Vakfolton a kiberbiztonság
A szlovákiai vállalatok mindössze harmada tart attól, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban kibertámadás célpontjává válhat, miközben a fenyegetések egyre összetettebbé válnak. A hazai kis- és középvállalkozások sajátos helyzetben vannak a kiberbiztonság terén, hiszen elsősorban a szűkös pénzügyi forrásokkal és a szakképzett munkaerő hiányával kell megküzdeniük.
Az Eset biztonságtechnológiai vállalat „A szlovákiai cégek biztonsága a mesterséges intelligencia (MI) korában” című, az Eset Security Days 2026 rendezvényen bemutatott friss felmérése rávilágít arra, hogy a technológiai fejlődés és a költségvetési korlátok komoly lépéskényszerbe hozták a piacot.
A vállalati kiberbiztonságot napjainkban alapjaiban formálja át a mesterséges intelligencia, amelynek integrálása a napi folyamatokba teljesen új típusú kockázatokat teremt.
A statisztikák szerint az elmúlt év során a szlovákiai cégek közel negyede, pontosan 24 százaléka szembesült közvetlenül valamilyen biztonsági incidenssel. Bár ez elmarad a 45 százalékos globális átlagtól, a tendenciák figyelemre méltóak.
A hazai környezetben a biztonsági rések leggyakoribb okozói továbbra is az adathalász (phishing) kampányok, amelyek az esetek 28 százalékáért felelnek, ezeket követik a gyenge jelszavak, az elavult rendszerek, valamint a védelem nélküli, elveszített vagy ellopott eszközök. A szlovák piac egyik legégetőbb problémája a finanszírozásban gyökerezik: a vállalatok 54 százaléka jelölte meg a költségvetési korlátokat a biztonság fejlesztésének legfőbb akadályaként, ami több mint kétszerese a világátlagnak.
Külön kihívást jelent az úgynevezett árnyék-MI (shadow AI) kezelése a munkahelyeken. Bár a szlovákiai vállalatok 59 százaléka már használ valamilyen mesterséges intelligenciára épülő alkalmazást a munkafolyamatai során, csupán 21 százalékuk rendelkezik olyan belső politikával, amely ezt a területet szabályozza, utat engedve ezzel az érzékeny céges adatok esetleges szivárgásának.
A biztonságmenedzsment terén a cégek jelentős része külső partnerekre támaszkodik: 21 százalékuk teljes egészében delegálja a felelősséget, 36 százalékuk pedig belső és külső kapacitásokat ötvöz, míg saját, dedikált szakemberrel a vállalatok mindössze 12 százaléka rendelkezik.
Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy a felmérésben részt vevő cégek egyike sem tervezi a kiberbiztonsági költségvetésének csökkentését, sőt, több mint ötödük a keretösszeg növelésével számol a jövőben. A tervezett beruházások fókuszában nem kizárólag a szoftveres védelem áll, az extra forrásokat a hazai vállalkozások elsősorban a munkavállalók célzott oktatására és az adatmentési rendszerek megerősítésére kívánják fordítani.
