Felvidéki fiatalok fókuszában – Nemzetközi konferencia Budapesten
Június 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Domus ’Collegium Hungaricum’ épületében került megrendezésre a „Felvidéki fiatalok fókuszában” című nemzetközi konferencia, amely a szlovákiai magyar fiatal értelmiség találkozásának, eszmecseréjének, illetve bemutatkozásának adott teret.
A rendezvény házigazdája a TéKa – Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulása volt. A szervezet célja elsősorban a szlovákiai magyar doktoranduszok és doktorjelöltek tehetséggondozása, illetve tudományos fejlesztése.
A jelenlegi konferencia megvalósítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.
A délelőtt 9:30-kor kezdődő eseményt Bencze Dávid, a TéKa elnöke nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta a Felvidéken élő magyar fiatalok társadalmi és kulturális szerepvállalásának jelentőségét, valamint kiemelte azokat a kihívásokat és lehetőségeket, amelyekkel a szlovákiai magyar közösség fiatal tagjai napjainkban szembesülnek. A konferencia célja – ahogy fogalmazott – az volt, hogy fórumot biztosítson a tudományos párbeszédnek, az identitásformálásnak és a generációk közötti kapcsolódásnak.
A rendezvény három tematikus szekció mentén épült fel, amelyek történelmi, kisebbségpolitikai és társadalmi szempontból járták körül a szlovákiai magyar közösség múltját, jelenét és jövőjét.
A délelőtti első szekció előadásai a történelmi fejlődés kérdéseit és a kollektív emlékezet alakulását állították középpontba.
Kukolík András, a Selye János Egyetem hallgatója a középkori Ipoly-menti településszerkezet változásait tárta fel előadásában. Különös hangsúlyt kapott az úgynevezett „oppidum” előtti korszak, amelynek történeti feltárása új megvilágításba helyezi a térség fejlődéstörténetét.
Fehér Ákos, a Századvég kutatója egy különleges életúton keresztül – Rózsafy Mátyás példáján – mutatta be a 19. századi magyar történelem sorsfordulóinak egyéni sorsokra gyakorolt hatását. Rózsafy Komáromból indulva jutott el Washingtonig, életútja pedig egyszerre szimbolizálta a nemzetközi térbe ágyazódó magyar értelmiséget és a közép-európai identitás komplexitását.
Bencze Dávid a Trianon emlékezetének történetírásban való megjelenését elemezte. Előadásában részletesen kitért arra, hogyan alakult a magyar történeti diskurzus a békeszerződés kapcsán, és miként vált az emlékezetpolitikai csatározások egyik kulcstémájává.
A szekciót követő vita során a hallgatóság aktívan bekapcsolódott a beszélgetésbe, többek között a forráskritika fontosságáról, a kollektív emlékezet és a nemzeti identitás viszonyáról, valamint a történeti narratívák újraértelmezésének lehetőségeiről folyt élénk eszmecsere.
A konferencia második szekciója a kisebbségi érdekképviselet és a szlovákiai magyar ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálta történeti és jelenkori nézőpontból egyaránt.
Kiemelt programpontként került sor Popély Árpád és Simon Attila új, Magyar parlamenti képviselet Csehszlovákiában című könyvének bemutatójára. A beszélgetést Bajcsi Ildikó vezette, aki a kötet szerzőjével, Popély Árpáddal közösen járta körül a magyar nemzetiségű parlamenti képviselők szerepét a prágai és a pozsonyi parlamentben 1918 és 1992 között. A beszélgetés során a könyv történeti jelentőségén túl szó esett a korabeli politikai döntéshozatal mechanizmusairól és az érdekérvényesítés lehetőségeiről is.
Sörös Erik (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) előadása a magyar kisebbségpolitika első Csehszlovák Köztársaságban betöltött szerepét és lehetőségeit mutatta be, rámutatva arra, hogyan alakult a kisebbségi jogérvényesítés a két világháború közötti időszakban.
Kontra Martin Róbert (Comenius Egyetem, Pozsony) és Horváth Norbert (Károly Egyetem, Prága) Diákhálózat működésének gyakorlati oldalát mutatták be. Részletesen beszéltek a szervezet belső struktúrájáról, célkitűzéseiről és közösségformáló erejéről, amely különösen fontos a szétszórtan élő magyar hallgatók számára.
A szekciózáró vita során több hozzászólás érkezett a kisebbségi identitás 21. századi kihívásairól, a politikai aktivitás és a civil szerveződések szerepéről, valamint arról, hogyan lehet hatékonyan megszólítani a mai fiatal generációkat.
A konferencia záró szekciója napjaink társadalmi folyamataira és a fiatal kutatók aktuális vizsgálataira fókuszált.
Pásztor Réka (Selye János Egyetem) előadása a Hell Energy Magyarország Kft. termékeinek fogyasztói megítélését vizsgálta, különös tekintettel a marketing és a fiatal fogyasztók kapcsolatára. Empirikus kutatása rávilágított arra, milyen márkaértékek és fogyasztói élmények dominálnak a célcsoport körében.
Žemlička Adrián (Selye János Egyetem) az egyetemisták alkoholfogyasztási szokásait elemezte. Előadásában nemcsak a fogyasztási gyakoriság és mennyiség szerepelt, hanem az alkoholfogyasztással kapcsolatos attitűdök és motivációk is, így átfogó képet nyújtott a hallgatói életmód ezen aspektusáról.
A mesterséges intelligencia társadalomtudományi alkalmazhatóságáról tartott előadást Ribní Ferenc (Eötvös Lóránd Tudományegyetem), aki a digitális technológiák és az adatvezérelt kutatás összefonódását mutatta be. Előadása új megközelítéseket és eszközöket kínált a társadalomtudományi kutatók számára, ösztönözve az interdiszciplináris gondolkodást.
A konferenciát Ribní Ferenc, a TéKa alelnöke zárta. Kiemelte, hogy a rendezvény nem csupán tudományos értéket képvisel, hanem közösségépítő szerepe is kiemelkedő: összeköti a különböző egyetemeken tanuló, kutató fiatalokat, és lehetőséget ad a közös gondolkodásra és a hosszú távú szakmai együttműködés kialakítására.
A „Felvidéki fiatalok fókuszában” című konferencia egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: a fiatal értelmiségi nemzedéknek kulcsszerepe van a szlovákiai magyarok kulturális és társadalmi identitása a kialakításában, illetve formálásában.
A jövő szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezeknek a törekvéseknek legyenek fórumai, támogató közösségei és lehetőségei – ez a rendezvény e célokat példás módon valósította meg.
(Forrás: Ribní Ferenc)
