Világbéke a belső békén keresztül
Ez a világ legnagyobb buddhista templomának szlogenje, amelyet napjainkban sokan megfogalmaznak tájainkon. Tévesen sokan UFO templomnak titulálják a Bangkoktól mintegy 20 kilométerre északra található Wat Pra Dammakaya buddhista templomot, pedig valójában a ragyogó Napot jelképezi. Nagyobb ünnepeken több mint egymillióan vesznek részt a templom szertartásain.
Jelmondatukat bizony meglehetősen komolyan gondolják a Dhammakya Mozgalom hívei. Segítőkészségnek, emberségnek soha nem tapasztaltam még olyan példáját, mint ebben a templomban, az információáradatról már nem is beszélve. Először a Föld napján látogattam meg ezt az óriási komplexumot, amikor újdonsült ismerősöm, Phunyar Csitnukulsziri elkalauzolt a központi templomhoz (Cetiya), amelyet egymillió arannyal bevont szilíciumbronz Buddha-szobor díszít. Háromszázezer a külső részén, hétszázezer pedig bent, a kupola alatt. Ezenkívül van egy 4,5 méteres ezüst Buddha-szobor is a templomban. Mivel ezt az óriási területen lévő komplexumot nem lehet csak úgy néhány perc alatt körbejárni, megbeszéltük, hogy májusban visszajövök egy nagyobb szertartásra.
A dhamma szó jelentése becsületes, a kaya (ejtsd kái) pedig testet jelent thai nyelven. Buddha megvilágosodásának módszere a dhammakaya meditáció volt. Lassan feledésbe merült ez a módszer, amelyet 1916-ban Luang Pu Szodh Kandaszaro buddhista pap fedezett fel újra. Tanítványainak átadta meditációs módszerét, de hát Buddha malmai is lassan őrölnek. 1970. február 20-án aztán megtört a jég, Khonnokjung Csandra elhatározta, hogy létrehozza a Dhammakaya Meditációs Központot. Vagyona ekkor mindössze 100 dollár volt. Phadet Pongszawat nevű tanítványával Pathun Thaniban megvásároltak egy kisebb, tönkrement rizsföldet, amelyen felépítették az első nádfedeles dhammakaya szertartástermet. Amikor a földtulajdonos megtudta, hogy mi a tervük, a kért terület négyszeresét adta Csandráéknak.
A kis csapat felépítette az első nádfedeles szertartástermet, de akkor még nem sejtették, hogy néhány év múlva milliók fogják őket követni. A templom területe ma már nagyobb, mint Monacóé. Úgy érzem, van itt valami, amit mi, felvidéki magyarok lassan elfelejtünk: a merjünk nagyok lenni gondolata. Mi, akik tatárral, törökkel, osztrákkal szembeszálltunk, bármilyen túlerőben is voltak...
Nos, Csandráék sem voltak könnyű helyzetben. A kilencvenes évek vége felé a templomalapítót állandóan le akarták tartóztatni és elmozdítani apáti pozíciójából. A Thai Oktatási Minisztérium azzal vádolta, hogy szerinte a Tripitaka (thai szentírás) hiányos. Természetesen nem a buddhista tanok modernizálásával és az állítólagos csalásokkal volt a gond, hanem az óriási tömeg erejétől félt a katonai junta.
Az ígéretemhez híven visszatértem, és Phunyarral a megbeszélt időpontban a szertartáson találkoztam. Egy nyitott elektromos autón jártuk be az óriási területet. Az első épület, amit a főbejáratnál megpillantunk, a dhammakaya meditáció atyjának, Luang Pu Sodh Kandaszaronak az emlékcsarnoka. 2002-ben épült, kupola alakú szentélyével a hatalmas kör alakú építmény Buddha dhamma tanításának gömbjére emlékeztet. Hét meditációs szobája van, amelyek mindegyike 350, központi kápolnája pedig 1500 hívő befogadására képes. A szentély közepén egy kőoltáron a mester tömör arany szobra található. Úgy száz évvel ezelőtt a dhammakaya meditáció újrafelfedezése után egyre több híve akadt ennek a buddhista vallásirányzatnak. Azt tanítja, hogy az elme nyugalma az anyagi és szellemi siker kulcsa, s az élet céljának megismeréséhez vezet.
Az első kápolnát 1977-ben modern thai stílusban építették. Puritán egyszerűség jellemzi a templombelsőt, falain nincsenek tarka festmények, kézzel válogatott apró, hófehér kavicsokkal rakták ki. Csak egy modern Buddha-szobor található a kápolnában. Mára egy ötletes pártát is kapott az épület. Mintha óriási könyvek sorakoznának egy könyvespolcon, középen a bejárat felett a Tripitaka (buddhista szentírás) nyitott könyve, amelyben pirossal jelölték azokat a sorokat, amelyeket a dhammakaya főpapok írtak a szentíráshoz.
Nemrégiben egy fedett térrel bővítették az épületet, amelynek mennyezetét lótuszvirágos oszlopok tartják. A ´80-as évek közepén egy-egy nagyobb szertartáson már ötvenezer ember vett részt, bővítésekre tehát szükség volt. Ez a megreformált théraváda buddhista vallás nem véletlenül lett ennyire népszerű az egész világon. Lényege, hogy az ember egész életében a jóságának fejlesztésére törekedjen. Hangsúlyozva a tisztaságot, a rendezettséget és a csendet, legfőképpen pedig az erkölcsös életet és a család szeretetét. Sok fiatal tanul itt, akik mindezt magukévá teszik, és megtanulnak dolgozni is, de a munka becsületét is vallják. Különösen tisztelik az időseket, bár ez Thaiföldön mindenütt jellemző.
A vallási irányzat óriási reklámtevékenységet folytat. Saját műholdas televíziója, rádiója, egyeteme van, kritikusai jóléti mozgalomként definiálják, s állítják, hogy a Wat Pra Dammakaya templom ugyanolyan központja szeretne lenni a théraváda buddhizmusnak, mint a katolikusoknak Vatikán, vagy a muszlimoknak Mekka.
Amikor 2000-ben Csandra Khonnokjung meghalt, temetését 2002-ig elhalasztották, hogy mindenkinek legyen ideje leróni tiszteletét. Temetési szertartásán Thaiföld több mint harmincezer templomából 250 000 szerzetes vett részt. Testét egy gigászi méretű, gyönyörűen kivitelezett pávajárművön (Mayuranawakard) szállították, amelyet hatalmas tömeg kísért. Ezzel Csandra nevére utaltak, hiszen a páva thai nyelven nokjung, a khonnokjung pedig pávatollat jelent. Hamvasztásához a tüzet a Nap fényével gyújtották meg lencsék segítségével. Tiszteletére 2003-ban az első kápolna szomszédságában egy arannyal bevont, hatszögletű üvegpiramist emeltek a tó közepén. A piramisban egy meditációs terem is van, és itt látható Csandra életnagyságú aranyszobra is. Szomszédságában 2566. (2023.) április 22-én, vagyis a templom építésének 53. évfordulóján a Cetiya Mennyei Szigeten adták át azt a nyolcszögletű aranysztúpát, amelyben Buddha-ereklyéket helyeztek el. A sztúpa (az előírásoknak megfelelően) arannyal bevont rozsdamentes acélból készült. Négy oldalát 6-6 szilíciumbronzból készült Buddha-szobor díszíti.
Könnyen felismerhető óriási gömb formájáról. Ebben az épületben kapott helyet a DMC műholdas televízió, valamint a rádiói. Ezenkívül előadó és meditációs termek, irodák és az egyetem, továbbá egy, a buddhizmus történetét bemutató múzeum is helyet kapott az épületben. Itt látható az a hatalmas páva is, amelyen a hamvasztásra szállították Csandra testét.
A Centenáriumi épületben találkozhattam néhány nagymesterrel, akik elmagyarázták a dhammakaya meditáció lényegét.
Ez a hangárszerű építmény 150 ezer hívő befogadására alkalmas. Kétszintes, az alsó szintjén parkolóval, ám ugyanúgy használható meditációkra is, ami plusz 150 ezer embert jelent. Minden nap tömeges meditációt tartanak, amelyen több ezer ember vesz részt, vasárnaponként pedig általában több mint százezer hívő gyűlik össze.
Ez az az épület, amelyre a laikus európai felkapja a fejét, s csak annyit tud kinyögni, hogy ilyen nincs. Egymillió aranyszobor egy helyen... az nem lehet. A Cetiya éületét 2000-ben adták át. Egy óriási, 1x1 km-es tér közepén helyezkedik el, s a belső békén keresztüli világbékének a szimbóluma. Átmérője 108, magassága 32 méter. Kupolája magát Buddhát, belső teraszai Dhammát, külső teraszai pedig Sanghát jelképezik. Ezért ülnek a papok a külső teraszon.
Egy-egy nagyobb ceremónián egymillió hívő vesz részt. Mindenkinek megvan a saját helye. Egy négyzetméteres beton lapokkal fedték be a teret, mindegyik sarkában egy bronz lapocskán ott van az illető neve és ujjlenyomata.
Felvetődik a kérdés, honnan ez az őrült gazdagság? Nos, a válasz szerintem egyértelmű. Mindez a buddhista hitre vezethető vissza, miszerint az ember újjászületik, s az előző élete befolyásolja a következőt. Az adakozó, tiszta erkölcsű ember jól fog élni következő életében. A dhammakaya irányzat szerint a rendszeres adakozók tagjai kerülnek a „milliomosok klubjába”, akik jövőbeni újjászületésük során milliomosok lesznek. A lényeg, hogy ők nem lopnak és harácsolnak, hanem adakoznak.
Megjelent a Magyar7 2023/41.számában.
