Hrabko: Csoda kell ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen
Mint ismeretes, Peter Pellegrini államfő július negyedikére népszavazást hirdetett meg, amely két kérdést érint, az úgynevezett életjáradék eltörlését, valamint a Speciális Ügyészség Hivatala és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) újbóli létrehozását. Az államfő ugyanakkor elutasította azt a kezdeményezést, amely a parlamenti ciklus lerövidítésére irányult, mivel álláspontja szerint az ellentétes az Alkotmánnyal. A parlamenten kívüli Demokrati párt által indított népszavazásról, Pellegrini döntéséről, illetve a kikerült harmadik kérdésről, amely a parlamenti ciklus lerövidítésére irányult volna, Juraj Hrabko politikai elemzőt kérdeztük.
Juraj Hrabko szerint egyszerre értelmezhető jogi és politikai lépésként Peter Pellegrini döntése. Az államfő jogkörébe tartozik, hogy mérlegelte a petíciós bizottság által benyújtott kérdéseket, és eldöntötte, melyek kerülhetnek népszavazásra. Bár lehetősége lett volna az Alkotmánybírósághoz is fordulni, ez nem kötelezettség, csupán opció.
Az előrehozott választásról szóló kérdés kizárását Hrabko jogilag indokoltnak tartja, különösen az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek fényében, még akkor is, ha ezekkel személy szerint nem feltétlenül ért egyet.
Ugyanakkor egyértelmű politikai szempontot lát a népszavazás időzítésében.
- fejtette ki Hrabko.
Az elemző szerint a népszavazás valódi tétjét azonban alapvetően meghatározza, mely kérdések kerültek bele, és melyek nem.
- állapítja meg Hrabko, aki szerint az úgynevezett életjáradék eltörlése például nem alkalmas arra, hogy tömegeket mozgósítson.
- mondja Hrabko.
Hasonlóan korlátozott jelentőséget tulajdonít a Speciális Ügyészség és a NAKA esetleges visszaállításáról szóló kérdésnek is. Bár úgy véli, a választók képesek lennének állást foglalni még ilyen összetett ügyekben is, a népszavazás eredménye önmagában nem vezetne közvetlen változáshoz.
- állaptíja meg Hrabko.
Az előrehozott választásról szóló kérdés kizárása Hrabko szerint nem meglepő fejlemény. Az elmúlt időszak alkotmánybírósági döntései egyértelmű keretet szabnak az ilyen kezdeményezéseknek, amelyeket még vitathatóságuk ellenére is figyelembe kell venni.
A Demokrati párt által kilátásba helyezett alkotmánybírósági beadvány kapcsán az elemző kifejezetten szkeptikus.
Úgy látja, a már kihirdetett népszavazás menetén ez semmit sem változtat, és az sem biztos, hogy a beadvány egyáltalán megszületik, illetve ha igen, milyen formában.
Hrabko értelmezésében az egész népszavazási kezdeményezés inkább politikai marketingként értelmezhető. A Demokrati párt számára a fő cél a láthatóság növelése lehetett, amit sikerült is elérniük.
- zárja a beszélgetést Hrabko.
