Budaj elégedett a visszaváltási aránnyal, Sólymos szerint viszont az eredmény nem Budajnak köszönhető
Tavaly több mint 1,1 milliárd visszaváltható PET-palack került a piacra. Ebből mintegy 821 millió darab palackot és dobozt váltottak vissza az emberek, ami 71 százalékos visszaküldési arányt jelent.
Jelentette ki a betétdíjas rendszer elindításának első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón Marián Áč, a rendszer igazgatója. Ján Budaj megbízott környezetvédelmi miniszter szerint ettől gyengébb visszaváltási arányra számítottak.
– mutatott rá Áč hozzátéve, ezeket majd ez év folyamán váltják vissza, így a valós visszaváltási arány csak nyáron lesz ismeretes.
Szlovákiában jelenleg több mint 3000 gyűjtőpont működik. Áč tájékoztatása szerint az idei év célja, hogy ezek számát megközelítőleg 3700-ra növeljék,
ugyanakkor a betétdíjas rendszer igazgatója a közelmúltban megemelte a visszaváltható palackok és dobozok begyűjtésének és feldolgozásának a díjait. Meggyőződésem, hogy ezáltal a kisebb boltok számára is motiváló lesz a bekapcsolódás a betétdíjas rendszerbe” – jegyezte meg Áč hozzátéve, hogy nem tervezik a 15 centes betéti díj emelését.
Az egyik cél a betétdíjas rendszerben dolgozók stabilizálása. „Ma 75 kollégánk dolgozik a rendszerben, de még mindig hiányzik 37 a kívánt állapot eléréséhez” – jegyezte meg a betétdíjas rendszer igazgatója.
A miniszter a jövőben azt szeretné, ha korszerűbb műanyag-újrahasznosítási technológiákat vásárolnának.
Ha 90 százaléknál magasabb lesz a visszaváltási arány, akkor már rendkívül fegyelmezett polgárok leszünk” – fűzte hozzá Budaj.
A törvény értelmében az idei naptári év végéig el kellene érnünk a 80 százalékos visszaváltási arányt. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy a PET-csomagolások visszaváltásának üteme sokkal lassúbb lesz annál, mint amire a környezetvédelmi minisztérium számít.
Szlovákia már a 2000-es évek elején elkezdte kiépíteni az italcsomagolások szelektív gyűjtésének és válogatásának rendszerét.
A tárca Környezetpolitikai Intézetének (IEP) 2018-as elemzése szerint az eredeti „sárga konténeres” rendszer már 2016-ban elérte a PET-palackok szelektív begyűjtésének körülbelül 63%-át.
2017-ben a szelektív műanyagbegyűjtés aránya további 22%-kal nőtt, így nyilvánvalóan a PET-palackok begyűjtése is nőtt.
A tárca korábbi vezetése 2019-ben elismerte, hogy a tíz európai ország közül öt, amely addig bevezette a betétdíjas rendszert, még nem érte el a 90 százalékos visszaváltási határt. A Reloop Platform 2018-as elemzése még szkeptikusabb adatokat hozott: a világ 39 értékelt országának, ahol bevezették a betétdíjas rendszert, csak kevesebb mint egyharmada érte el a 90%-os visszaváltási arányt.
Budaj hivatalba lépése után a környezetvédelmi tárca egy törvénymódosítással ennek ellenére jelentősen szigorította a betétdíjas rendszer által elérendő célokat.
Ezek időhorizontban és százalékban is meghaladják az uniós szabályok által előírt mértéket. A tárca ennek ellenére bízik abban, hogy a kitűzött célokat – amint azt az Európai Unió előírja – 2029-ig sikerül elérni. „A betétdíjas rendszer sikerességét bizonyítja az is, hogy a szlovákiai rendszer tapasztalatai iránt a szomszédos államok is érdeklődést mutatnak, amelyek a rendszer bevezetését fontolgatják. Szlovákia tehát ösztönző e téren más országok számára is” – hangsúlyozza a környezetvédelmi minisztérium.
Sólymos szerint a betétdíjas rendszer azonban nem Budajnak köszönhetően működik.
A megbízott miniszternek egyetlen érdeme van: nem sikerült eltemetnie a betétdíjas rendszer, mint ahogyan azt a vereknyei hulladéklerakó esetében tette” – írta Facebook-oldalán a korábbi környezetvédelmi miniszter Sólymos.
Sólymos szerint „minél közelebb van az előrehozott választások időpontja, Budaj annál nagyobb érdemeket tulajdonít magának”.
- fűzte hozzá a volt miniszter.
Persze, Sólymos megjegyzéseit a környezetvédelmi tárca sem hagyta szó nélkül. Budaj azt állítja, hogy Sólymos idején az újrahasznosítás nem volt átlátható. „A miniszter nagyra értékeli azon elemzők és szakértők erőfeszítéseit, akik korábban tanulmányt készítettek a PET-palackok és -dobozok betétdíjas rendszerének szlovákiai bevezetéséről. Ám a betétdíjas rendszer, amelyet Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter ültetett jogszabályba, átláthatatlan volt, és a be nem fizetett betétekből származó pénzzel való gazdálkodást sem ellenőrizték” – állt a tárca állásfoglalásában.
Mint írták, Sólymos minisztériuma megelégedett a 90 százalékos visszaváltási arány 2029-es elérésével.
Ján Budaj vezetése alatt azonban a környezetvédelmi tárca bevezette az átlátható kimutatásokat, illetve a magasabb bírságokat a begyűjtési célok teljesítésének elmulasztása esetén, érvelt a környezetvédelmi tárca.
