A helyhatósági választások legfontosabb tanulságai

Az összevont választásoknak köszönhetően a megyei választásokon a részvétel jóval nagyobb volt

A két választást elsősorban azért vonták össze, hogy javítsanak a részvételen. Ez részben sikerült is, hiszen míg legutóbb a megyei választáson a részvétel csak 29,95 százalék volt, addig az idein ezt sikerült 43,7 százalékra emelni.

Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az összevont választáson azok is leadták voksukat a megyei jelöltekre, akik eredendően csak az önkormányzati voksolásra mentek volna el.

Az önkormányzati választáson ellenben a részvétel alacsonyabb volt, mint négy éve, igaz nem sok különbséggel. Vegyük azonban figyelembe, hogy a voksolás a kegyeleti ünnepek idejére esett, sokan nem érkeztek időben haza, vagy a rokonlátogatást eleve a közügyek elé helyezték.

Az OĽaNO jobban szerepelt a vártnál

Az már előzetesen is várható volt, hogy a kormánypártok nem fognak kimagaslóan szerepelni. Ugyanakkor esetükben nem beszélhetünk egyértelmű kudarcról, hiszen több helyen sikerült megtartani a pozíciójukat a megyei, illetve a városi testületekben. A helyi koalíciók sikeresek voltak: az OĽaNO, SaS, PS, Za ľudí, KDH és OKS összetételű formációk jól szerepeltek. Ha azonban megvizsgáljuk, hogy az egyes pártok külön hogyan szerepeltek, ott már több érdekes tanulság leszűrhető.

Az OĽaNO egymaga gyengén teljesített, szinte nem is került be olyan képviselő, aki egymaga az OĽaNO színeiben indult.

Az egyedüli siker, amelyet a számlájukra lehet írni, Erika Jurinová szereplése, aki Zsolna megyében megtartotta megyeelnöki pozícióját.

Igaz, ehhez az is kellett, hogy a jobboldal ne osztódjon meg, hiszen a többi jobboldali párt Jurinová mögé állt be.

A kormányon belüli feszültségek tehát nem mutatkoztak meg a helyhatósági választásokon, sőt az látszik, hogy a regionális politikában a jobboldali pártok sikeresen együtt tudnak működni. A KDH is hozta az elvárt eredményeket, sőt Eperjes megyében az elnökük, Milan Majerský megtartotta pozícióját a megye élén.

Progresszív sikerek Pozsonyban, leszerepelt parlamenti képviselők

Az SaS Pozsony megyében aratott sikert, ráadásul a PS-el való koalíciójuk is sikeres volt. Támogatták Pozsony főpolgármesterét, Matúš Vallót, aki sikeresen megőrizte polgármesteri pozícióját. A megyei testületbe az SaS és a PS 27 képviselőt juttatott be, ráadásul Juraj Droba 63,60 százalékos eredménnyel lett megyeelnök.

A pozsonyi városi testületben Vallo csapata, a Progresszív Szlovákia és az SaS koalícióban indultak. Olyan nagyarányú győzelmet arattak, hogy a városi testület nagy részét ők foglalják el, összesen 29 képviselőjük lesz. Ez azt jelenti, hogy több parlamenti képviselő, akik a pozsonyi önkormányzati voksoláson mérették meg magukat, nem szereztek mandátumot. Ilyen például Ondrej Dostál vagy Grendel Gábor. De ide sorolhatjuk a Hlas képviselőjét, Denisa Sakovát is.

A Team Bratislava-PS-SaS koalíció olyannyira sikeres volt, hogy például az óvárosi testületbe csak ebből a blokkból kerültek be képviselők. A progresszívek bástyája egyértelműen Pozsony és környéke. Ugyanakkor elmondható az is, hogy a pozsonyi és általában a nagyvárosi környezetben a polgári és liberális-konzervatívok is jól szoktak szerepelni.

Ez a csata a progresszívek és a polgári oldal között most nagyon megmutatkozott, a progresszívek jóval népszerűbbnek bizonyultak, és szinte mindenhol megverték a polgári és liberális-konzervatívokat.

A választók számára vonzóbb volt a politikai márkanév, mint a személyiségek.

Az új baloldal győzött a régi vágású baloldal felett

A legnagyobb rivalizálás a Hlas és a Smer jelöltjei között alakult ki, hiszen a megyei, de az önkormányzati választáson is külön utakon indultak el az aktuális felmérésekben legerősebb pártok, a Hlas és a Smer. A legtöbb esetben a Hlas jelöltjei legyőzték a Smeres jelölteket. A legjellemzőbb példa erre Nyitra megye, ahol Branislav Becíknek, a Hlas jelöltjének sikerült legyőznie a 2001 óta hivatalban lévő független Milan Belicát, akit a Smer és az SNS is támogatott.

Itt mutatkozott meg leginkább az, hogy a Peter Pellegrini vezette Hlas több baloldali választót tudott megszólítani, mint a Smer.

Pellegrininek sikerült olyan pártot építenie, amely az egyes régiókban képes legyőzni a Smert. Ez kulcsfontosságú lehet a parlamenti választásnál is, ahol szintén nagy csatára lehet számítani a két párt között. Érdekes lesz a pártelnökök küzdelme is, hiszen Robert Fico és Peter Pellegrini is minden bizonnyal megméretteti magát.

Komolyan kell venni a Szövetséget, a régiók legerősebb pártját

A Szövetség az előzetes várakozásokhoz képest kimagaslóan szerepelt az önkormányzati és a megyei választáson is. Ha az önkormányzati választásokat nézzük, akkor a pártok versenyében a Hlas mögött a második helyen szerepelt a Szövetség. A legtöbb képviselői mandátumot és polgármesteri pozíciót ismét a függetlenek szerezték meg. A megyei választáson a Szövetség Nyitra megyében, Besztercebánya megyében, és Kassa megyében is növelni tudta a megyei képviselőinek a számát. A pártok versenyében pedig országos szinten a Szövetség szerepelt a legjobban. Hasonlóan sikeresen szerepelt a magyar párt a települési önkormányzati választásokon, a Szövetség a Hlas-SD után a legtöbb polgármesteri széket szerzett a szlovákiai pártok közül.

Adódik a kérdés, milyen következtetést tudunk levonni a Szövetség eredményeiből?

Az egységes magyar párt jó szereplése elsősorban annak volt köszönhető, hogy az egyes megyékben és önkormányzatokban nem volt rivalizálás, a magyar szavazatok pedig egy helyre összpontosultak.

Továbbá az elődpártok beágyazottsága is sokat segített, hiszen az MKP platform sikeresen meg tudta őrizni bástyáit, illetve több helyen tudott javítani, ahogy a Híd platform is. A sikerből kivette a részét az Összefogás is, a platform politikusa révén újra a magyar párt ad polgármestert Ipolyságnak. A felsorolt eredmények a Szövetség sikerei, hiszen az erők a közös pártban egyesültek.

A siker mindenképp megalapozhatja a Szövetség jövőjét, ez a lendület pedig akár a parlamenti választásig is kitarthat. Ugyanakkor erre az eredményre nem szabad ráülni, hiszen csalóka lehet, a parlamenti választás teljesen másról szól majd, máshogy kell mozgósítani a szavazókat. A legfontosabb azonban az a kiindulópont, hogy a széthúzás, a rivalizálás, és a párton belüli viszályok helyett az egységre, az összezárásra és az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, mert csakis ettől várhatja a Szövetség a sikereket. Ezt bizonyítják a számok is, hiszen ezek most már tények, a közös pártnak ez volt az első megmérettetése.