Vendégségben a Vendvidéken - I. rész
Szentgotthárd Magyarország legnyugatabbra fekvő városa. A 12. századtól a ciszterci rend jelenléte határozta meg a település és a környék életét. Műemlékeik, templomaik, kolostoruk varázslatos látnivalót kínál.
A Nyugat-Dunántúl Alpokalja részén, a Rába folyótól délre található a szlovén Rábavidék, más néven Vendvidék. A néprajzi tájegység nevét az itt élő lakosokról, a magyarországi szlovénokról kapta, akiket vendeknek neveznek. A terület a történelmi Magyarország részeként a mai Szlovéniához tartozó Muravidékkel alkotott szerves egységet. Mivel korábban jártunk a Muravidéken, a Vendvidékkel délről határos Őrségben, logikusnak tűnt meglátogatni a vendeket is.
Ebben egy személyes vonatkozás is inspirált. Az 1990-es évek végén volt egy másoddiplomás hallgatóm, aki a záróvizsgáján is büszkén hangsúlyozta, hogy ő vend. Addig nem hallottam a magyarországi szlovénokról. A nemzetiség nagy része Magyarországnak ezen a részén él, létszámukat az országban ötezerre becsülik. Régen Tótság volt a táj neve, így érthető Kossits József tudós plébános 19. században írt munkájának a címe: A Magyar Országi Vendus Tótokról (Tudományos Gyűjtemény 1828. 5. száma).
A vendekkel foglalkozók közül kiemelkedik Pável Ágoston, az 1886-ban született nyelvész, néprajzos (1928–1942 között a szombathelyi múzeum néprajzi tárának vezetője), aki a szlovén nemzetiség irodalmának, kultúrájának a kutatója volt. Sokoldalúságát két műve tanúsítja: A vashidegkuti szlovén nyelvjárás hangtana, Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. Előbbinek egyik érdekes megállapítása, hogy vannak olyan faluk, ahol a nők hímnemben beszélnek magukról. Utunk során találkoztunk olyan fiatallal, akinek szándékában állt vendül tanulni, ám éppen emiatt mondott le a tervéről.
Pávelt magas szintű szlovén filológiai ismereteinek köszönhetően meghívták a ljubljanai egyetemre tanítani, de ő Magyarországon maradt. A szegedi egyetemen Szent-Györgyi Albert is tanítványa volt. A diák Weöres Sándort is segítette, akivel felnőtt korában is szoros kapcsolatban maradt. A magyar költészet kiemelkedő alkotója leveleiben mindig tisztelettel és baráti szeretettel emlegette „Guszti Bátyámat”. A professzor halálára verset is írt, Pável Ágoston emlékének címmel. Pável patrónusa volt Gazdag Erzsinek is.
Szentgotthárd a Vendvidék központja, történetét többen is feldolgozták. A Szentgotthárd című lap 2021. februári számában emlékeztek meg például a 165 éve elhunyt Dóczy József ciszterci tudósról, akinek 1831-ben jelent meg magyar nyelvű munkája: Története és viszontagságai Szentgotthárdnak a XII. századnak végétől a XIX. század harmadáig. A helytörténet mai szakemberei között tarthatjuk számon a költő, festő Csuk Ferencet, aki a honismereti klub tagjaként számos helyi eseményt megverselt.
A település neve Szent Gotthárd bencés szerzetes emlékét őrzi, akit a kora középkor templomépítőjeként tiszteltek. Közel harminc szent hely létrehozásában vett részt. A szerzetes oltalmába egykor átkelőhelyeket ajánlottak. Érthető, hogy III. Béla királyunk (akinek nevéhez többek között az írásbeliség bevezetése kötődik) 1183-ban Szent Gotthárd tiszteletére alapította meg a Rába és a Lapincs folyó összefolyásánál, a határ közelében a ciszterci apátságot. A templomot a hagyomány szerint a Szűzanya oltalmába ajánlották.
Az első szerzetesek Franciaországból érkeztek, de a kolostor kegyúri viták miatt a 16. század elején elnéptelenedett. A török időkben erőddé alakított korai gót stílusú templomát 1605-ben Bocskai hajdúinak támadásától tartva az osztrákok felrobbantották. Helyette az évszázad végén új templom épült, amelyet száz évvel később a ciszterci gazdálkodást segítendő magtárrá alakítottak át. Megtehették, hiszen a 18. század közepén új rendi élet kezdődött: új kolostor épült. A magtártemplom, Szentgotthárd legrégebbi műemléke jelenleg színház.
A színház aulájában beszélgettünk Hrabovszky-Orth Katinkával, a Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnökével. A környezetet személyessé tette, hogy általa festett képek díszítették a falakat.
A színház kamara méretű, 252 férőhelyes, bár gyönyörű, sajnos nem jól felszerelt. Nyertes pályázatból sikerült az öltözőket felújítanunk, most két pályázatunk elbírálását várjuk infrastrukturális fejlesztésre. Szabadtéri rendezvényeinket a Várkert színpadán szoktuk tartani. Állandó eseményeink a május elsejei kirakodóvásár, kulturális programok, városi gyereknap, Hopplá Fesztivál, Szerelmesek Fesztiválja, Kistérségi forgatag, Történelmi Napok, Zöld Szentgotthárd, augusztus 20., Karácsony Határok Nélkül. Ezeken a nagy rendezvényeken kívül rengeteg kisebb van. A járványhelyzetben online közvetítéseink voltak. Büszke vagyok rá, hogy sikerült megalapítanom egy amatőr színjátszó kört, vegyes korosztállyal. Október 10-én tudtuk bemutatni a Szentgotthárdi apróhírek című előadást – sorolja az egyesület elnöke.
A nyár beköszöntével újult erővel indítják programjaikat, például a Zenés nyári Covid-irtó estéket. Be- és körbejárjuk az épületet, s láthatjuk a kora középkori, elpusztult templombelső szép maradványait; a szentgotthárdi csatát megörökítő fémkaput.
Avatott vezetőnkkel, Bodorkós Imre plébánossal tekinthettük meg Magyarország harmadik legnagyobb barokk templomát. A többéves restaurálás miatt a belső teret felállványozva láthatjuk, de a szentély így is gyönyörű.
"A templomot 1764-re, a szentgotthárdi csata százéves évfordulójára építették, és 1779-ben szentelték fel. Robert Leeb apát kezdte az építtetést, akinek fából faragott szobra a templom előtt látható" – tudjuk meg az atyától. – "Művészettörténeti érdekesség, hogy Magyarország első, nem szakrális témájú freskója található itt: a szentgotthárdi csata ábrázolása. Akkor a szentgotthárdi apátság a Bécs melletti Heiligenkreuz apátságának volt fiókja. 1883-ban a magyar apátságokat Zirc vezetése alatt egyesítették. A heiligenkreuziakkal azonban megmaradt a jó kapcsolat. Nyáron is két növendékük látogatott el hozzánk az elöljárójukkal. Úgy vélték, Heiligenkreuz megmaradt gótikusnak, de a barokk Heiligenkreuz Szentgotthárdon látható."
Egy Szent Vince-ereklyét is őriz a templom. A mártír valószínűleg a 3-4. században szenvedett vértanúságot, és a római Callixtus katakombából került ide. Főleg a szlovén hívek keresik fel, egy barokk templom rangját abban a korban szentek ereklyéi emelhették.
"A ciszterci közösség jeles tagjai a kézművességben szép eredményeket értek el" – folytatja a plébános. – "A templom jó részét egy Mathias Gusner nevű testvér festette ki, a főoltárnál a heiligenkreuzi oltárkép művészi másolata látható. A cisztercieknél hagyomány, hogy Nagyboldogasszony tiszteletére szentelik fel a templomot. Alatta pedig Szent Gotthárd püspök ábrázolása látható."
A kórusra hosszú folyosón, restaurálásra váró angyalkák, kőfaragványok, festmények mellett jutunk fel. Innen fentről láthatjuk Dorfmeister nagy méretű alkotását, melyet a mester a kézjegyével és a csata 1664-es évszámával is ellátott. A stallum, a kóruspad a szerzetesi szertartások fontos berendezése. A hosszú ceremóniák alatt a testvéreknek igencsak elfáradhatott a lábuk, ezért a felhajtható ülések aljára egy titkos félköríves ülőkét szereltek (a neve misericordia, azaz irgalom), amire a barátok a stallum karfáján támaszkodva ránehezedhettek. A kóruspad, a templom padjai, az ajtók míves faragásai, intarziái Caspar Schretzenmayer testvér keze munkáját dicsérik. Josef Schnitzer a szobrokat készítette. Pár szót megtudunk a plébános atyától a hitéletről is. A határ közelségének köszönhetően viszonylag sok a fiatal a városban, innen járnak át Ausztriába dolgozni. A templomban szlovén nyelvű misét is tartanak, s próbálják az ökuméné szellemét is ápolni a református és az evangélikus gyülekezettel.
A templomhoz kapcsolódó kolostort – amelynek épülete tiszteletet parancsoló méretű, pedig egyik szárnya nem is épült meg – a katolikus egyház nem kérte vissza, abban a Szentgotthárdi Közös Önkormányzati Hivatal működik. Szép Renáta külkapcsolati és koordinációs ügyintéző fogad bennünket.
A bejárati folyosó kiállításoknak ad otthont: szentgotthárdi értékek, ciszterci hagyaték, egészségügy, kézművesség, kiskereskedők élete; mi éppen a sport helyi történetébe csöppenünk bele. Fiatal kísérőnktől megtudjuk, hogy igyekeznek a hajdani szellemnek megfelelően kialakítani, megőrizni a környezetet. Így például láthatjuk, hogy az egyes irodákban dolgozók neve ízléses fatáblácskákon sorakozik.
Széles, boltíves folyosón keresztül jutunk el az egykori apáti, ma polgármesteri fogadószobához. Dorfmeister pannóinak digitális változatai ölelik körbe a falakat, köztük a történelmi pillanat, amikor III. Béla király megalapítja az apátságot. A refektórium, az egykori ebédlő ma házasságkötő teremként szolgál. Mennyezetét Gusner szerzetes festménye díszíti, ahol jól látható a kolostor eredeti terve. Izgalmas helytörténeti érdekesség, hogy 1945-ben a Szépművészeti Múzeumból menekített értékek egy részét a kolostor pincéjében őrizték. A színház épülete mellett Időutazó Múzeum készül, tudjuk meg vezetőnktől.
Ennek lényege, hogy a látogató az aktív szobába belépve úgy érezze, visszacsöppent a múltba. Kommunikálni lehet az ott megjelenő történelmi személyiségekkel, akiket, ha minden jól megy, neves magyar színészek fognak megjeleníteni. Illatgépek és animációs berendezések is segítik a korhű hangulat megjelenítését.
Az egykori kolostorépületből kilépve a várkertben sétálunk a Ciszter tanösvényen. A gondozott park azoknak a szerzeteseknek állít emléket, akik Szentgotthárdra és környékére nagy hatással voltak. Ismerték a gazdálkodás csínját-bínját, és a regulájuk szabta lelki feladatok mellett a kétkezi munkából is kivették a részüket. Napi étrendjükbe beletartozott a néhány liter gyengére főzött sör, kertjükben citromot, narancsot, ananászt is termesztettek. Ottjártunkkor gyerekzsivaj veri fel a park csendjét. A játszótéren apróságok szaladgálnak, egy kisfiú módszeresen járja körbe a piros és aranyhalaktól hemzsegő tavacskát.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/34-es számában.
