Vigyázzon a pénzére - a bankok szerint ezek a leggyakoribb átverések
Az ádventre sajnos manapság már nem csak az ünnepvárás hangulata és a karácsonyi bevásárlások lótásfutása jellemző, hanem ebben az időszakban rendszerint megszaporodik a pénztárcáink és bankszámláink kárára elkövetett csalások, átverések száma is – figyelmeztetnek pénzintézeti szakértők, akiknek figyelmeztetései alapján állítottuk össze a következő listát az aktuálisan leggyakoribbnak számító átverésekről és arról, hogy miképpen védekezhetünk azokkal szemben.
Ha valaki telefonon emailen, vagy akár személyesen is „előnyös árú” kriptovaluta vásárlást vagy más hasonló befektetést ajánl, legyünk nagyon óvatosak, mivel könnyen megeshet, hogy csaló „befektetési tanácsadóval” akadt dolgunk.
Azon felül, hogy természetesen soha senkinek ne adjuk meg online bankolásunk vagy bankkártyánk biztonsági (pl.: CVV kód) adatait, aranyszabály az is, hogy ne engedjük, hogy más személy bármilyen programot, illetve applikációt telepítsen a számítógépünkbe vagy a telefonunkba és ne hagyjuk meggyőzni magunkat ezek telepítéséről sem.
Bár nem feltétlenül kell, hogy ezek a programok rosszindulatúak legyenek, de sok csaló használ olyan kémprogramokat amelyek telepítésük után az összes biztonsági adatunkat hozzáférhetővé teszik számukra, sőt bizonyos esetekben a teljes ellenőrzést is elveszíthetjük eszközeink felett.
Az ünnepi időszak fokozódó csomagforgalma idején sokaknak fel sem tűnik ha egy olyan csomag érkezéséről kapnak értesítést amelynek megrendelésére nem is emlékeznek. A csomagküldő átverések egyik klasszikusa, amikor emailben vagy sms-ben egy külföldről érkezett (a gyakorlatban nem is létező) csomag után fizetendő szállítási díj vagy vámköltség megfizetésére szólítanak fel a csalók. Az ilyen esetekben nem csak a befizetett összeget veszthetik el a károsultaknak, hanem rosszabb esetben – ha online bankolási alkalmazással vagy kártyával fizetnek – a banki adataikat is ellophatják. Ezt a fajta csalást könnyen kikerülhetjük ha számon tartjuk az általunk rendelt csomagokat.
Ha rendszerint igen előnyös áron vagy már nehezen beszerezhető árukat kínáló webes áruházra bukkan, legyen különösen figyelmes és kétszer is gondolja meg, hogy próbálkozik e a vásárlással ezeken! Az ilyen weboldalakat üzemeltető csalók többféle módszerrel próbálkozhatnak. Talán a leggyakoribb az az eset, amikor az adott áruért előzetes fizetést kérnek és nem küldik el a megrendelést, sőt sok esetben mire a pórul járt vásárló felfigyelne, az érintett online „üzlet” már nem is létezik. Ezt a csalásformát némi elővigyázatossággal elkerülhetjük: ha először vásárolnánk egy webes üzletben, olvassunk utána a róla írt recenzióknak, nézzük meg az elérhetőségeiket, eleve gyanús, ha egy üzlet csak emailes elérhetőséget ad meg, vagy egy Szlovákiába is szállító üzlet nem szlovákiai telefonszámot ad meg esetleg a megadott számon senki nem válaszol a hívásra. Sokat elárulhat, hogy az adott üzlet például csak PayPal fizetési lehetőséget ad meg, amely esetében bonyolultabb vagy akár lehetetlen lehet a kifizetett összeg visszaigénylése, ami bankkártyás fizetés esetén se kell, hogy mindig sikerüljön. Az országon belüli banki átutalással, illetve utánvéttel fizetést is lehetővé tévő oldalak esetében ez a kockázat alacsonyabb.
Viszonylag ritkább, de ugyancsak előforduló online csalás, amikor az a vásárló üres vagy nem a megrendelt árut tartalmazó csomagot kap kézhez. Ez utóbbinak speciális esete, amikor ruhanemű vagy cipő rendelése esetén egy jól-rosszabbul kivitelezett hamisítványt szállítanak az eredeti helyett, rendszerint valamelyik távol keleti országból.
Egy nem különösképpen gyakori, de annál veszélyesebb átverési formáról van szó, amikor a csalók egy az ügyfél bankjának weboldalához megtévesztő szinten hasonló, de hamis és adathalászatra használt oldalt készítenek, amelyre egy hivatalosnak tűnő emailben vagy sms-ben küldött linkkel próbálják átirányítani a felhasználót vagy a vásárlót. Az email vagy az sms szövege különféle lehet, egy online üzlet akciós kínálatától kezdve, a „bank” által kért felhasználói adat frissítésig bezárólag. Az átverésnek ez a formája több módon is kivédhető, a legjobb, ha a bankunk oldalát eleve nem egy link alapján nyitjuk meg, hanem a böngészőből a bank pontos webcímét bepötyögve. Iránymutató lehet az is, hogy a böngésző címsorában biztonságosnak jelöli e az oldalt, ezt mások mellett a vírusirtó program is jelöli.
A biztonságos online bankolásnak ugyancsak alapelve, hogy semmilyen bank nem küld ügyfeleinek olyan adatkérelmet tartalmazó emailt sem pedig sms-t, amelyben személyes banki adatok megadását kérné. Ha ilyen kérést tartalmaz az email, akkor szinte száz százalékig biztosak lehetünk benne, hogy azt csalók vagy adathalászok küldték.
