Tüsszög az egész világ? Ne csak a pollent okoljuk!
Az elmúlt évtizedekben az allergiás megbetegedések száma világszerte – és különösen Európában – meredeken emelkedik. Ami korábban ritka egészségügyi jelenségnek számított, ma már szinte mindennapos panasz, főleg a gyerekek körében. A trend nemcsak aggasztó, de úgy tűnik, egyelőre nem is mutat lassulást. De vajon mi áll a háttérben? És hogyan érint mindez minket?
Miért egyre gyakoribbak az allergiák? A válasz nem egyetlen okra vezethető vissza – több tényező együttes hatása alakítja a mai helyzetet. Az egyik leggyakrabban hivatkozott elmélet a higiéniai hipotézis, amely szerint a túlzott tisztaság és a kórokozóktól való elszigeteltség hátráltatja az immunrendszer egészséges fejlődését, főleg gyerekkorban. A városi életmód, a természetes környezettel való kevés érintkezés, valamint az antibiotikumok gyakori alkalmazása mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az immunrendszer „túlreagál” olyan anyagokat, amelyek egyébként ártalmatlanok lennének – mint például a pollen vagy bizonyos ételek.
Külön figyelmet érdemel az élelmiszer-allergiák emelkedése. A modern étrend, a sok feldolgozott élelmiszer, adalékanyag és a bélflóra megváltozása egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egyre több ember reagál rosszul bizonyos alapanyagokra. Például a szezámmag-allergia globálisan terjed, és Európában is egyre több esetet regisztrálnak. A gyerekkori táplálkozás sem mindegy: a túl későn bevezetett szilárd táplálék is növelheti az allergia kialakulásának kockázatát.
Természetesen a genetikai hajlam is szerepet játszik: ha egyik szülő allergiás, a gyermeknél 30–50%, míg ha mindkét szülő érintett, 60–80% az esély az allergia kialakulására. Ugyanakkor a genetika önmagában nem magyarázza a járványszerű növekedést – az életmódbeli és környezeti tényezők hatása megkerülhetetlen.
Az allergiák terjedése nemcsak érzékelhető, hanem jól mérhető is. Európában jelenleg nagyjából 150 millió ember él valamilyen allergiával, és a becslések szerint nemsokára akár a lakosság fele is érintett lehet. Az allergiás rhinitis (szénanátha) előfordulása az elmúlt 30 évben évente 2–3%-kal nőtt. A gyerekek körében ez az arány 15–30%, míg a felnőtteknél 2–10% között mozog. A leggyakoribb továbbra is a pollenallergia – ami már most a lakosság 40%-át érinti.
Az élelmiszer-allergiák esetében a pontos számok kevésbé frissek, de a trendek világosak: a gyerekek körében az előfordulási arány 3–6% közöttire tehető, és egyre több eset kerül be az egészségügyi nyilvántartásokba.
A hazai és szomszédos országok statisztikái hasonló tendenciákat mutatnak: térségünkben az allergiás rhinitis a gyerekek körében 14–17% közötti előfordulást mutat egy 2018-as felmérés szerint. A parlagfű terjedése komoly gondot jelent mindkét országban, különösen mivel ez az egyik legerősebb allergén. A klímaváltozás hatására a pollenszezon hosszabb, intenzívebb lett, így az allergiás tünetek is súlyosbodnak.
Az élelmiszer-allergiákról ugyan kevesebb adat áll rendelkezésre, de egyre több gyerek igényel speciális étrendet az iskolákban – ez az intoleranciák és allergiák növekedésére utal.
A jelenlegi trendek alapján az allergiák nem fognak maguktól visszahúzódni. A megelőzés, a pontos diagnózis, a tudatos táplálkozás és a környezetminőség javítása egyaránt kulcsszerepet játszanak abban, hogy ne csak alkalmazkodjunk, hanem meg is előzzük a problémák súlyosbodását. Ideje komolyan venni ezt a csendes, de egyre hangosabbá váló egészségügyi kihívást.
