Vészjelzés a jövőből – miért termékeny ma kevesebb férfi, mint valaha?
A világ egy kevéssé látványos, mégis annál fontosabb krízis küszöbén áll. Az utóbbi évtizedekben világszerte egyre több adat utal arra, hogy a férfiak termékenysége drámaian csökken. A spermaszám visszaesése, a spermiumok mozgékonyságának és minőségének romlása nemcsak az egyéni családtervezést nehezíti meg, hanem komoly társadalmi és demográfiai következményekkel is járhat. Vajon mi áll a háttérben? És mit lehet tenni ellene?
A tudományos vizsgálatok szerint a férfiak spermaszáma az 1970-es évek óta több mint 50%-kal csökkent a fejlett országokban. Ez nemcsak egy elvont adat – ez azt jelenti, hogy a ma húszas-harmincas éveikben járó férfiak termékenysége jóval alacsonyabb, mint az apáiké volt ugyanilyen korban. A trend ráadásul nem lassul: az elmúlt évek adatai évi 1,5%-os romlást mutatnak, és a probléma egyre szélesebb kört érint.
A visszaesés nem egyenletes: leginkább Észak-Amerikát, Európát és Ausztráliát sújtja, míg más régiókban – például Afrikában vagy Dél-Ázsiában – enyhébb a csökkenés. Ez erősen arra utal, hogy a fejlett világ életmódja és környezeti tényezői komoly szerepet játszanak a termékenységi válság kialakulásában.
A legfőbb gyanúsítottak között első helyen állnak a környezetünkben mindennapos vegyi anyagok. A műanyagok, kozmetikumok és feldolgozott élelmiszerek rejtett összetevői sok esetben hormonrendszert zavaró hatásúak: csökkentik a tesztoszteronszintet, és gátolják a spermiumtermelést. A levegőszennyezés – különösen a nagyvárosokban – ugyancsak negatívan befolyásolja a reproduktív egészséget.
A férfi termékenység hanyatlása nemcsak magánéleti kérdés. A WHO adatai szerint ma a párok 15-20%-a küzd fogantatási nehézségekkel, és ezek mintegy fele a férfiaknál keresendő. Egyre több pár kényszerül mesterséges megtermékenyítésre – ez nemcsak anyagilag megterhelő, de érzelmileg is komoly próbatétel.
A tendencia társadalmi szinten is hat: Japán, Dél-Korea és számos európai ország már most szembesül a népességfogyás problémájával. Bár a születésszám csökkenésének összetett okai vannak, a férfiak reproduktív képességének romlása kétségtelenül része a kirakósnak.
A modern orvostudomány szerint a háttérokok listája hosszú. Az antibiotikumok túlzott használata – főként gyermekkorban – megzavarhatja a bélflórát, ami a hormonháztartásra is kihat. A férfiak egyre későbbre halasztják a gyermekvállalást, pedig 40 év felett már a spermiumok DNS-ében is több a hibás lánc. Gyakrabban fordulnak elő fejlődési rendellenességek is, például a herék rendellenes fejlődése, amit szintén a környezeti hatásokkal hoznak összefüggésbe.
A legfrissebb kutatások rámutatnak arra is, hogy a mai életkörülmények nem csupán a jelenlegi generációt érintik. Az úgynevezett epigenetikai változások révén a környezeti ártalmak hatással lehetnek az utódokra is – vagyis a mai döntéseink holnap is következményekkel járnak.
A jó hír: a férfi termékenység javítható – de ehhez életmódváltásra és társadalmi szintű változtatásokra egyaránt szükség van.
Orvosi oldalról is egyre több megoldás elérhető: egy egyszerű spermaanalízis gyorsan képet adhat a helyzetről, és szükség esetén célzott kezelések – például hormonterápia vagy asszisztált reprodukciós eljárások – is segíthetnek. A kulcs: időben kell lépni.
