Hol tart a Magyar Szövetség egy évvel a tisztújítás után?
A Metszet őszi évadának második vitaestjén a Magyar Szövetség utóbbi egy évét, a párt előtt álló lehetőségeket és kihívásokat járta körül Kovács Balázs elemző, Králik Róbert publicista, Renczes Ágoston szerkesztő, újságíró és Sál Attila pedagógus.
Vendégeink kitárgyalták, hogyan értékelhető a Magyar Szövetség politikája az utóbbi egy évben, hol tart a meghirdetett korszakváltás. Arra is keresték a válaszokat, szavazatokra váltható-e a lokálpatriotizmus, és górcső alá vették, hol vannak a választói tartalékok.
Első körben vendégeink arra a felvetésre válaszoltak, hol tart a Magyar Szövetség múlt őszi tisztújítását követően meghirdetett korszakváltás.
Králik Róbert szerint a folyamat a felénél jár, Sál Attila szerint az elmúlt egy év legfőbb eredménye, hogy a párt háza táján nyugalom van, lehet dolgozni. Kovács Balázs úgy fogalmazott, az elmúlt egy év meghatározó folyamata a Magyar Szövetség középre zárása volt. Renczes Ágoston értékelése szerint a tisztújítás, az új vezetés felállása is felér egy kisebb korszakváltással, vagyis a folyamat elindult.
Kovács Balázs hozzátette, a korábbi időszakban a magyar párt rendre kihagyta a lehetőséget arra, hogy egy-egy témát felkaroljon. Most ebben a tekintetben látható az előrelépés, erre volt jellemző példa Kovács szerint a száj- és körömfájás járvány, illetve a szőlősgazdákat sújtó aranyszínű sárgaság, amely ügyeket a pártok közül a Magyar Szövetség tárt elsőként a nyilvánosság elé.
Sál Attila a 2020-as választások kapcsolódó emlékét idézte fel, amikor a Most–Híd helyi elnökével azon vetélkedtek a Lévai járásban fekvő magyar településen, melyik párt nyeri a versenyfutást. A választási eredmény mindkettejüket hidegzu-hanyként érte, hiszen a faluban Igor Matovič pártja lett a befutó. Sál Attila elmondása szerint akkor értette meg, nincs arra lehetőség, hogy két magyar ember a Felvidéken politikai nézetkülönbségei miatt egymásnak feszüljön. A korszakváltást abban látja, mostanra nem kell többes számban beszélni, mert egy magyar párt van.
Králik Róbert szerint a párt szempontjából pozitív jelenségként írható le, hogy nem nyit új frontokat, megférnek a soraiban olyanok is, akik eltérő ideológiákat vallanak. Ez viszont felvet egy újabb kérdést, az ideológiák mentén élesen megosztott szlovákiai politikában hová helyezkedik majd a Magyar Szövetség.
Králik úgy vélekedett, az elmúlt egy évben a párt kommunikációja több kérdésben közelített az ellenzék állításaihoz. Renczes Ágoston azt emelte ki, hogy a Magyar Szövetség jelenleg nem azzal kerül a hírekbe, milyen belső viták feszítik a pártot, hanem azzal, milyen szakpolitikai témákat vállalnak fel a politikusai. Az újságíró hozzátette, a Fico-kormány sorban szállítja azokat a témákat, amelyek a magyar közösséget érzékenyen érintik.
Sál Attila felidézte, a 2023-as választási kampányban egyetlen utcán belül két szögesen eltérő véleményt hallott a párt szavazóitól. Egyikük arra az esetre kilátásba helyezte, hogy soha többet nem szavaz a pártra, ha az a parlamentbe kerülve összefog Ficóékkal, a másik pedig ugyanezt ígérte, ha a progresszívek által vezetett kormányba lépne be. Ez olyan zsákutca, amelyből valamilyen kiutat kell találni.
Az egyetlen logikus és értelmes válasz erre az, hogy először oldjuk meg a saját ügyeinket helyben, és azután országosan is, de úgy, hogy elsősorban magunkra tekintünk, és ne olvadjunk el rögtön attól, ha a kormánypártok, vagy a legerősebb ellenzéki párt megszólítnak minket. Vagyis legyen saját irányunk, és ahhoz kellő önbizalmunk – húzta alá Sál Attila, hozzátéve, egyszer kellene berúgnunk a gólt, utána már sokkal könnyebben elhinnénk, hogy tudunk gólt lőni.
Králik Róbert szerint mindannyian a magyar csapatnak szurkolunk, a probléma abban van, hogy eltérő taktikával küldenénk a pályára a csapatot. Hozzátette, Gubík Lászlót messze a legfelkészültebb felvidéki politikusnak tartja, de szerinte a választott taktika jelenleg nem jó. A publicista úgy látja, az önbizalom inkább csak a kinyilatkoztatások szintjén mutatkozik meg. Kovács Balázs szerint a magyar pártnak érzékelnie kell a saját súlyát, nem eshet hanyatt az első szlovák ajánlattól, mint az történt az államfőválasztás első fordulóját követően. A felvidéki magyar politika az elemző szerint elitproblémával küzd, a parlamenten kívülről jóval korlátozottabb eszközök állnak rendelkezésre a politikusi utánpótlás biztosítására. A regionalizmus érvényre juttatása az országos politikában Kovács Balázs szerint komoly kihívás, hiszen a magyarlakta régiók eltérő problémákkal küzdenek.
Renczes Ágoston hangsúlyozta, önmagát lokálpatriótának vallja, de Szarka Lászlót idézve a felvidéki magyarságot a mai napig kényszerközösségnek látja. A felvidéki önazonosságtudat minden embernél más mélységig ér, valakinél nem olyan erős – tette hozzá az újságíró, aki szerint a lokálpatriotizmus ezért önmagában nem feltétlenül nyerő kártya, de még mindig előrébb visz, mint az ideológiai ellentétek kiélezése.
Králik Róbert szerint a régiókban élőket sok minden összeköti, de ez nem elég. A publicista szerint oldalt kell választani, megteremtve a feltételét annak, hogy legalább három-négy magyar képviselő bejusson a parlamentbe, és erre a bázisra alapozva lehessen majd idővel továbblépni. Králik hangsúlyozta, úgy érzi, ugyanabba a folyóba negyedszer is belelépni már nem szabad.
Sál Attila szerint a lokálpatriotizmus nem azt jelenti, hogy felvidéki magyarként dugjuk a homokba a fejünket, és ne gondolkodjunk a világ dolgairól. Pusztán csak arról van szó, hogy nem fogunk egymás között ezekről a dolgokról vitatkozni Szerinte a lokálpatriotizmus mellett a szociális kérdéseket, az ún. kenyértémákat kell zászlójára tűznie a pártnak.
Kovács Balázs emlékeztetett, a szlovák nacionalizmus búvópatakként fel-feltör, és ez összezárhatja a magyar közösséget, erősítve a nemzeti témák hatékonyságát a magyar választók megszólításában. Az elemző ugyanakkor – csatlakozva Sál Attilához – aláhúzta, szükséges a szociális témák felvállalása, de az üzeneteket megfelelően kell célozni. A magyar választók nagyon jelentős hányada él nehéz szociális helyzetben, miközben a magyar párt korábban jellemzően a vállalkozókat szólította meg a gazdasági üzeneteivel – hangsúlyozta Kovács Balázs.
Renczes Ágoston szerint az lenne kívánatos, ha a magyar párt nem ideológiai szempontok alapján választana partnert, hanem a tapasztalat alapján. Renczes utalt arra, hogy a múltban számos magyarellenes intézkedést hoztak a jelenleg kormányon lévők, illetve a Smer a korrupció kérdésében magasan veri a többi pártot. Az újságíró hozzátette, ha a Magyar Szövetség lesz a mérleg nyelve, akkor a kormányalakításkor megkérheti a támogatás árát.
A választók elvárják a magyar párttól, hogy felvállalja a magyar ügyeket, de azt nem várják el, hogy országos ügyekben megoldási javaslatokat tegyen le az asztalra – hangsúlyozta Králik Róbert. A publicista szerint a kormányalakításkor keresni kellene három-négy olyan témát, amely az országos pártok programjában szerepel, és törekedni arra, hogy elérhető legyen azok módosítása a regionális érdekek alapján.
Sál Attila emlékeztetett, nagy számban vannak olyan választók, akik eddig azért nem mentek szavazni, mert taszította őket a magyar pártok közötti torzsalkodás. Most, mivel egyetlen magyar párt van, ez a probléma megoldódott. Hozzátette, ahhoz, hogy a lehető legszélesebb választói rétegeket szólítsa meg, a magyar pártnak két kardot kell tartania, az egyik az etnikai témák, a másik a gazdasági kérdések. Aláhúzta, ki kell küszöbölni a korábbi hibákat, amelyek a kampányokban mutatkoztak, legyen szó az aktivisták bevonásáról, vagy a polgármesterek, helyi képviselők gyenge aktivitásáról a parlamenti választásokat megelőző kampányban.
Králik Róbert korábbi felvetésére reagálva Kovács Balázs hangsúlyozta, ha a Magyar Szövetség már jó előre oldalt választana, úgy viselkedne, mint a rossz piaci kofa, aki elkótyavetyéli a portékáját az első érdeklődőnek, miközben licitálásra is késztethetné a potenciális vásárlókat. Renczes Ágoston hangsúlyozta, meg kell találni az üzeneteket, amelyekkel megszólíthatók azok a választók, akik szociálisan leszakadtak.
Renczes Ágoston és Kovács Balázs kettes és hármas közötti osztályzattal, Králik Róbert hármas alával értékelné a Magyar Szövetség elmúlt egy éves teljesítményét. Sál Attila egy önbizalomnövelő, építő kettest adna, hogy a párt tovább menjen a megkezdett úton.
A különböző világnézetű felvidéki személyiségeket egy asztalhoz ültető műsorunk, a Metszet januárban folytatódik. Átfogó oktatási refomcsomagot fogadott el a parlament, vendégeinkkel a magyar közoktatás előtt álló kihívásokat járjuk körül.
Megjelent a Magyar7 2025/49. számában.
