Dr. Somkuti Bálint előadása a Csallóközi Vásár közéleti sátrában
Dunaszerdahely önkormányzata húzott egy merészet. A Csallóközi Vásár árus és szolgáltatói standjai közé ugyanis rendhagyó módon egy közéleti sátrat épített, amelynek programját több kulturális illetve közéleti szervezet segítségével állította össze. A Közéleti Sátor „menetrendjének” kialakításából a Mathias Corvinus Collegium Felvidék csapata is kivette a részét. A múlt hét végén az ő meghívásuk nyomán tartott előadást dr. Somkuti Bálint a MCC Geopolitikai Intézetének kutatótanára, hadtörténész, biztonságpolitikai elemző.

A Rendszer nélküli világrend, avagy racionális magyarázatok egy őrült világban címmel meghirdetett előadást még a nagyszínpadról érkező operettrészletek és slágerek dallamfoszlányai sem tudták megzavarni, gyakorlatilag az összes ülőhely megtelt. A szakember nemcsak az aktuális háborús konfliktusok hátterét vázolta fel, de az előttünk álló évtizedek globális kihívásait is ismertette.
Házigazdaként Pomichal Krisztián, a MCC Felvidék vezetője köszöntötte az előadót és a jelenlévőket.
Somkuti előadását azzal kezdte, hogy az a kor, amelyben jelenleg élünk, a világpolitikai erőviszonyok megváltozásáról szól. A jelenlegi világrendet egy az egyben az USA és Nyugat uralta nagyon sokáig, 1945-től 2022-ig tartott ez a korszak, véli az előadó.
– magyarázta Somkuti.
Ifjabb George Bush elnöklése alatt még Oroszország NATO-csatlakozása is felmerült, ami manapság teljesen elképzelhetetlenül hangzik. 2007 szeptemberében a müncheni biztonságpolitikai konferenciára meg is hívták Oroszországot, ahol Putyin arról beszélt, hogy ő ugyan nagyon szeretné, ha Oroszország része lenne ennek a nyugati világnak, de ez nem történt meg, szögezte le az előadó. Bush akkor azt mondta, hogy a szándék az, hogy Oroszország minél hamarabb a NATO tagja legyen és úgy tűnt mintha megértették volna egymást. Amikor nem sokkal később, 2008 áprilisában egy teljesen más típusú probléma miatt az USA „erőszakoskodásának” köszönhetően a NATO Ukrajnának és Grúziának tagjelöltséget kínált fel, annak nagyon komoly orosz felháborodás lett a vége.
Oroszország válaszul Grúziában megmutatta, hogy velük igenis számolni kell, fejtette ki a biztonságpolitikai elemző. Obama próbálta újra felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, de mivel az USA nem tett engedményeket, sőt, még inkább beindult a NATO terjeszkedése, így az oroszok az érdekszférájukba való behatolásként tekintettek ezekre a lépésekre, fejtette ki Somkuti.
– húzta alá a kutatótanár. Amikor a Krímet az oroszok annektálták, akkor indult el az a folyamat, amelyben az orosz fél konkrétan fegyveres eszközökkel állt szemben az amerikai érdekekkel, és eljutottunk 2022-ig amikor elindult az orosz-ukrán háború, összegezte Somkuti.
Az oroszok fejében az Ukrajna ellen indított háború gondolata akkor vált bizonyossá, amikor az USA pánikszerűen kivonult Afganisztánból 2021 augusztusában, véli az előadó.
– szögezte le az elemző.
A hallgatóság érdeklődését és aktivitását bizonyította az a tény, hogy a műsorpontra kijelölt óra második felében a biztonságpolitikai elemző a közönség napi politikával kapcsolatos kérdéseire válaszolt.
