc javaslat érkezett a Magyar Értéktárba:
„Ezek közül kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánították a lángost és a kubikus tevékenységet” – mondta Gergely Papp Adrianna hozzátéve, a lángost szinte már az egész világon ismerik és szeretik, a jellegzetes magyar vándormunkás tevékenység, a kubikusság pedig az alföldi csatorna- és vasútépítések során vált ismertté a 19. század második felében. A kubikos eredetileg olyan vándormunkás volt, aki egyszerű kézi eszközökkel nagy mennyiségű földet mozgatott meg.
– hangsúlyozta a felvidéki bizottsági tag. S bár a gépek terjedésével már elvesztette jelentőségét ez a tevékenység, emléke máig él. Csongrád városa például – amely valaha kubikus városnak számított, hajdanán a város főterén működő piacon 200-300 kubikos ember is összegyűlt naponta s várták, hogy elhívják őket napszámba – még szobrot is állított a kubikusoknak.
„Nem kerültek be idén az értéktárba a bokortanyák (ezek egyébként elsősorban Nyíregyháza környékén olyan sajátos szerkezetű tanyatípusok, amelyeket hagyományosan egy nagyobb tér, a „tanyaköze” köré szerveződő szerkezet jellemez, és ősi formájuk a szállásföldek voltak, amelyekre az állattartó gazda ideiglenes hajlékot, szállást, istállót épített), és lekerültek a javaslatok közül a csárdák is.
Az agrárminiszter javaslatára felkérték a szakembereket, hogy inkább a tradicionális magyar csárda jellemzőit foglalják össze, s a későbbiek során gyűjtőfogalomként kerülhetnének be a csárdák a magyar értékek tárába” – tette hozzá Gergely Papp Adrianna.
azzal az indokkal, hogy ezek nem annyira különlegesek, viszont gyűjtői szempontból mégiscsak azok, hiszen magukon viselik minden valamirevaló építtető vagy téglagyár bélyegét. Voltak tehát mellette szóló és ellenérvek is, végül ebben az esetben is abban állapodott meg a bizottság, hogy a javaslatot visszaadja további kiegészítésre, a bélyeges téglák fontosságának jobb történelmi alátámasztásra” – fűzte hozzá a felvidéki bizottsági tag.
A Hungarikumok Gyűjteményébe jelenleg 87 nemzeti érték, többek közt a pálinka, a szikvíz, a magyar akác, a fröccs, az Unikum keserűlikőr, a kürtőskalács, a Béres csepp, a Zsolnay porcelán és kerámia, a táncház módszer, a mohácsi busójárás a klasszikus magyar nóta, a Kodály-módszer, a Kassai-féle lovasíjász módszer, a Csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a teqball mint sport, a magyar gulyásleves és most már a pozsonyi kifli is tartozik. A Magyar Értéktárba pedig 150 nemzeti érték tartozik jelenleg.
