2022. október 26., 18:16

Történeti utazás a helikopter körül. 50 éve hunyt el Igor Sikorsky

Az alábbi cikk megírásához egy évforduló kínált alkalmat: 50 éve, 1972. október 26-án hunyt el az USA-ban az első, valóban működőképes helikopter megalkotója Igor Sikorsky.

Ezt már tömegesen is gyártották
Sikorsky legendás helikoptere
Fotó: Wikipédia

Mielőtt bemutatnánk őt, essen szó azokról a kezdeményezésekről és első próbálkozásokról, amelyek a helyből fel- és leszállni képes repülőalkalmatosságokkal kapcsolatosak.

Minden bizonnyal a sokoldalú zseni, Leonardo da Vinci (1451–1819) volt az első, akinek a fejében megfordult nemcsak a repülőgép, hanem a ma helikopternek nevezett jármű ötlete. A szerkezet megvalósításával azonban csak a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedében kezdtek el komolyabban foglalkozni. A technikatörténet jó néhány nevet számon tart, akiket úttörőkként említhetünk. Van köztük több magyar, illetve magyarországi születésű is.

Ludvig Ede (1896–1930) budapesti műlakatos, aki elsősorban bútorterveivel és kovácsoltvas tárgyaival vált ismertté, 1896-ban Párizsban nagy feltűnést keltett egy helikoptermodelljével, amelyben elsősorban az elképzelés volt érdekes, megvalósítása elmaradt.

A Nagyszalatnán született Bahyli Jánost (1856–1916) a szlovákok Ján Bahýľként tartják számon és már 1895-ben szabadalmaztatta a helikopterét, amelynek a prototípusa és továbbfejlesztett változatai az 1900-as évek legelején néhány méter magasságig emelkedtek és pár tucat métert repültek is. A férfi Pozsonyban alussza örök álmát.

A merev forgószárnyak – mint kiderült – nem igazán alkalmasak a helikopterek működtetésére, a csuklós felfüggesztésű rotorszárnyak viszont igen és ezek ötlete, sőt szabadalma is megvolt már 1909-ben és két magyar ember: Bartha Miksa és Madzsar József nevéhez fűzik. A találmány azonban megelőzte a korát és feledésbe merült, mígnem tízvalahány évvel később Juan de la Cierva spanyol mérnök „feltalálta” és övé lett a dicsőség.

Az első világháborúban már a repülőgépek is fontos szerephez jutottak és Ausztria-Magyarország is igyekezett lépést tartani ezen a területen.

1916-ban a Bécshez közeli Fischamend kísérleti repülőterén a felvidéki születésű Petróczy István (1874–1957), az első magyar hadipilóta vezetésével egy kisebb csapat – Kármán Tódor (1881–1963), a szuperszonikus repülés atyja, a cseh Vilém Žurovec (1883–1935), valamint Asbóth Oszkár (1891–1960) – egy helyben felszálló repülőszerkezet, az ún. kötött helikopter megalkotásán kezdtek el dolgozni.

Az Asbóth által tervezett légcsavarokkal próbálkoztak. Az utókor sokáig – elsősorban Asbóth kiszínezett visszaemlékezései alapján – az első működőképes helikopter megalkotóinak tartotta a konstruktőröket, noha Petróczy eredeti terve csupán annyi volt, hogy egy magasban lebegő megfigyelő alkalmatosságot szerkesszenek. Kármán Tódor kiszámította, hogy azokkal a légcsavarokkal, amelyeket Asbóth tervezett a szerkezet csupán lebegni képes, mégpedig úgy, hogy kötelekkel rögzítik. 1918-ban a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyárban elkészült a PKZ-1 (a betűk Petróczy-Kármán-Zurovec nevek kezdőbetűi) prototípus, a továbbfejlesztett változatot (PKZ-2) a pestszentlőrinci Lipták-gépgyárban készítették.

Már a háború után Asbóth egyedül próbálkozott egy repülni képes helikopter kivitelezésével, de mára már nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem sikerült neki, jóllehet a magyar köztudatban még ma is úgy él, mint a helikopter feltalálója. Egy másik alkalommal majd bővebben is foglalkozunk ezzel a témával, úgy vélem nagyon tanulságos történet ez.

Az első valóban megbízható és később tömegesen is gyártott helikopter feltalálója egy Kijevben született, lengyel gyökerű család sarja, Igor Sikorsky (1889–1972) volt, aki mozgalmas pályát futott be.
Bombázót is készített
A fiatal Igor Sikorsky
Fotó:  Wikipédia

Apja pszichológus professzor, édesanyja orvos volt. Az asszony rajongott Leonardo da Vinciért és Verne Gyuláért és ezt az érdeklődését fiába is átültette, akit módfelett vonzottak a találmányok és a kalandok is. Alig 15 évesen a tengerésztiszti akadémián kezdte felsőfokú tanulmányait (a családi fényképalbumból előkerült egy fotó, amelyen három nővérével és édesapjával ül kadétegyenruhában), de hamarosan pályát módosított és Párizsban már a repülőgépekkel ismerkedett és néhány évvel később megépítette az első oroszországi négymotoros repülőgépet, amelyet bombázóként vetettek be az első világháborúban.

Volt több is neki
Sikorsky pilóta igazolványa
Fotó:  Wikipédia

A nagy világégést követően hazájában már nem érezte jól magát, sőt Európában sem, ezért az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és a következő évtizedekben itt alkotta meg azokat a repülőalkalmatosságokat (a helikopterek mellett különböző személyszállító repülőgépeket, hidroplánokat stb.), amelyek világhírűvé tették őt.

Cége, a Sikorsky Manufacturing Company, illetve utóda a Sikorsky Aircraft Corporation ma is működik és az elmúlt közel 90 évben különböző típusú polgári és katonai helikopterek sorozatát készítette el. Először 1939-ben kapta szárnyára Sikorsky nevét a világhír, amikor bemutatta legendás 75 lóerős Vought-Sikorsky–300-as helikopterét, amelynek rotorkonfigurációja ma is használatos. Az általa tervezett vagy azok nyomán továbbfejlesztett légi járművek a helikopterek egyik típusát képviselik, ezeken farokrotor is található. Az úgynevezett koaxiális helikoptereken két egymással szembe forgó főrotor van és nincs szükség farokrotorra, hogy a gépet biztonságosan irányítani lehessen.
Nem hagyta másokra
Igor Sikorsky maga vezette a gépeit
Fotó:  Wikipédia

A Sikorsky-típusú helikoptereket az amerikai hadsereg és a polgári légiszolgálat mellett számos amerikai elnök is igénybe vette.

Nem csak Amerikában él az emléke, ahol például egy híd is viseli a nevét. Szülővárosában, Kijevben repülőteret, egyetemet és utcát neveztek el róla és persze ukránként tartják számon.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.