Város a gízai piramisok alatt?
Egy egész várost rejthet a föld a gízai piramisok alatt, vagy csak helytelenül értelmezett radarfelvételek keltettek szenzációt? Rejtélyekről szóló sorozatunkban eddig olyan jelenségekről írtunk, amelyekre nincs érdemi és vitathatatlan magyarázat. A mostani írás azonban rendhagyó, hiszen egy viszonylag új felfedezés tárgyát veszi terítékre. Azokról a speciális radarral készített felvételekről lesz szó, amelyek eddig ismeretlen objektumok sorát tárták fel a gízai piramisok alatt. A kutatók szerint azok akár az egyiptomi kultúra előtti város maradványai is lehetnek.
Illenék talán azzal kezdeni, hogy az egyiptomi piramisok vitathatatlanul leghíresebb hármasa, a negyedik dinasztia idején – becslések szerint Kr. e. 2600 és 2500 között – létrehozott gízai piramisok önmagukban, építésük módja, illetve a hozzájuk kötődő rejtélyek egész sora miatt, különállóan is több írást érdemelnének. És akkor még nem is ejtettünk szót arról, hogy egyes – bár talán a sci-fi kategóriájába tartozó – vélemények összefüggéseket sejtetnek a világ más tájain is jelen lévő, hasonló építmények keletkezése között.
Akárhogyan is legyen, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt az „apróságot”, hogy az egyiptomi mellett a közép-amerikai – többségükben a jelenlegi Mexikó területén lévő, nagyrészt a maja kultúrához kötődő – keletkezésük időtartamát tekintve mintegy másfél ezer évet felölelő piramisok, illetve a Kambodzsában, Indonéziában és a világ más helyein készült piramisok építőit is érdekes módon egyaránt ez a gúla alakzat ihlette meg. Függetlenül az idő és térbeli távolságtól, illetve attól a ténytől, hogy az építmények keletkezése idején az egyes kultúrák között egyértelműen semmilyen kapcsolat nem lehetett. És erre ugyancsak nincs vitán felül álló magyarázat, talán azon kívül, hogy ez az alakzat igencsak attraktív volt a mindenkori építészek számára. Na, de ez egy újabb téma, ezért most vissza az aktualitáshoz.
Mintegy másfél hónapja kétkedéssel vegyes szenzációként járta be a világsajtót két olasz és egy skót tudós, Corrado Malanga, Armando Mei és Filippo Bondi, a pisai és a glasgowi Strathclyde egyetem kutatóinak a beszámolója arról, hogy eddig ismeretlen építészeti struktúrákat fedeztek fel a gízai nagy piramis, másik nevén Hafré fáraó piramisa, az úgynevezett Ozirisz sírhely alatt. A kutatók egy speciális radar technológiát (Synthetic Aperture Radar) használtak, amely nagy távolságokra is képes felvételeket készíteni, s ezeket aztán egy speciális szoftver segítségével alakítják képpé.
Felvételeikre alapozva a kutatók közölték: a piramis alatt öt hasonló, egymással átkötött hengerszerű struktúrát találtak, amelyek két egymás melletti sorban helyezkednek el több mint hatszáz méteres mélységben. A vizsgálat további, építményeknek minősített struktúrákat tárt fel két kilométer mélyen a három gízai piramis alatt! Lefelé haladva az objektumokat spirális pályák veszik körül, a hengeres struktúrákhoz pedig további, mintegy nyolcvanméteres oldalú, kocka formájú objektumok kapcsolódnak, az egész alatt pedig egy vízrendszer sejthető.
A kutatók a struktúrák elhelyezkedésének mélysége és más adatok alapján azt állítják, hogy az építmények jóval az egyiptomi kultúrát megelőzően keletkezhettek. Amennyiben ez az állításuk bebizonyosodik, alapjaiban írná át a történelmet. De, hogy valóban így lesz-e, az persze még igencsak a jövő zenéje.
A kutatócsoport bejelentése – cseppet sem meglepő módon – elindította a pró és a kontra véleményeket az interneten, kezdve a laikus lelkesedőkkel, a szavaikkal óvatosan bánó szakértőkön át a mindenben csalást sejtő kétkedőkig. Egyes vélemények már egyenesen a legrégebbi emberi, vagy még azt is megelőző civilizáció bizonyítékát látják a „föld alatti városban”, mások szerint csak túlértékelik a radarképek szoftveres rajzait.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az egyiptomi kulturális tárca egyik volt miniszterhelyettese, aki szerint a kutatás során használt technológia nem általánosan elismert és kérdéses, mennyire valós eredményeket tud produkálni. Óvatosan, de nem elutasítóan fogalmazott Lawrence Conyers, a denveri egyetem radarszakértője, aki kifejtette, a radarképek szerint elképzelhető az építmények jelenléte, de ennek alapján egy várost sejteni a mélyben, igencsak túlzás lenne. Na és persze az internet korában nem hiányozhatnak a mindenkori rossznyelvek, akik szerint a kutatók a felfedezést azért nem egy tudományos folyóiratban publikálták, hanem sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a szenzációra alapozva próbáljanak anyagi forrásokhoz jutni további munkájukhoz.
Az óvatosság a véleményalkotás terén persze jogos, hiszen maguk a felfedezést bejelentő kutatók is azt hangoztatták, hogy az eddigi megállapítások bizonyításához és a további részletek megismeréséhez elengedhetetlen a kutatás folytatása, vagyis a radaros vizsgálat eredményeit ásatással kellene alátámasztani. Bár bejelentették ez irányú terveiket is, az már egy másik kérdés, hogy ezekre miből és mikor kerülhet sor. Egyelőre tehát több a kérdés, mint válasz, és feltehetően éveket kell még várnunk a rejtély megfejtésére.
