A politikus, ha botlik…
A politikus is ember, néha megbotlik. Júliusban az borzolta(?) a nyaraló újságolvasók idegeit, hogy a rendőrség eljárást indított egy parlamenti képviselő ellen, a múlt héten pedig a rendőrség őrizetbe vette Tibor Gašpart, a Smer választási listájának 10. helyezettjét.
Természetesen igyekszünk is gyorsan leszögezni, hogy még egyik ügy sem jutott bírósági szakaszba, így ítéletről sem beszélhetünk, az ártatlanság vélelme így Martin Borguľát, a Sme rodina képviselőjét, és Tibor Gašpar volt országos rendőrfőkapitányt is megilleti. Mindkét eljárás folyamatban van, így azok fejleményeit, alakulását lapunk hasábjaink is követni fogjuk.
A végrehajtó hatalom tagjai büntetőjogi szempontból – legalábbis elméletben – az átlagpolgárral esnek egy kalap alá, a parlamenti képviselőt azonban képviselői mentelmi jog illeti meg. Az útját kereső, fiatal szlovák parlamenti demokráciában természetesen ez is többszöri átalakuláson ment keresztül, míg elnyerte jelenlegi, nem tökéletes, de a kezdeti, feudális előjoghoz hasonló változattól eltérő formáját. A mentelmi jognak természetesen a parlamenti munka vonatkozásában helye lehet a jogrendben, éppen azért, hogy a választott képviselők államhatalom általi esetleges zaklatása elkerülhető legyen.
Azt az Alkotmány is kimondja, hogy a parlamenti képviselő a törvényhozásban, vagy annak bizottságaiban szavazással összefüggésben nem lehet eljárás alá vonni, ahogy az itt tett kijelentései miatt sem.
A parlamenti képviselő vizsgálati fogságba helyezéséhez a parlament jóváhagyása szükséges. Ami pedig a honatyák őrizetbe vételét illeti, ez jószerivel csak akkor lehetséges, ha tetten érték őket. De ebben az esetben is értesíteni kell a házelnököt – a jelenleginek a szervezett bűnözéshez köthető arcokkal közös fényképei is előkerültek a múltból, igaz, ez nem bűncselekmény, csak szokatlan –, és a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság elnökét. Ha ez utóbbi testület nem egyezik bele az őrizetbe vételbe, akkor a tetten ért képviselőt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
Ugyanakkor Iveta Radičová nem hosszú életű kormányának egyik kétségtelen hozadéka, hogy a mentelmi jog egyik legirritálóbb kitételét, a szabálysértésekre vonatkozó mentelmi jogot megszüntette.
Ebben még meg tudott egyezni az SaS által felrúgott, végnapjait élő koalíció, Ivan Gašparovič államfő 2012. február 17-én írta alá a március 1-jétől hatályba lépő módosítást, melyet – ha már lúd, legyen kövér – Anna Viteková, a Smer parlamenti képviselőjének javaslatára a parlamenti képviselők mellett az államfőre, a bírókra, az ügyészekre és a biztonsági szervek képviselőire is kiterjesztettek. A módosítást egyébként akkor a jelenlevő 147 parlamenti képviselő mindegyike támogatta. Így most már csak a diplomaták úszhatják meg büntetlenül a közlekedési és egyéb szabálysértéseket.
Harminc év minden, köztársasági elnök, parlamenti képviselő, miniszter, államtitkár által elkövetett, vagy elkövetni vélt setét ügyletét legfeljebb táblázatban lehetne két oldalon összefoglalni, az alábbiakban azért igyekszünk néhány különösen irritáló esetet felvillantani félmúltunkból.
Keresztényi gyökerű kultúránkban fontos szerepet játszik a megbocsátás. Gustáv Krajči belügyminiszternek az 1997-ben meghiúsított népszavazásért nem kellett felelnie, mert Vladimír Mečiar kormányfő, aki 1998-ban egy rövid időre az államfői jogköröket is gyakorolta, amnesztiát biztosított számára, melyre hivatkozva 2000-ben megszüntették ellene az eljárást. Csak 2017-ben sikerült olyan szellemben alkotmányt módosítani, hogy eljárás indulhasson a népakarat vérlázító uzurpálása miatt. Az ügy azóta az Európai Unió Bíróságán folytatódik.
Lacko korábban állítólag megrongálta a képviselő autóját. A rongálás, majd az állítólagos inzultus hátterében egy Zdenka nevű hölgy állt, akinél a közeli romatelepen mindketten a szerelmet keresték. Hogy megtalálták-e, az nem tartozik ránk, az viszont igen, hogy Kvorkát az akkori stabil kormányzati többség nem adta ki büntetőeljárásra, így a rendőrség csak 2010 után tudott lépni, amikor nem került be a parlamentbe. 2013-ban aztán felmentő ítélet született.
Családon belüli erőszak gyanújával folyt eljárás Vladimír Jánoš szintén smeres honatya ellen. A világhálóra is felkerült felvétel szerint a képviselő bántalmazta feleségét, akivel az ügy kirobbanása idején már válófélben voltak.
A gazdasági vonatkozásokat sem nélkülöző ügy a sajtóban, és az akkoriban már felívelő ágban levő közösségi médiában is komoly visszhangot vetett. Jánoš vizsgálati fogságban is volt, az eset 3,5 évig húzódott, végül a bíróság úgy találta, a képviselő nem követte el, amivel vádolják. Lám, mennyit változott világunk, Boris Kollár házelnök már sajtótájékoztatón számolt be arról, ha a helyzet úgy kívánta, manuálisan sem volt rest móresre tanítani egyik korábbi partnerét. Ezt az ügyet semmilyen eljárás nem követte, igaz, legalább az óriásplakátjain beismerte, hogy nem tökéletes.
A 2006-os választásokat követően a Szlovák Nemzeti Párt kapta Robert Fico első kormányában a régiófejlesztési tárcát. 2008-ben robbant ki a faliújságtender néven elhíresült, tömören nehezen összefoglalható úgy. Egy , 2007-ben, európai uniós alapok lehívása terén tanácsadásra és jogi szolgáltatásokra kiírt, 3,6 milliárd korona – 120 millió euró – értékű közbeszerzést állítólag csak a minisztérium lezárt folyosóján levő faliújságon tettek közzé, innen az ügy neve. Később kiderült, faliújság sem volt...
Ez utóbbit július 24-én, miután büntetésének több mint a felét letöltötte, a Trencséni Járásbíróság feltételesen szabadlábra helyezte. A csillagászati összegből "csak" 12 milliót fizettek ki. S bár a nagy volumenű ügyet Ján Slotával is összefüggésbe hozták, ellene ebben az ügyben nem folyt vizsgálat. Idén júniusban egy, a faliújság-tenderhez képest jelentéktelen ügyben, vesztegetés elfogadásában való bűnrészesség miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Ami az egykori kormánytagokat illeti, jelenleg Gál Gábor volt igazságügyi miniszter ellen van folyamatban eljárás, vesztegetés gyanújával. A politikus kísérletet tett rá, hogy a Büntető Perrendtartás 363. paragrafusa alapján a főügyész szüntesse meg az eljárást, de Maroš Žilinka ezt elutasította.
Ha egy ország első számú közjogi méltóságát a Grassalkovich-palota faragott székei után a vádlottak padján látjuk viszont, az alaposan megtépázhatja a közbizalmat. Kiskának az államfői kampánya "érdekes" finanszírozása, és az ezzel összefüggő lehetséges adócsalás miatt kell felelnie. A per iratanyaga már most több, mint hatezer oldalt tesz ki, így ne várjuk, hogy egyhamar vége lesz.
Monika Kavecká (OĽaNO) ellen közbeszerzés befolyásolásának gyanújával zajlott eljárás, melyet az ügyészség a rendőrség által elkövetett formai hibára hivatkozva megszüntetett.
Ján Herák, szintén ugyanebből a pártból állítólag fiatal lányokat molesztált gyerektáborokban. Az első károsult után továbbiak is jelentkeztek. Az eljárás továbbra is folyamatban van, Herák lemondott képviselői mandátumáról.
A politikai paletta jobb szélének legismertebb ügye talán Marián Kotlebáé, akit az általa még megyeelnökként hátrányos helyzetű családoknak folyósított, 1488 euró összegű támogatások miatt ítéltek el jogerősen. A 14 szám David Lane 14 szavas, neonáci körökben népszerű, a fehér faj védelméről szóló jelmondatára utal, a német ábécé 8. betűje pedig a h, a 88 így a "Heil, Hitler!" köszöntésre utal ezekben a berkekben.
Madarat tolláról, embert barátjáról, tartja a mondás. Štefan és Filip Kuffa is Kotleba listáján jutott mandátumhoz, de az elsők közt hagyták faképnél a "vezért". A mezőgazdasággal is foglalkozó politikusok állítólag megfenyegettek egy gazdálkodót, földtulajdonjogi viták miatt.
Vannak további, az ĽSNS-re vonatkoztatható szólások is, például az, hogy a vér nem válik vízzé. Marek Kotleba, a pártvezető testévre, és Andrej Medvecký ellen garázdaság gyanújával zajlik eljárás, mert a parlamenti vita hevében vízzel locsolták le az ukrán zászlót. Na de mi ez ahhoz képest, hogy az ugyanezen párt listáján mandátumot szerzett, most a Republikában vitézkedő Milan Mazurek 2015-ben babakocsit toló, békés szaúd-arábiai családot szidalmazott, majd dobált kővel többedmagával a fővárosban. Viselkedéséért 2021-ben videóban kért bocsánatot, fiatalkori botlásnak nevezve azt.
Miroslav Suja szintén odahagyta volt pártelnökét, a Milan Uhrík által a Republikába vezetett szakadárokhoz csatlakozva, ám a múltat, legalábbis büntetőjogi értelemben nem sikerült végképp eltörölnie.
A szélsőbaloldali nézeteiről ismert Ľuboš Blaha smeres képviselő ellen önkényuralmi jelképek – sarló és kalapács – népszerűsítése miatt indult eljárás, melyet még vizsgálati szakaszban megszüntettek. De nem ez volt a Smer legkomolyabb problémája ebben a választási ciklusban. A parlamenti mandátummal nem rendelkező, így szabad préda Robert Kaliňák volt belügyminisztert bűnszervezet létrehozása és hivatali jogkörrel való visszaélés gyanújával őrizetbe vették, vizsgálati fogságba helyezték. A múlt héten azonban az eljárást megszüntették. Ugyanebben az ügyben Robert Fico ellen is eljárást akartak indítani, ő azonban minden követ megmozgatott, hogy a parlament ne adja ki. Fico bizonyosan mandátumot szerez szeptember 30-án, így nem fog úgy járni, mint Kvorka. Ha volt is olyan bűncselekmény, amivel gyanúsítják, az eljárásra még várni kell.
Ezekhez képest Patrick Linhart (Sme rodina) dulakodása a maszkviselés miatt egy rendőrrel legfeljebb könnyed vásári tréfa. Nem úgy Peter Žiga Smerből a Hlasba távozott, korábban a gazdasági államtitkári, környezetvédelmi majd gazdasági miniszteri tisztséget is ellátó politikusé, aki ellen lassan harmadik éve folyik korrupció vádjával eljárás, mely immár három kormányon ívelt át. Lehet, hogy az őszi választások ennek lefolyására is hatással lesznek.
Megjelent a MAGYAR7 33. számában.
