Harmickét éve kitűzött célt sikerülhet megvalósítani - interjú Őry Péterrel
Miért van szükség az országos önkormányzati társulások mellett egy kifejezetten a magyarlakta települések önkormányzatait tömörítő testületre? A Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás (SZMÖT) lehet a három évtizede remélt önigazgatási modell csírája? Őry Pétert, a Magyar Szövetség alelnökét, a SZMÖT alapítóját arról is kérdeztük, milyen év vár a településekre 2026-ban.
Amikor októberben bejelentették, hogy bejegyezték a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulást, úgy fogalmazott, harminckét éve kitűzött célt sikerülhet megvalósítani. Kifejtené, mire gondolt?
Az 1994. január 8-i komáromi önkormányzati találkozón olyan távlati célokat tűztek ki a felvidéki magyarság elé, melyek megvalósítása sok esetben azóta is várat magára. Az egyik ilyen cél az volt, hogy a magyarlakta települések önkormányzatait intézményes keretbe tömörítsék, és a magyar közösség sajátos érdekeinek képviseletét ezen keresztül lehessen szakmailag biztosítani. A komáromi nagygyűlés harmincadik évfordulójára a Csallóközi Falvak és Városok Társulása, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) és a Pro Civis emlékkonferenciát szervezett. Itt fogalmazódott meg, hogy az 1994 óta elmaradt célt teljesíteni kellene. Ezt követően elindult az előkészítő munka, amely során először megvizsgáltuk, van-e érdeklődés egy ilyen társulás létrehozására. A következő körben felmértük, milyen problémákkal küzdenek a települési önkormányzatok, és milyen megoldási lehetőségek állnak rendelkezésre.
Jól értem, ezzel megnyitják a kaput azon települések polgármesterei, helyi képviselői előtt is, ahol az önkormányzat testületileg nem szeretne csatlakozni a SZMÖT-höz?
Igen, van arra példa, hogy a polgármester magyar és szívesen csatlakozna, de azt látja, hogy a testület vélhetően nem szavazná meg, hogy az önkormányzat egy magyar tárgyalási nyelvvel működő társulásba lépjen be. Folytatva az előkészítő munkát, a következő lépés az alapszabály kidolgozása volt, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a társulást bejegyezze a belügyminisztérium. A bejegyzés meg is történt még idén tavasszal.
Melyek a következő lépések? Mit kell még teljesíteni ahhoz, hogy a SZMÖT ténylegesen elkezdhesse a működését?
Ahhoz, hogy az önkormányzati társulás ténylegesen életre keljen, szükség lesz egy alakuló közgyűlésre. Erre leghamarabb a jövő év elején kerülhet sor. A kidolgozott alapszabályt kiküldtük minden egyes magyarok által lakott település polgármesterének. Küldtünk egy belépési nyilatkozatot jogi, illetve természetes személy részére. Elküldtük a mintahatározatokat a belépésről, és kértük, hogy lehetőség szerint terjesszék azt a testületek elé. Most érkeznek a visszajelzések.
Milyenek a visszhangok? Novemberben jóvá kell hagyni a költségvetést, vagyis jó eséllyel minden településen ülésezik a testület.
Igen, november 21-ig kell elfogadni a költségvetést, de vannak települések, ahol januárban vagy februárban is összeül a testület, és határozhatnak a SZMÖT-be való belépésről.
Ha már itt tartunk. Két országos önkormányzati társulás is működik, mi az, amit a SZMÖT ehhez hozzá tud tenni?
Számos téma van, amit a többségi közeg nem érez magáénak. Ilyen a kétnyelvűség, a magyar oktatási és kulturális intézmények fenntartása, vagy éppen az önkormányzatok finanszírozása, amely jellemzően a dél-szlovákiai településeket érinti hátrányosan. A magassági kvóta szerinti pénzosztás a legalább 300 méter tengerszint feletti magasságban fekvő településeket hozza előnyös helyzetbe. Ráadásul a nagysági kvóta miatt minél kisebb egy település, annál rosszabbul jár, hiszen az ötvenezer lakost meghaladó településeket kezeli kiemelten a rendszer. Visszatérve a SZMÖT létjogosultságához, kevéssé ismert, de a ruszin települések már megalapították a maguk érdekvédelmi szervezetét.
Vagyis támogatják, hogy a SZMÖT-höz csatlakozó önkormányzatok az országos társulásokban is jelen legyenek...
Igen, ez lenne a kívánatos.
Említette, hogy a magyar intézmények fenntartása az egyik olyan sajátos kérdés, amit a többségi közeg nem érez a magáénak. Jelenleg melyek a legégetőbb problémák?
Januártól változott az óvodák finaszírozása, fejpénzrendszert vezettek be. Van olyan felső-csallóközi település, ahol egy több száz fős szlovák óvoda mellett egy kis létszámú magyar óvoda működik. A polgármester kolléga jelezte, hogy a magyar óvodában a decemberi béreket nem tudja kigazdálkodni az önkormányzat. Ez is egy olyan kérdés, amit be kell vinni a köztudatba. Ennek a megjelenítése sokkal hatékonyabb akkor, ha egyszerre több önkormányzat veti fel a problémát. Mondok egy másik példát.
A nemzetiségi oktatás finanszírozására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a szlovák tannyelvű intézményekre, vagyis itt sem jelennek meg a sajátos szempontok.
Ha jól értem, a SZMÖT feladata elsősorban az lehet, hogy ezeket a problémákat a nyilvánosság elé tárja?
Egyrészt igen, másfelől, ha az illetékesekkel tárgyalunk, ahogy már utaltam rá, erősíti a pozíciónkat, ha testületileg lépünk fel. A Pro Civis nevében nem egyszer dolgoztunk ki ötleteket, javaslatokat, de ezt egy kis egyesületként tettük meg. Dimenziókban más ereje van annak, ha egy olyan intézmény jön a javaslatokkal, amely mögött kétszáz önkormányzat sorakozik fel.
Említettem már, a meghívók kimentek, de egy újabb körben fogjuk megszólítani a településeket, személyesen a helyszínen. Tapasztalatom szerint ezek a szakmai találkozók mindig nagyon hasznosak, mert visszajelzéseket kapunk az adott régióból.
Az említetteken túl milyen gyakorlati segítséget nyújthat majd a SZMÖT a csatlakozó önkormányzatoknak?
Több intézmény alapításában is részt vettem az évek során, ezért kellő óvatossággal azt mondom, kijelöltük a célt, látjuk hová szeretnénk eljutni, de az induláskor sosem tudjuk igazán, mi lesz az út vége. Annyi biztos, most van egy óriási lehetőség és feladat, ha a SZMÖT úgy fog működni, ahogy elgondoltuk, kiemelten fogja tudni segíteni az önkormányzatainkat.
A Pro Civisben egy olyan mesterséges intelligencián alapuló platform létrehozásán dolgozunk, amely elvégzi a szlovák nyelvű dokumentumok magyarra fordítását. Ez a platform arra is képes, hogy a testületi ülések is lejegyezhetőek legyenek magyar, vagy éppen szlovák nyelven. A minőségi fordítás érdekében a szaknyelvi terminológiát össze kell rakni, ez jelenti a legnagyobb kihívást. Különösen hasznos lehet ez az alkalmazás azokon a településeken, ahol a mindennapokban napjainkra általánossá vált a szlovák nyelv használata. A helyi dokumentumok magyar fordítása már esetükben sem jelenthet gondot.
Említette, hogy a magyar önkormányzatok összefogása még az 1994-es komáromi nagygyűlésen fogalmazódott meg. Joggal feltételezhetjük, hogy az önigazgatási modell csírája húzódik meg az elképzelés mögött?
Azt gondolom, az elsődleges feladat az, hogy szakmai alapon tömörítsük össze a magyar közösség problémái irányába nyitott önkormányzatokat, illetve személyeket. Egy ilyen társulás azonban távlatosan oda is eljuthat, hogy idővel akár saját intézményhálózatot is képes legyen fenntartani - iskolát, kulturális intézményt, vagy akár médiumot.
Hasonlóan ahhoz, ahogy például a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács a fenntartója több magyar intézménynek?
Ezért is fogalmaztam az előbb úgy, hogy a SZMÖT elsődleges célja, hogy a regionális problémákat, a sajátos ügyeinket nagyobb súllyal, szakmai alapon tudjuk megjeleníteni az államigazgatási szervek előtt, és megoldásokat tudjunk elérni.
Távlatokról beszéltünk, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a konszolidációs csomag nagyon nehéz helyzetbe hozza a településeket. Milyen év vár az önkormányzatokra?
Általában azt feltételezik, ha valaki polgármester vagy helyi képviselő, azonnal a problémákat kezdi sorolni. Sajnos azt kell mondjam, nem panaszáradatról van szó, a kialakulóban lévő helyzet szinte tarthatatlan. Nincs rá jobb szó, a kormányzat újabb terheket ró az önkormányzatokra, és közben cinikusan megvonja a vállát. Amíg tavaly hetven százalékot kaptunk a természetes személyek által befizetett adókból, idén 55,1 százalékot, jövőre pedig 53-at. Eközben újrasúlyozzák az önkormányzatok finanszírozásáról szóló képletet.
Ilyen forgatókönyvre számíthatnak az önkormányzatok is a jövő évben: hiába emelik a finanszírozásuk egyik tételét, de összességében kevesebből gazdálkodhatnak. A másik probléma az, hogy az elmúlt években az önkormányzatok csak úgy tudtak eleget tenni az államtól átruházott kötelezettségeiknek, hogy megemelték a helyi adókat. Több polgármester kollégámmal beszéltem, akiktől azt hallom, a lakosokat már nem lehet további adóemelésekkel terhelni, sokan már nem tudnák megfizetni a megemelt járulékokat. Azt látom, annnyira a lehetőségei határára ért az önkormányzati szféra, hogy a továbbiakban már nem tudja átvenni az állam elhibázott gazdálkodásának a terheit. Szlovákia az áfacsalások tekintetében az Európai Unió élmezőnyében van – 1,3 milliárd euró hiányzik csak az áfabevételekből – közben a kormány az önkormányzatokon akar megspórolni újabb ötven meg százmilliót.
Nem jó helyen keresik a pénzt...
Így van. Nem lesz egyszerű a jövő év. Azt is el kell mondani, hogy olyan költségvetés elfogadására kényszeríti a kormány az önkormányzatokat, amely szakmailag nem megalapozott.
Gondoljunk bele, tervezhetjük odahaza új autó vásárlását, ha majd emelik a bérünket, azután meg elengedjük az ötletet, mert nem lesz béremelés. A realitás nem így néz ki.
A beszélgetés megtekinthető a Ma7 közéleti magazinműsora, a Nézőpont november 14-i adásában.
Megjelent a Magyar7 2025/47. számában.
