Vajon a haldokló kívánsága erősebb lehet a törvényeknél?
Amikor az élet a végéhez közeledik, a szabadság értéke új értelmet nyer. Egyre több beteg szeretné eldönteni, hogyan és meddig éljen, de a jog sokszor még nem tart lépést az emberi méltóság igényeivel. Szlovákiában most egy új kezdeményezés vetette fel a kérdést: lehet-e előre rögzíteni, mit kívánunk a halálunk pillanatában – és készen áll-e erre az egészségügy?
A haldoklás, bármennyire nehéz szembenézni vele, életünk egyik legemberibb pillanata. Egy végstádiumú beteg számára az utolsó döntések lehetősége nem csupán jogi kérdés, hanem az önrendelkezés egyik legmélyebb megnyilvánulása. Bár Szlovákiában is egyre nagyobb figyelmet kap a palliatív ellátás, az előzetesen rögzített páciens-akarat jogi háttere még mindig hiányos, és ez gyakran okoz bizonytalanságot a betegek, családtagjaik és az orvosok körében.
Egy orvos-politikus kezdeményezésére parlamenti szintre emelték az úgynevezett előzetes rendelkezés intézményének bevezetését. A javaslat célja, hogy a betegek még teljes tudatuk birtokában írásban nyilatkozhassanak arról, milyen kezeléseket fogadnak el a halálukhoz közeledve – és miket nem.
Az előzetes rendelkezés lényege nem az élet megrövidítése, hanem annak biztosítása, hogy a beteg ne kényszerüljön olyan beavatkozásokra, amelyeket saját értékrendje szerint nem kíván. Egy ALS-ben szenvedő beteg például úgy dönthet, hogy a légzésképtelenség állapotában nem kér lélegeztetést. Egy másik, rákos páciens írásban elutasíthatja az újraélesztést, ha szívmegállás következik be.
Ezek nem egyszerű technikai döntések – ezek az élet végének legintimebb pillanatairól szólnak. A palliatív szakemberek szerint az előzetes nyilatkozat lehetőséget ad arra, hogy a beteg méltósággal búcsúzhasson, és hogy az utolsó napok ne orvosi kényszerpályákon, hanem emberi döntések mentén haladjanak.
Szlovákiában jelenleg az orvos köteles minden eszközzel életben tartani a beteget – még akkor is, ha ez ellentétes az illető kívánságával. Ez a jogi szigor gyakran vezet abszurd helyzetekhez: előfordul, hogy egy haldoklót gépekre kötve, gyomorszondán keresztül táplálnak, annak ellenére, hogy ő ezt nem akarta. Az orvosok pedig válaszút elé kerülnek: vagy megszegik a törvényt, vagy a beteg akaratát.
A kezdeményezés e dilemmára kínálna megoldást. A javaslat szerint az előzetes nyilatkozat egy jogilag szabályozott dokumentum lenne, amelyet központi nyilvántartásban tárolnának, és amelyet rendszeres időközönként frissíteni lehetne. Így az orvosok és a mentők is pontosan tudnák, mi a páciens kívánsága, és csökkenne a döntés terhe, valamint a jogi kockázat.
Az előzetes döntések különösen fontosak lehetnek azok számára, akik neurodegeneratív betegségekben – például demenciában – szenvednek. E betegek gyakran még évekkel a végső állapot előtt képesek lennének rendelkezni arról, milyen ellátást szeretnének az utolsó percekben, de ha ezt nem teszik meg, az utolsó szót mások mondják ki helyettük.
Egy előzetesen megfogalmazott akarat nemcsak a beteg méltóságát őrizheti meg, hanem a hozzátartozók lelki terheit is enyhítheti, amikor a döntés súlya rájuk nehezedik.
Mint minden fontos döntés, ez is hordoz kockázatokat. Mi történik, ha valaki elhamarkodottan írja alá a nyilatkozatot? Vagy ha családi nyomásra mond le bizonyos kezelésekről? A szakemberek ezért hangsúlyozzák: a szabályozásnak világosnak és szigorúnak kell lennie. A dokumentumnak pontosan rögzítenie kell, milyen beavatkozásokat utasít el a beteg, és azt is, hogy mikor készült, mikor frissítették. Emellett elengedhetetlen az orvosi tájékoztatás – csak így hozhat valóban megalapozott döntést a páciens.
A palliatív szakemberek egyetértenek abban, hogy az előzetes rendelkezés intézménye nemcsak a beteg autonómiáját segítené, hanem csökkentené a hozzátartozókra nehezedő lelki terhet is. Egy világos rendszer a döntések körül nemcsak jogbiztonságot adna, hanem emberséget is.
Van lehetőség a változásra, sőt, igény is. Szlovákia számára most az a kérdés: készen áll-e egy nyílt társadalmi vitára a méltóságteljes halálról? És képes-e megalkotni egy olyan jogi keretrendszert, amelyben a szabadság és a felelősség nem kizárják, hanem erősítik egymást?
