A kormány elfogadta a kórházreformot, ám az érintettek továbbra is aggódnak
Az érintett kórházak tiltakoztak ellene, a rimaszombati kórház érdekében még aláírásgyűjtés is indult a kórházat érintő központi változtatások ellen. A kormány mégis elfogadta a kórházhálózat optimalizálására szóló javaslatot, amelynek értelmében egyes kórházakat át-, illetve visszaminősítenének, és az eddig ott végzett több fontos kezelést vagy szolgáltatást más, sokszor több tíz kilométerre lévő kórházakba helyeznék át.
Bár a kórházak optimalizálásának végleges listája csak több mint egy év múlva lesz ismeretes, az önkormányzatok több fronton is harcolnak kórházaik megmaradásáért. Az előzetes információk szerint a dél-szlovákiai kórházak közül, a komáromi, ipolysági, nagykürtösi, rimaszombati és királyhelmeci kórházakat érintik a változások.
Lengvarský javaslata két év alatt már a második kórházreform-kísérlet volt. Az elsővel még elődje, Andrea Kalavská próbálkozott 2019-ben, ezt azonban Robert Fico pártja akkor leállította. Kalavská néhány hónappal a 2020-as parlamenti választások előtt a javaslat leállítása elleni tiltakozása jeléül távozott a tárca éléről.
Lengvarský a kedélyek megnyugtatása érdekében többször is kijelentette, kórházat nem zárnak be, csak transzformálják azokat egy rendszer alapján, amelyet néhány éven át folyamatosan figyelemmel követnek és értékelnek.
A miniszter érvei azonban nem nyugtatták meg az érintett kórházakat, azok valamiért nem hisznek a miniszternek, írásos garanciákat akarnak, hogy valóban nem szűnik meg a kórházuk.
Szlovákiában jelenleg több mint száz kórház van a speciális intézetekkel együtt, ami az ország nagyságát tekintve sűrű hálózatot jelent, de nem minden esetben megfelelő minőséggel és elegendő személyzettel. A reform nagyobb szakértelmet és szakosítást ígér, öt kategóriába sorolva a kórházakat: nemzeti jelentőségű kórházak, terciáris, azaz felső szintű szakellátást nyújtó kórházak (a tervek szerint ebből három lenne, egy-egy Nyugat-, Közép- és Kelet-Szlovákiában), komplex kategóriába sorolt kórházak (ezekből 10 lenne az országban, az egyes megyei központokban), 30 kórház a regionális besorolásba tartozna, az ötödik kategóriába sorolt kórházak pedig csak utógondozást, illetve rehabilitációt végezhetnének (ezek száma akár 33-50 is lehet).
A kormány által elfogadott javaslat értelmében a speciális eljárásokat konkrét központokba központosítanák, ahol az orvosok nagyobb gyakorlattal rendelkeznek, ami növeli a betegek biztonságát.
A speciális ellátásra szoruló betegek egy részének ezáltal messzebbre kell majd utazniuk az ellátásért, az azonban garantáltan jó minőségű lesz, ígéri a reform.
A kormányjavaslat értelmében a jelenlegi kórházi hálózat 2024. január elsejével szűnik meg, és lép helyébe az újonnan kategorizált hálózat. Az egyelőre nem világos, melyik kórház melyik csoportba fog majd tartozni, a minisztérium ugyanis még egy évig szeretné elemezni az adatokat. Ennek ellenére már most keringenek különböző információk arról, mely kórházak tartoznak majd az új szerint az ötödik, csupán utókezelést és elfekvő részleget biztosító kategóriába, és ez a régiók és az ellenzék tiltakozását is kiváltotta.
Elöljáróban le kell szögezni, hogy a kórházhálózat optimalizálásának gondolata jól hangzik, hiszen ki ne szeretné, hogy jobban működjenek a kórházaink, hogy mindegyik azt csinálja, amiben jó, vagy hogy például két szomszédos kórház együttműködésben ossza meg a feladatokat. A szakemberek szerint az ördög azonban ezúttal is a részletekben rejlik, a probléma ugyanis nem az elképzeléssel van, hanem a megvalósít lehetőségeiben.
Oskar Dvořák, az Egészségügyi Minisztérium reformosztályának főigazgatója szerint a reform pozitív változtatásokat hoz.
– nyilatkozta az igazgató az Express rádiónak hozzáfűzve, a felméréseik azt mutatják, hogy az emberek hajlandók a jobb egészségügyi ellátásért akár messzebbre is utazni. Vagyis fontosabb számukra a minőségi ellátás, mint hogy minden sarkon legyen egy kórház. Mint mondta, a reformmal a jelenlegi gyakorlatnak szeretnék elejét venni, hogy kórházi osztályok vagy egész kórházak szűnnek meg. „A kórházhálózat optimalizálása az elmúlt 17 év legnagyobb egészségügyi reformja, amely a kórházak specializálódásával gyökeresen javítani fogja az egészségügyi ellátás minőségét” – jelentette ki az igazgató.
Egy másik probléma az, hogy nincs hozzá betegútiterv, szükség lenne a sürgősségi orvosi ellátás hálózatának módosítására is” – nyilatkozta a kórházreformmal kapcsolatban Marián Petko, a Szlovákiai Kórházak Szövetségének (ANS) elnöke hozzáfűzve, sikerült elérni, hogy megváltozzon a kórházhálózat kategorizálásának nyilvánosságra hozatala, amit 2022 végére toltak ki, addig tárgyalások folynak a részletekről, amelyre az ígéretek alapján a kórházak képviselőit is meghívják. Petko szerint a betegútiterv azért fontos, mert ha valahol megszüntetnek mondjuk, egy szülészetet, a várandós anyukáknak tudniuk kell, hova mehetnek szülni. „Választhatnak más szülészetet is, de nekünk garantálnunk kell a helyet, ahova biztosan mehetnek, illetve azt is, hogyan jutnak el oda, és a szóban forgó szülészetnek is garantálnia kell, hogy a szülő nőt fogadni tudja” – mondta Petko hozzáfűzve, ez nincs benne a javaslatban.
Fontos, hogy a beteg számára biztosított legyen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, amikor arra szüksége van. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a javaslat garantálja, hogy a döntéshozatali folyamatokban a betegek egyesületei és a betegek érdekeit képviselő szakemberek is részt vehetnek” – mondta Mária Lévyová, a Betegek Jogvédő Egyesületének elnöke.
Az érintett városok önkormányzatai és a kisebb kórházak már most kifejezésre juttatták, hogy ugyanabban a rendszerben szeretnének dolgozni, mint eddig is. A polgármesterek, de néhány ellenzéki párt is kinyilvánította, hogy ellenzik a kórházak vagy olyan kórházi részlegek, mint például a sebészet megszűntetését.
A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) is kockázatosnak tartja a kórházreformot, úgy véli, ez veszélyeztetheti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést egyes régiókban.
„Az elsődlegesen kiszivárgott információk szerint ez a tervezet komolyan érintette volna a Komáromi AGEL kórházat és egyben a régió lakosait is, hisz az eddig regionális szinten működő kórházat a legalacsonyabb szintre, közösségi kórházzá minősítette volna, megszüntette volna az akut betegellátást. Vélhetően az elsődleges tervezetet a megbízott munkacsoport régebbi statisztikai adatok alapján dolgozta ki, nem ismerve járásunkat és korházunk jelenlegi adottságait, lehetőségeit és folyamatban lévő fejlesztéseit” – nyilatkozta portálunknak Filkó Gabriella, a komáromi AGEL kórház igazgatóhelyettese.
Elmondása szerint Lengvarský miniszter úr járt már a kórházukban, és személyesen is meggyőződött a komáromi kórház felfelé ívelő fejlődéséről, s tisztában van azzal is, hogy határmenti kórházként nagy vonzáskörzete van.
A minisztertől a kórház vezetése ígéretet kapott, hogy nem kerül sor a komáromi kórház leminősítésére, jelenlegi állapotban fog tovább működni, folytatódhatnak a jelenlegi és tervezett fejlesztések.
Az igazgató-helyettes asszony mindemellett úgy véli, az egészségügyi reformtervezetre szükség van, az egészségügy, a kórházak már nem sokáig tudnak a jelenlegi formában színvonalas teljesítményt nyújtani. "Növelni kell a betegellátás biztonságát, minőségét, javítani kell az egészségügyi dolgozók munkakörülményein. A Szlovákiai Kórházak Szövetsége további tárgyalásokat folytat az egészségügyi tárca vezetőivel.
– fűzte hozzá Filkó Gabriella.
