Elhunyt Esterházy Malfatti Alice

Az elhunyt lelki üdvéért december 3-án 16:00 órakor imádkoznak a zarándokközpontban tartandó szentmisén.

Esterházy Malfatti Alice 1932. november 1-jén született Budapesten. Elemi iskoláit lakóhelyén, Nyitraújlakon végezte. Középiskolai tanulmányait a budapesti Szent Margit Intézetben és az Erzsébet Gimnáziumban fejezte be. Édesapja, Esterházy János letartóztatásáig Nyitraújlakon élt. 1945 után anyjával, Serényi Líviával és bátyjával, ifj. Esterházy Jánossal a család budapesti Istenhegyi út 5. sz. alatti villájában lakott. Bátyjának 1947-ben sikerült nyugatra szöknie. Esterházy Alicet származása miatt, osztályidegenként egyetemre nem vették fel, ezért munkásként a Kefegyárban dolgozott 1949-ig. Ekkor, édesanyjával, Serényi Líviával együtt kilakoltatták villájukból és a Heves megyei Tarnaméra Fogacs pusztai munkatáborba deportálták, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük. Akkut vakbélgyulladás miatt az egri kórházba szökött, ahol megoperálták. Ezt követően, az orvos segítségével Egerben próbált elhelyezkedni takarítónőként. A rendőrség azonban letartóztatta, majd a budapesti Mosonyi utcai fogdába vitték. Fogacs pusztai kényszerlakhelyének elhagyása miatt büntetésként fél évre a Mélykúti munkatáborba zárták. Büntetését letöltve ismét visszavitték Fogacs pusztai kényszerlakhelyére, ahol továbbra is nehéz fizikai munkát kellett végeznie. Ez idő alatt édesanyját, aki leánya elvesztése miatt ideg-összeroppanást kapott, az egri kórház zárt osztályára szállították, olvasható a zarándokközpont közösségi oldalán közzétett életrajzban.

1953-ban, Sztálin halála után, deportálása megszűnt, de csak illegálisan tudott visszatérni Budapestre, ahonnét származása miatt ki volt tiltva. Egy évig ismerőseinél „feketén” tartózkodva egy vasgyárban, majd egy műanyag és gumiszövetkezetben dolgozott. 1955-ban kalandos körülmények közepette sikerült Ausztriába szöknie. Bécsben, nagybátyja Esterházy László vette pártfogásba. Rövidesen egyetemi ösztöndíjat nyert az amerikai a Sacred Heart Collegeben, ahol gazdasági és politikai tanulmányokat folytatva B. A. diplomát szerzett. 1958-ban állást kapott a bécsi International Atomic Energy Agencybe, ahol 12 évig dolgozott. 1970-ben házasságot kötött és Rómába költözött férjével, Gioacchino Malfatttival, aki az IBM igazgatója, majd haláláig a Máltai Lovagrend nagykövete volt. Házasságukból két gyermek (Giovanni és Roberto) született.

A rendszerváltozást követően elszánt, de sikertelen küzdelmet folytatott édesapja, Esterházy János (cseh)szlovákiai rehabilitálásáért. Ennek ellenére egy interjúban élete legboldogabb napjának nevezte azt a napot, amikor édesapja halála után hatvan évvel sor kerülhetett földi maradványainak eltemetésére a szlovákiai Alsóbodokon létrehozott Esterházy János Zarándokközpontban.

Áder János köztársasági elnök 2013-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Esterházy Malfatti Alice-nak.

Laudációjában Németh Zsolt államtitkár úgy fogalmazott,