2022. július 19., 14:50

Hrabko: Az SaS elszámolta magát, sokkal mélyebbre is zuhanhat

Forró nyarunk van, hiszen a koalíciós válság augusztus végéig biztosan nem oldódik meg. Mint ismeretes, az SaS ultimátumot adott az OĽaNO-nak, miszerint, ha Igor Matovič továbbra is miniszter marad, akkor a liberális párt miniszterei lemondanak a tisztségükről, a párt pedig ellenzékbe vonul. Az OĽaNO és Igor Matovič viszont hallani sem akar erről, ellenkezőleg, Richard Sulíkot hibáztatják azért, hogy a következő kormányt is szétveri, amivel megágyaz a Smer és Robert Fico visszatérésének.

Juraj Hrabko
Fotó: TASR

Van kiút a kormányválságból? Miért szánta el magát az SaS erre a határozott lépésre? És vajon mivel tudná Eduard Heger miniszterelnök egybetartani a kormányt? Enged az SaS javaslatainak, vagy kitart az OĽaNo elnöke, Igor Matovič mellett? Véget érhet szeptemberre a kormányválság, vagy hamarosan készülhetünk az előrehozott választásokra? Juraj Hrabko politikai kommentátort kérdeztük.

Itt az újabb koalíciós válság. Számított rá, hogy ez ismét bekövetkezik, mert a helyzet a koalíción belül az utóbbi időben nagyon feszült volt?

Igen, feltételeztem, hogy ez történik, várható volt. A helyzet már több mint egy éve feszült a koalíción belül, sőt korábban is így volt, és véleményem szerint így lesz a továbbiakban is. Ez a kormány az elejétől kezdve szétesőben van, hiszen az összes párt mindennel foglalkozik, csak az ország népével nem. Függetlenül attól, hogyan oldódik meg ez a kormányválság, hány tagja lesz a kormánynak vagy milyen lesz az összetétele, a káosz és a zűrzavar fog továbbra is uralkodni, mert ez kódolva van a kormány DNS-ében.

Azzal, hogy az SaS ultimátumot adott az OĽaNO-nak, miszerint, ha Matovič nem lép vissza a pénzügyminisztériumi tisztségéből, akkor az SaS-es miniszterek lemondanak. Az SaS egy éve már eljátszott egy hasonló dolgot. Akkor bejött neki, hiszen Matovič kénytelen volt visszalépni. Ön szerint az SaS tényleg nyerő pozícióban van, hogy megengedheti magának azt, hogy feltételeket szabjon?

Nem, az SaS elszámolta magát, és még mélyebbre süllyedhet. Az SaS nem folytathat önálló, külön utas politikát. Igor Matovič volt az, aki a választásokon legyőzte Robert Ficót, nem pedig Richard Sulík. 2021 tavaszán más volt a helyzet. Akkor Igor Matovičcsal az összes koalíciós párt szembement, beleértve Zuzana Čaputovát, aki csak azért fogadta el a miniszterek lemondását az elnöki palotában, hogy néhány nappal később ismét kinevezhesse őket újra a miniszteri posztokra. Ha csak az SaS követelte volna Matovič távozását, nem jártak volna sikerrel.

Egyet biztosan tudunk, az OĽaNO-n belül hallani sem akarnak az SaS feltételeiről. Mivel magyarázza azt, hogy Matovičnak ilyen nagy a támogatottsága a párton belül?

Ez az ő pártja, senki másé. Minden társa nagyon jól tudja, hogy a politikai karrierje csakis Matovičtól függ, hiszen ő ennek a pártnak a szíve és lelke, minden Igor  Matovič akaratán múlik. Nélküle a párt nem létezne, és a többi OĽaNO-s képviselő sem ülne a parlamenti padsorokban, illetve nem lennének miniszterek, államtitkárok.

Elképzelhető, hogy Igor Matovič mégis visszalép? Vagy máshogy teszem fel a kérdést: a Sulík és Matovič párharcban ki húzza a rövidebbet?

A szlovák politikában minden elképzelhető. Semmit sem szabad kizárni, és minden előfordulhat, mert a szabályokat már mindenki felrúgta, tehát csak improvizálást láthatunk. Teoretikusan elképzelhető, hogy Matovič lemond, de ennek jeleit nem látom, hiszen több dolognak kellene változnia ahhoz, hogy ez reálisan bekövetkezzen. Mindkét „kakas” (Sulík és Matovič) olyan helyzetet teremtett, amelyet az úgymond normális politikusok elkerülnének. Olyan pokoli helyzetet teremtettek ugyanis, amelyben az egyikük biztosan nagyot veszít majd.

Érdekes helyzetben van a miniszterelnök, Eduard Heger. Neki voltak a legjobb kapcsolatai az SaS-szel, más jellem, mint Igor Matovič. Ebben a helyzetben viszont úgy tűnik, Matovičot támogatja. Miért nincs még mindig Hegernek kellő autoritása ahhoz, hogy a dolgokat befolyásolni tudja az OĽaNO-n belül?

Eduard Hegerből nem azért lett miniszterelnök, mert politikai a képességei ezt lehetővé tették, hanem azért, mert a tavaszi helycserét követően Igor Matovič őt választotta ki utódjaként. Nem kis túlzással az is elmondható, ha Matovič kulturális miniszter akart volna lenni, akkor ma Natália Milanová lenne a miniszterelnök.

Vagyis nem Heger tartja fogva Matovičot, hanem fordítva. A tekintélyt nem lehet kikényszeríteni, tekintélyt csak megszerezni lehet, és Hegerben ez nincs meg, különben már lenne tekintélye.

Nem is olyan régen a történelmi helyzet is kedvezett neki, de nem volt hajlandó Csehország és Lengyelország miniszterelnökeivel együtt kiutazni Kijevbe, hogy Vladimír Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon. Ám Heger ettől megijedt. Eduard Hegernek se tekintélye, se tisztelete, se pártja, se semmije nincs. Igor Matovič azonban mindezek birtokában van.

A többi koalíciós párt képviselői, a Sme rodina és a Za ľudí egyértműen azon az állásponton vannak, hogy a négyes koalíciónak folytatódnia kell, tehát az SaS-nek hátrébb kell lépnie a feltételeivel. Ha ezek a pártok Sulíkkal együtt követelnék Matovič lemondását, más lenne a leányzó fekvése, más pozícióban lennének Matovičék?

Nehezen elképzelhető, hogy ezt megteszik, hiszen semmit nem érnének el ezzel, de annál inkább veszítenének többet, hiszen senki nem akarja elveszíteni a jelenlegi pozícióját. Ugyanakkor nem lehet ezt sem teljesen kizárni, de Matovičnál vannak az ütőkártyák. Matovičot nem tudják félreállítani, a képviselői mandátumát sem tudják tőle elvenni. Egyszerűen fogalmazva, Igor Matovič és az ő 48 párttársa nélkül a parlamentben egyetlen kormány sem képes hosszútávon működni. Az emberek és az ország érdekében sem lenne szerencsés egy sokkal kisebb kormány.

A Sme rodinának pedig teljesen mindegy, hiszen, ha előrehozott választásokra kerülne sor, akkor ők bárkivel együttműködnének, például a Peter Pellegrini vezette Hlas-szal is.

A Sme rodina mindenkivel képes együttműködni, aki hajlandó az ígéreteiket megvalósítani. A választóiknak mindent el tudnak magyarázni, tehát nemcsak a Hlas-szal képesek együttműködni. Ezt olyan példával lehet illusztrálni, hogy nem számít, milyen színű a macska, a lényeg az, hogy tudjon egeret fogni.

Olyan lehetőségek is felmerültek, hogy ha kisebbségi kormányra kerülne sor, akkor az OĽaNO a fasisztákkal is megegyezne a kisebbségi kormány csendes támogatásában. Ezt el tudja ezt képzelni?

El tudom képzelni, de nem hiszem, hogy ez reális forgatókönyv lenne. Azért sem, mert egy kisebbségi kormány miniszterelnöke több képességet igényel, mint amivel Eduard Heger rendelkezik. Egyébként Szlovákiában szinte mindenki a fasisztákat szidja, de tény, hogy valójában nincs is fasiszta párt, mert az alkotmány ezt nem teszi lehetővé. Ha a Kotleba-féle ĽSNS pártot értjük a fasiszták alatt, akkor viszont tény, hogy ez nem egyértelmű kérdés, hiszen a bíróság is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Több szakértő azzal magyarázza az SaS lépését, hogy a párt véget akar vetni a koalícióban való szenvedésüknek, mert a választóik nehezményezik, hogy a kormányon belül szenvedőfélként szerepelnek, és így ők is részesei a kormány „észszerűtlen” döntéseinek. Valós érv az SaS részéről, hogy számukra sokkal kifizetődőbb lenne az ellenzéki szerep, még úgy is, hogy titokban támogatnák a kormánykoalíciót? Ezzel ugyanis elkerülhetnék az előrehozott választásokat, és a választóikat sem veszítenék el.

Egyértelmű, hogy az SaS is felelős azért a helyzetért, ami az országban kialakult, hiszen az elejétől fogva a kormányon vannak. Ez akkor sem fog változni, ha kilépnek a koalícióból. Sőt, az SaS akkor is kormányban marad, ha a miniszterek távoznak, hiszen, Sulík úgy képzeli, hogy csak a miniszterei dobják be a törülközőt, az államtitkárok, és a SaS által jelölt hivatalban lévő személyek a helyükön maradnának.

Ha le is mondanának tehát az SaS-es miniszterek, az előbb említett SaS-által nominált képviselők maradnának.

Én nem látom értelmét annak, hogy az SaS ellenzékből támogassa Matovič kisebbségi kormányát. Ilyen alapon akkor maradhatnának a kormányban is. Előrehozott választásról pedig korai beszélni, hiszen először az alkotmánymódosítást kellene jóváhagyni, ami lehetővé tenné tenné annak megtartását.

Több forgatókönyv is ismeretes a kormányválság lezárására. Ön ezek közül melyiket tartja reálisnak? Kisebbségi kormány alakul az SaS nélkül, és aztán idővel készülhetünk az előrehozott választásra, vagy a kisebbségi kormányzás kihúzza a választási időszak végéig? Netalán az SaS visszakozik a követeléseivel, és megoldódik a koalíciós válság?

Több forgatókönyv is létezik. Politikai kommentátor vagyok, nem pedig jós, hogy tudjam előre, mi fog történni. Amit megfőztek, azt eszik majd meg, a kormány bizonyítványát pedig a választók állítják ki a következő választáson. Ha összevetjük a két évvel ezelőtt alakult koalícióhoz fűzött reményeket a jelenlegi helyzettel, akkor valószínűleg nem lesz túl szép a bizonyítvány. Az infláció pedig napról napra nő. 

Szlovákia az egyetlen ország az EU-ban, ahol az emberek nem kapnak megfelelő segítséget az államtól.

Az egyetlen pozitív kivételt a kiskorú gyermekes családok támogatása jelenti. Három alapvető tényt állapítottam meg.  Az első az, hogy Szlovákia a legrosszabb időket éli, s éppen most van a legrosszabb kormánya. A második, hogy amilyen vezetőket választunk, olyanokat kapunk. A harmadik ténymegállapítás pedig az, hogy a politikusok nem a társadalom színe-javát képviselik, hanem inkább a politikai élet fokmérői, vagy ha jobban tetszik: a politikusok átvitt értelemben társadalmunk tükörképei.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.