Végső nyugalomra helyezték Csernus Mariann színésznőt
Csütrötök délután pályatársai, egykori tanítványai és tisztelői kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőbe Csernus Mariann Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, aki kilencvenhét éves korában június 30-án hunyt el.
"Csernus Mariann egész életében törékenynek látszott, miközben ő volt az egyik legerősebb ember, akit ismertünk. Ereje a kivételes szellemi és erkölcsi tartásából fakadt" - idézte fel búcsúbeszédében Sipos Imre előadóművészetekért felelős helyettes államtitkár.
"Csernus Mariann némán is képes volt kiüvölteni magából a fájdalmait" - mondta.
Úgy fogalmazott: Csernus Mariann megingathatatlan volt, pedig az élet újra és újra próbára tette, de őt sohasem lehetett megtörni.
Felidézte, hogy fiatal korában a Nemzeti Színház nagy ígérete volt, aztán politikai okokból háttérbe szorították, de a színművész nem ítélkezett.
- mondta.
Sipos Imre beszélt arról is, hogy Weöres Sándor egy napon a kezébe adta a Psyché kéziratát és azt mondta neki, kezdjen vele, amit akar. Csernus Mariann ezután több mint 500 alkalommal lépett fel a Psychével, járta az országot, a művelődési házakat, a kisvárosokat és a falvakat önálló estjeivel, "megteremtette a saját útját és a saját életművét".
- hangsúlyozta.
Az államtitkár kiemelte, hogy a színésznő szerette a fiatalokat, kíváncsi volt rájuk, figyelte a tehetségüket, érdekelte a változó világ, nyitott maradt, pedig volt oka rá, hogy bezárkózzon. Nem érdekelte a siker, sem a dicséret, a közönség érdekelte és az igazság. Nem hitt a bohém művész mítoszában, minden nap úszott, és közben a Psychét, aztán a Vizsolyi Bibliát mondta magában. "Ez volt az ő mindennapi kötelező gyakorlata. A művészet rendje, Csernus-módra."
- emlékezett egykori kollégájára Rancsó Dezső színművész, aki a Magyar Színház társulata nevében búcsúzott.
Ezután kollégái és tanítványai álltak mikrofonhoz, és személyes hangvételű beszédeikben mind kiemelték Csernus Mariann emberi és színészi nagyságát, műveltségét, munkabírását és elkötelezettségét a színészet, az irodalom és a művészetek iránt.
