Hogyan látják a Csemadok jövöjét?
Ősszel tisztújítást tart a Csemadok, az elnöki posztért induló Petheő Attila egy kérdőíves lekérdezés elemzését küldte el szerkesztőségünkbe, amit változtatás nélkül közlünk.
Az elmúlt évtizedben a Csemadokban sosem merült fel annak a lehetősége, hogy egy olyan koncepció mentén kezdjen szerveződni kulturális egyesületünk, ami újabb 75 évet biztosít számunkra. Úgy hiszem, hogy itt az ideje annak, hogy valamiféle cselekvési tervet, stratégiát állítsunk magunk elé. Azt gondoljuk, ha ezt nem tesszük, tovább folytatódik az elmúlt évtized tendenciája és a Csemadok lényege, az alapszervezeteink, egyre inkább eltávolodnak a Csemadok felső vezetésétől. A Csemadokban szemléletváltás kell, de ez nem mehet a szervezet működésének a rovására.
A Békés korszakváltás 2025 kérdőívet ennek a szellemében alkottuk meg. Nagy örömöt jelent, hogy 154, helyi szervezet vezetőségében dolgozó Csemadok tag válaszolt a kérdésekre. Mindösszesen egyébként 202 válasz érkezett, de ennél számnál lezártuk a kérdőívet
Információink szerint a Csemadoknak a belügyminisztériumban 434 bejegyzett tagszervezete van. A Csemadok Országos Irodája által összes alapszervezetnek elküldött levél címzettjeinek számából (azok között sok nem létező cím és sok helyütt nem aktualizált az elnök személye) következtetve megközelítőleg 290 működő alapszervezete van országosan a Csemadoknak. Ennek fényében a közel 50%-os alapszervezeti lefedettsége a kérdőívet reprezantatívvá teszi.
A Csemadok a Kárpát-medencében a legkiterjedtebb hálózattal bíró szervezet. Felvidéken mi vagyunk a legerősebbek, akik minden magyarok lakta településen ott vagyunk, részesei vagyunk a tényleges felvidéki magyar életnek. A kérdőívből kiderül, hogy miként értékelik a Csemadok helyzetét maguk a helyi vezetők.
Ebből az tűnik ki, hogy a válaszadók több mint a fele mérsékelten derűlátó, viszont aggodalommal tölthet el bennünket, hogy több mint 45% súlyos problémákat és gyengülést érez a szervezetben. Az is mindenképpen figyelemfelkeltő adat lehet a jelenlegi vezetés számára is, hogy az alapszervezeti vezetőknek a helyi tagság létszámának alakulása kapcsán 43,6%-ka mondta azt, hogy csökken a taglétszám. A legnagyobb kihívásnak a tagtoborzás terén a 76,7% szerint az érdeklődés hiányát a fiatalok részéről, 67,8% az elöregedő tagságot, míg 26,7% a korlátozott anyagi lehetőségeket látja.
Az alapszervezetek pénzügyi helyzetéről csupán a válaszadók 24,3%-ka mondja azt, hogy stabil és fenntartható. Az alapszervezetek legfőbb bevételei a tagságtól és a helyi önkormányzatoktól érkeznek a válaszok alapján. A magyarországi és szlovákiai állami támogatásokat kapó központtól, a válaszadók 86,1%-ka válaszolta azt, hogy nem érkezik onnan anyagi támogatás az alapszervezetének. Ez azt a látszatot keltheti sokakban, hogy a működési költségekre szánt alanyi jogon járó állami támogatások elakadnak valahol útközben a Csemadok létét jelentő alapszervezetek felé. A Csemadok alapszervezetek többsége semmit nem lát a központba beérkező euró százezrekre rúgó támogatásokból. Mind a mai napig az önkormányzatok támogatásából, helyi vállalkozók támogatásaiból és legnagyobb mértékben a tagság és az alapszervezetek elnökségi tagjai által összeadott pénzből és sok munkával szervezik a közösséget. A válaszadók 85,1%-ka örömmel fogadna egy alapszervezeteknek elkülönített pályázati alapot. A pályázati lehetőségek felkutatásában is elfogadná a segítséget a válaszadók 75,7%-ka, sőt közel háromnegyedük indokoltnak tartana erre a célra egy pályázatíró iroda létrehozását. Annak is örülne a válaszadók 83,2%-ka, ha az országos Csemadok a költségvetéséből biztosítana az alapszervezeteknek közéleti előadásokat, koncerteket, vagy egyéb művészeti produkciót. De 57,4%-nak segítséget jelentene, ha nemzeti ünnepeink alkalmával szónokot javasolna vagy biztosítana a Csemadok központ.
Sokszor emlegetett téma, hogy az alapszervezeteknek, a műkedvelő csoportjainknak segítség kell a fellépési lehetőségek felkutatásában. Az ebben adott segítségnek a válaszadók 63,9%-ka örülne, ahogy többség örömmel fogadná, ha a helyi rendezvények megjelentetésében segítene médiafelülethez jutni az országos Csemadok.
Arról, hogy a szlovákiai magyarság legnagyobb közművelődési egyesülete rendelkezik-e bármiféle hosszú távú, a felvidéki magyar közösség szervezettségében, a kulturális életünk alkotóelemeinek összetartásában előre mutató, tervszerűséget sugalló elgondolással, a válaszadók többsége nem tud. De a válaszok azt mutatják, hogy korábban senki sem kérdezte meg az alapszervezeti vezetőket arról sem, hogy mely területeken látja leginkább szükségesnek a Csemadok fejlesztését. A válaszadók nagy többsége az ifjúság bevonásában, a rendezvények modernizálásában, a digitális jelenlét erősítésében és az infrastruktúra fejlesztésében látja a fejlődés lehetőségét. A döntő többség modern kulturális és zenei eseményeket, ifjúsági rendezvényeket, hagyományőrző programokat, közéleti előadásokat és képzéseket, illetve szakmai előadásokat lát szívesen. Nagy öröm, hogy a válaszadók fontosnak vélik, hogy az értelmiségieket összefogja a Csemadok és velük közösséget hozzon létre.
Az alakulás óta a Csemadokban most érezhető talán a harmadik generációváltás szele – elmentek az alapítótagok. A ma 55 év feletti generáció vitte tovább az alapítók örökségét, de már közülük is sokan szívesen átadnák a helyüket, vagyis szükséges az új emberek bevonása. Az elmúlt évtizedben ad hoc, olykor jelszavak szintjén kezelték az ifjúság dolgát, amely fontos stratégiai eleme kell, hogy legyen a működésünknek, így a kérdőívben is hangsúlyos szerepet kapott. A válaszadók szerint iskolai együttműködésekkel, táborokkal, interaktív és modern programok szervezése, a digitális platformok és a közösségi média hatékonyabb használata, ösztöndíjak alapítása és képzések szervezése a legjobb irány, hogy a fiatalokat bevonzzuk, de tudjuk, hogy az ő megkérdezésük nélkül nem szabad ezen az úton elindulni. A fiatal Csemadok tagoknak szervezendő, végzettséget adó képzések elindítását a válaszadók 82,7%-ka támogatná, ahogy szinte ugyanennyien örülnének, ha művelődési táborokat szervezne és a Felvidék történelmi helyeire szervezne kirándulásokat a Csemadok. Nem hagyhatjuk viszont figyelmen kívül, hogy a válaszadók 69,3%-ka úgy látja, hogy nem igazán vonzzák a fiatalokat jelenleg a Csemadok rendezvényei.
Sajnálatos tendenciára mutat rá a válaszadók véleménye, amelyből az tűnik ki, hogy a 2/3-uk bizonytalannak látja, vagy negatívan vélekedik a Csemadok jövőjéről. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy az alapszervezeteknek a megkérdezettek közel 90%-ka szerint ritkán vagy egyáltalán nincs kapcsolata a Csemadok felső vezetésével, biztató azonban, hogy a területi választmányokkal 65,3%-nak rendszeres a kapcsolata.
Fontos irányt szabhat a Csemadok működésének, hogy a válaszadók 73,3%-ka támogatja továbbra is, hogy a Csemadok a felvidéki magyarságot érintő társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. 56,4% azt válaszolta, hogy a Csemadoknak támogatnia kell a felvidéki magyar politikumot, hogy a nemzetrésznek magyar érdekképviselete legyen a parlamentben, viszont a válaszadók 40,6%-ka ellenzi, hogy a Csemadok pártpolitikai kérdésekben állást foglaljon. Ez a válasz azt a tendenciát is erősíti, miszerint pártpolitikusokat nem látnak szívesen a Csemadok országos vezetői között. Ennek tudatában rossz iránynak tűnik, ha a Csemadok politikai pártokat szolgál. Itt tartjuk fontosnak kifejezni a válaszadók óhaját, miszerint szorosabbra kell fűznünk a kapcsolatot az itthoni magyar szakmai szervezetekkel bizonyos témakörök mentén, amilyen például a magyar iskolaválasztás kérdése.
A kérdőív végén 53 egyéni javaslat érkezett a Csemadok megerősítésének szándékával. A válaszadók az alábbiakat emelték ki:
- „szükséges a rendszeres, folyamatos kommunikáció, találkozás, vitafórumok.... s módszertani változások, külön ifjúsági programok, vetélkedők, -s központi személyi változások szükségeltetnek.“
- „A Csemadoknak nem csak helyi, területi, de országos szinten is szüksége lenne egy olyan adatbázisra, mely összegyűjti azokat a vállalkozásokat, cégeket, melyek magyar érzelműek és hajlandóak anyagi, illetve tárgyi segítséget nyújtani a Csemadok egyes rendezvényeihez.“
- „Az országos elnöknek évente-kétévente, de legalább egy választási időszakban egyszer fel kellene keresnie az alapszervezeteket, a tagokkal érdemi párbeszédet folytatnia.“
- „Az egyetlen szlovákiai magyar egyetemen jöjjön létre külön alapszervezet. Ezt ne a TV, hanem az országos elnökség segítse aktívan, hiszen ők a jövő értelmisége. (Megj.: A már végzett magyar hallgatókat is meg kellene próbálni bevonni nem csak a Selye János Egyetemről, de a többi egyetem magyar közösségéből is - JuGyIK, JAIK, JóMóD, stb.)“
- „Összehangolni a Csemadok és a polgári társulások programjait, hogy egyik szervezet se szervezzen rá a másikra, tehát túl sok a program és néha nem tud az ember választani melyiket látogassa meg.“
- „A fiatalság bevonzása érdekében haladni a korral és a programok modernizálása, esetleg egyéni kutatást végezni hogy kinek mi a hobbija és ha egy ágazathoz több jelenkező is van akkor a településen olyan rendezvényeket vagy délutáni foglalkozásokat szervezni, rendszeressé tenni.“
- „Fiatalítsanak! Bizonyára több ASZ-ben vannak aktív, tenni akaró 20-30 évesek. A 15-20 éve regnáló, mostanra kb. 60 éves ASZ-elnökök láthatóan nem tudták bevonzani a mostani fiatalságot... Talán majd a velük egykorúak... Örülök ennek a kérdőívnek, remélem lesz eredménye. Sok sikert kívánok hozzá.“
- „Vitafórumok kialakítására lenne szükség teljesen helyi szinteken, hogy végre kibeszélésre kerüljenek a problémák, és alulról való építkezés szükséges (a régiók hangja). A Csemadok strukturális átalakítása elkerülhetetlen. Egy hatékonyságra és transzparenciára támaszkodó új szervezeti modell kell (kompetenciák meghatározása, ellenőrzési mechanizmusok).“
- „A kevesebb nèha több elven közössègèpítő programok szervezèse mivel lentről kell felèpíteni a szervezetet.“
- „Ahogy a felvidéki politikum, úgy a Csemadok is ne csak látszat tevékenységet végezzen( főleg a felső vezetés). Magyarnak lenni csak szívből lehet és tűzzel kell cselekedni. Mi, magyarok inkább tűzben élünk, mint húggyban ázzunk! Új jelszó: Szívvel-lélekkel magyar!“
- „Modern arculat és közösségi média jelenlét: Facebook, Instagram, YouTube, TikTok, hamàr a fiatalabb generációt is beszeretnék vonni. Túlzottan hagyományőrző, kevéssé innovatív . Ha lenne utánpótlás az idősebb vezetőségi tagok mentorként funcionálhatnának átadva a “stafétabotot” és ami NAGYON FONTOS , AMIT TUDATOSÍTANI KELLENE: A fiatal generáció különösen érzékeny az őszinteségre és függetlenségre. Ráadásul a politika általában megterhelt, vitás téma számukra, nem vonzó, hanem kiábrándító közeg. vonzóbb programokat mint pl. Workshopok, képzések, slam-poetry… Stratégiai terv kidolgozása - 2030-ig, szakemberek bevonásával és tanulni, tanulni a jól működő hazai ill.külföldi civil szervezetektől. Köszönöm, hogy lehetőséget adtak a konstruktív véleménynyilvánításra.“
- „Nagyon örülök, hogy végre megszületett ez a kérdőív. Fontosnak tartom, hogy a fiatal generációt hallgassa meg az idősebb és adjon teret az esetleges más véleménynek is. Mindenképpen változtatásra van szükség, ha szeretnénk, hogy 10 év múlva is legyen CSEMADOK. Köszönöm a lehetőséget.“
- „A bizalom visszaszerzése rendkívül fontos magában a szervezeten belül és kívül is, a közös munkában erre kell helyezni a hangsúlyt. Az alapszabályban egyértelműen meg kell fogalmazni a hatásköröket, ahogyan azok betartását is meg kell követelni. A jövökép meghatározását stratégiai tervben kellene meghatározni, melynek alapján a munkát célzottan lehet végezni. A tervben kiemelkedő helyet kell, hogy kapjon a jövő nemzedékének megszólítása, fiatalok ösztönzése, szerepvállalása a csemadokos munkára.“
- „Csemadok tartalmas nyári diák táborok Csemadok általános iskolai diák havi újság amelyben fel vannak tüntetve a versenyeken elért sikeres diákok nevei sok más egyéb“
A fentiekben vázolt, kérdőívre adott válaszok a szervezet fejlődését segítik. Szükséges, hogy meghallgassuk azokat, akik a Csemadokot jelentik. Úgy hiszem, hogy egy országos Csemadok stratégia alkotás hosszú folyamat, amiből nem szabad kihagyni egy szervezetet sem, mert mindannyian másképpen, más irányból látjuk olykor közösségünk helyzetét. Egy olyan koncepció megalkotása halaszthatatlan a válaszok tükrében, ami az alapszervezetek, a közösségeket erősíti, mert a jelenlegi helyzet rontja szervezetünk és a nemzetrész túlélési esélyeit. Úgy kell a cselekvési tervet megalkotni, hogy ne feledjük el az előttünk járó és a Csemadokban dolgozó közösségek érdemeit és mindig értékeljük a mögöttünk lévő hét évtizedes munkát, aminek köszönhetően most itt lehetünk.
Petheő Attila
