Gubík: 2025-ben már a hegynek kell mennie Mohamedhez – Dunaszerdahely volt a Magyar Szövetség kávéházi találkozóinak második állomása
Tegnapelőtt a galántai Insomnia bárban találkozott a mátyusföldi érdeklődőkkel Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke, pénteken pedig már Dunaszerdahelyen, a Bonjour kávézóban folytatódott az eszmecsere.
Októberben általában már az utolsó szabadtéri rendezvények is lezajlanak, mindenszentek ünnepét is magunk mögött hagytuk, de az advent kezdete még pár hétnyire van. Ilyenkor a politika is csendesebb, s a kávézókban az esti órákban is gyakoribbak a vendégek. Egy pár héttel ezelőtti tapasztalattól vezérelve, amikor Gubík László – elmondása szerint még egy szabadtéri rendezvényen – különböző emberekkel (ismerősökkel és ismeretlenekkel, egymástól eltérő világlátásúakkal) lényegében spontán módon találkozott, s velük kedélyesen el tudott beszélgetni az élet apró dolgaitól kezdve a világpolitikáig mindenről; jött az ötlet, hogy ha ez így működik, akkor egy kicsit szervezettebb keretek között, de mégis oldott formában kávéházi találkozókat kezdeményez, mely akár ötletbörzéül is szolgálhat a későbbiekben a tekintetben, hogy a párt minél több választót meg tudjon szólítani.
A kötetlen beszélgetéssorozat abban a szellemben zajlik, hogy a párt vezetőségének tagjai a (potenciális) választóik igényeit és problémáit akkor ismerhetik meg a legjobban, ha személyesen találkoznak velük (jelen esetben konkrétan a pártelnök) és őszintén megbeszélik ügyes-bajos dolgai(n)kat, nem pedig akkor, ha a pulpitusról vagy a színpadról szónokolnak.
Dunaszerdahely Város Önkormányzata is fontosnak érezte a jelenlétet, hiszen Hájos Zoltán polgármesteren kívül, a két alpolgármester, Karaffa Attila és Puha György is jelen volt az eseményen, de ott volt többek között Bugár György önkormányzati képviselő, Pomichal Krisztián, az MCC Felvidék igazgatója, vagy éppen Iván Lajos, Gelle polgármestere, de még Gömörből, Pelsőcről is érkeztek vendégek.
Hájos Zoltán rövid köszöntőjét követően Gubík László arra biztatta a jelenlévőket, hogy bátran kérdezzenek, az sem baj, ha kritikus a hangnem, hiszen azért van itt, hogy válaszoljon és őszintén beszélgessenek bármiről, ami érinti és érdekli közösségünket. Bevezetőként csupán annyit mondott, hogy ha már a párt berkeiben korszakváltásról van szó, akkor legyen ez a fórum és műfaj is újfajta, korszakváltó, hiszen pártelnökként Dunaszerdahelyen már volt focimeccsen, részt vett stúdióbeszélgetésen, délelőtt a Felvidéki Vállalkozói Expót nyitotta meg, mondott beszédet március 15-én és a Csallóközi Vásárban, de ez most valami teljesen más dolog, mert – mint kifejtette – aki arra számított, vagy attól félt, hogy most egy 40 perces monológot fog hallani, annak csalódnia kell. Elsőként Hájos Zoltán a közelgő önkormányzati és megyei választásokkal kapcsolatban faggatta a pártelnököt, mondván az van a legközelebb, arra kell készülni a legkorábban.
Abban egyetértés volt, hogy ezeken a választásokon a párt jól szokott teljesíteni, azonban Gubík szerint még itt is van lehetőség javítani, akár Szepsi vagy Zselíz tekintetében. A lényegi kérdés azonban szerinte az, hogy miképpen állunk hozzá ezekhez a választásokhoz, ugyanis véleménye szerint már akkor elő kell venni a „kalapból” azokat a témákat, amelyek országos jelentőségűek, mivel kevés lesz csupán a választások előtt foglalkozni velük.
Tehát olyan jelöltekkel, üzenetekkel és üzemmódban kell nekivágni az önkormányzati választásoknak, mintha már a parlamentbe jutásról lenne szó. Gubík leszögezte, hogy önkéntesek és aktivista háló nélkül politikai üzeneteket célba juttatni nagyon nehéz, és a személyes kapcsolatokat, találkozókat nem igazán tudja bármi is pótolni. A pártelnök azt is elmondta, hogy személyes tapasztalatokat is szerzett, amikor részt vett az RMDSZ kampánykörútján, és elismerte, hogy ezen a téren a Magyar Szövetségnek még van mit fejlődnie. Ugyanúgy fejleszteni kell a kommunikációjukat, a tematizálási erőt és
többet kell jelen lenni a közösségi hálón olyan rövid, egyszerű, de hatásos üzenetekkel, amelyek azokat is megszólítják, akik nem követik rendszeresen a napi politikát, vagy csak a szalagcímeket olvassák el és úgy alkotnak véleményt. Sajnos sokan azzal sincsenek tisztában, hogy már csak egy magyar párt van, hiszen az itteni magyarság egy része csupán a magyarországi kereskedelmi médiákból vagy a szlovák televízióból, bulvárlapokból és portálokról tájékozódik, onnan meg nem kap hírt a Magyar Szövetségről.
Mivel van egy hallgatólagos megegyezés, hogy a szlovák tévé- és rádiócsatornák zöme elsődlegesen csak a parlamenti pártok számára biztosítanak megjelenést (ez csak választások előtt módosul némileg), így nehéz jelen lenni a fontos felületeken, bár ezzel dacolva azért próbálkoznak több-kevesebb sikerrel, fejtette ki a pártelnök.
Gubík jelezte, hogy amíg ő a pártelnök, a Magyar Szövetség jelöltjei biztosan nem fognak mások listáján indulni, és az A terv az, hogy önálló entitásként indulnak a választásokon. Bizonyos helyzetben – bár ez csak a legvégső esetben történhet meg – azonban szó lehet arról, hogy valamilyen párttal közös választási koalíciót alkotnak (kizárólag csak a bejutás érdekében), s ha esetleg azután bejutnának a parlamentbe, mindkét párt menne a maga útján tovább. Abban azonban jelentős kockázatot lát, hogy melyik pártot lehet elképzelni együttműködőként, hiszen a magyar nemzetiségű választók ideológiailag megosztottak, ráadásul azt is többször hangoztatta, hogy a jelenlegi szlovák pártok között nincs természetes szövetségesük, így csak közös érdekek vagy ügyek mentén tudnak együttműködni. Mint mondta, ennek a kiindulási alapja az a 13 pont, amely a Magyar Szövetség korszakváltásának programját fémjelzi.
Gubík László azt is megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a közvélemény-kutatások alapján a szavazásra jogosult felvidéki magyarságnak nagyjából csupán 35 százaléka támogatja teljes mellszélességgel a Magyar Szövetséget, 30 százalék szlovák pártokra szavaz és további 35 százalék pedig el sem megy szavazni (az utóbbi csoport tagjainak egyharmada ráadásul nem is él otthon). A maradék két csoportban is van tehát tartalék, akiket meg lehet szólítani. (Azt is megtudhattuk, hogy a szlovák pártokra szavazók második opcióként általában a Magyar Szövetséget jelölték meg, de ezek a szavazók szinte fele-fele arányban választják a SMER-t illetve a PS-t, így megosztottak).
Azonban a magyarság, a magyar iskolák vagy a kétnyelvűség témája az összmagyar szavazók körében már nincs „dobogós” helyen, így nem szabad csupán erre építeni, hanem az országos témákat is fel kell vállalni, szögezte le a pártelnök. Beszélni kell tehát a gazdaságról, bérekről, a megélhetésről, a háborúról és a békéről, a migrációról, az egészségügyről és a kórházak állapotáról, és arról, hogy mennyi lesz a kenyér ára... Ezenkívül erősíteni kell a regionalizmust, hiszen ez az ott élő szlovákság szempontjából is fontos téma, a magyarok esetében pedig arra kell fókuszálni, hogy a Magyar Szövetség az egyetlen párt (és az egyetlent külön kell hangsúlyozni), ami felvállalja az itt élő magyarok érdekeit minden szinten, húzta alá Gubík. A Szlovákiában élő romák helyzetének tematizálását is fontosnak tartja, ráadásul a magyar ajkú romák száma is jelentős. Esetükben a művészetek és a sport vonalán lehetne megszólítani olyan ismert, roma származású embereket, akik szószólói lehetnének annak, hogy miért érdemes a magyar ajkú romáknak a Magyar Szövetségre adni a voksukat.
Az üzenetet tehát nemcsak szónoki módon lehet és kell eljuttatni a célközönséghez, hanem 450 karakterben, 45 karakterben és egy szóban is, továbbá nemcsak a komolyzene nyelvén, hanem a pop, a rock és a diszkó stílusában, de a mulatósén is... Ehhez kellenek a megfelelő arcok, stratégiák és felületek a pártelnök szerint.
Szó esett még a választási törvény esetleges módosításáról, amelynek értelmében változhat a bejutási küszöb, illetve megyei vagy regionális szinten erős pártok is bejuthatnának a parlamentbe akkor is, ha nem érték el a választási küszöböt országos szinten. Gubík kifejtette, hogy 3-4 párt is hajlandóságot mutat bizonyos változások eszközlésére a témával kapcsolatban, ám mindegyik párt más-más változatot támogat. A Magyar Szövetség észszerű kompromisszumok mellett lényegében az összes olyan változatot támogatni tudja, amelyik a képviselőinek parlamentbe jutását megkönnyítheti.
Az est legnagyobb erénye az volt, hogy bebizonyította, emberközeli is lehet a politika, vagy talán azt is mondhatnánk, hogy a túlpolitizált és arctalan világunkban nagy a valószínűsége annak, hogy épp a tiszta hangokra és az őszinte kommunikációra van szükség.
