Ha fele annyit foglalkozott volna a kisebbségi jogokkal, mint a szivárványos mozgalommal, akár elégedettek is lehetnénk

Az ombudsmant a parlament választja öt évre, egy-egy jelölést legalább 15 parlamenti képviselőnek kell támogatnia. Az emberjogi biztos független intézmény, amelynek célja az alapvető emberi jogok és szabadságjogok védelme, illetve a figyelem felhívása a jogsértésekre és jogorvoslat kérelmezése.

Egyelőre úgy tűnik, nem tülekednek a jelöltek a posztért. Az érdektelenséget bizonyára az is okozza, hogy

a kormánykoalíciót, de az ellenzéket sem érdekelte túlságosan az utóbbi években az ombudsman intézménye, ami abban is megnyilvánult, hogy a képviselők többsége rendre ignorálta az emberjogi biztos évértékelő parlamenti jelentéseit.

Az utóbbi években többnyire csak néhány képviselő ülte végig az ombudsmani jelentéseket, a szavazások során pedig többször is előfordult, hogy nem volt kellő szavazatszám ahhoz, hogy a jelentéseket a parlamenti testület tudomásul vegye.

Így volt ez például az emberjogi biztos asszony 2019-es és 2020-as évekre vonatkozó parlamenti évértékelő jelentése során is.  Az ombudsmani hivatal weboldalán található adatok alapján Az elmúlt öt évben évente átlagosan több mint kétezer beadványt kapott a hivatal, amelyekből évente körülbelül 170 esetben állapították meg, hogy sérültek az alapvető jogok és szabadságjogok.

Kifogásolta a roma diszkriminációt, foglalkozott a törvénytelen sterilizálásokért járó kárpótlásokkal, felvetette a nők reproduktív jogainak vagy a szülési ellátás javításának a kérdését is, figyelmeztetett a korrupció terjedésére, vizsgálta a biztonsági erők és más kormányzati intézmények képviselői által elkövetett hatalommal való visszaélésről szóló bejelentéseket. 2020-ban a pandémiával kapcsolatos beadványok kerültek leginkább górcső alá, ezek kapcsán az ombudsman

a kötelező állami karantén végrehajtásának hiányosságaira hívta fel a figyelmet, és a rendszer újraértékelését javasolta, hogy a megvalósítás során ne sérüljenek az alapvető jogok.

Szót emelt a gyermekek és idősek vagy a társadalom peremére került embercsoport védelme érdekében, felhívta a figyelmet a generációs szegénységre és csaknem minden évértékelő jelentésében hallatta a hangját a LMGBT csoporthoz tartozók jogainak védelmében, elítélte a leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek és interszexuálisok elleni gyűlöletbeszédeket. 2019-ben például az azonos nemű párok számára az egyenlőséget biztosító minimális jogi keretet szorgalmazta a parlamentben, és azt bizonygatta, hogy ezzel nem az Alkotmányt támadja, amely a házasságról úgy beszél, mint egy férfi és nő közötti egyedülálló szövetségről.

Bár kétségkívül több hasznos dolgot is szorgalmazott, a leginkább mégiscsak a szivárványos menetek támogatásáról híresült el, amit több parlamenti képviselő is rossz néven vett tőle.

Patakyová háromszor is részt vett hivatali ideje alatt a szivárványos meneten (többször valószínűleg csak azért nem, mert a koronavírus-járvány miatt azok is elmaradtak), és jelképesen azzal is szolidaritást vállalt a felvonulókkal, hogy az ombudsmani iroda ablakából egy szivárványos zászlót lógatott ki. A Most-Híd annak idején kiállt mellette, koalíciós partnere, az SNS rosszallása ellenére is.

A bennünket, magyarokat érintő ügyek azonban messze nem kerültek olyan arányban a látókörébe, mint a szivárványos menetek. A Szövetség portálunknak eljuttatott állásfoglalása szerint a párt tisztában van azzal, hogy Mária Patakyová megbízatási idejének második fele a koronavírus által kikényszerített intézkedések kivizsgálásával telt, s hogy a COVID-19 megbetegedéssel kapcsolatos világjárvány miatt új kérdések kerültek előtérbe. A biztos hivatala ezen a téren a Szövetség szerint is hasznos munkát végzett.

Az ő megbízatási ideje alatt derült fény arra, hogy a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva sajátított, sajátíthatott ki földeket az R7-es gyorsforgalmi út és a D4-es körgyűrű építése kapcsán. A telekelbozások ügye Brüsszelbe és Strasbourgba eljutott, és ezek a történések az ombudsman figyelmét sem kerülhették el, hiszen a Szövetség elődpártjai levélben fordultak Mária Patakyovához.

– fogalmazott a Szövetség. 

Az ombudsman 2020-as éves jelentése után (amelyet 2021. április 20-án mondott el a parlamentben) a Szövetség elődpártjai sajtóközlemény formájában is kifejezték emiatt a tiltakozásukat. „A dokumentum 150 oldalon tárgyalja a legkülönfélébb emberi jogi sérelmeket, ám meglepetésünkre az állam által elkövetett ingatlanelkobzások nem szerepeltek a listán – hívta fel akkoriban a figyelmet a hiányosságra a Szövetség.

– nyilatkozta akkor az ombudsmani jelentés kapcsán Forró Krisztián, akkori MKP-elnök.

A Szövetség szerint ezek alapján úgy tűnik, hogy Patakyová asszony elődjeihez hasonlóan érdemben még a sajtónyilvánosságot kapott magyar vonatkozású visszaélésekkel sem foglalkozott.

– fogalmazott a párt az állásfoglalásában.